Just a cigarette (MAGYAR)

4.🚬

Sok vért veszített. Valahogy egy pisztolyból származó lövedék át haladt a a gyomrán. Döbbenetes,hogy a gyomor begyógyult magától ahogy a seb is de a golyó az benne maradt a szövetekben. Valahogyan a sok mozgás vagy valami miatt a vastagbelet is át szakította de az már nem tudott begyógyulni.
Ez érdekes... De akkor jobban van már?
Persze! Kiszedtem a golyót és utána a sebei be is gyógyultak maguktól...

Fura hangokra kelltem. A szemeimet lassan kinyitottam. Próbáltam felfogni,hogy hol is lehetek amikor is inkább felültem és körülnéztem. A gyengélkedőn lehetek nagy valószínüséggel ugyan is meledtem egy csomó másik ágy volt azokon is emberek.
Látom felébredtél.
Milyen bölcs megállapítás.-mondtam unottan rekettes hangon.-Hogy kerültem ide?-kérdeztem a kicsi nőre nézve és csak ekkor vettem észre,hogy nincs rajtam a pólom.-Ja és hol a pólom?-kérdeztem újból.
Az egyik osztálytársad behozott téged mivel csak úgy elájultál a folyosó közepén amikor ide tartottál. A pólodat meg véletlen szétszakította a képességével ezért hozott neked egy újat.-mondta egy fekete rockendrolosra mutatva amit fel is vettem de így is vagy 3 számmal nagyobb volt rám szóval a fél vállam kilátszódott.
Tudom mi bajom volt hisz hallodtam amikor beszélgetett valakivel.
Igen?-kérdezte meglepődve amire bólintottam-Pedig elég erős altatót kaptál szóval csodálom,hogy így is hallodtad tisztán amiket mondtam az osztályfőnöködnek. És a másik amin nagyon meglepődtem,hogy alig 10 perce fejeztem be a műtéted így nem kelledt volna még felébredned.-mondta.
Oh értem. Ez esetben mehetek is a kollégiumba vissza?-kérdeztem egy kis reménnyel hátha mehetek.
Ha válaszolsz
Rendben!-mondtam majd tette is fel a kérdést.
Ki lőtt meg?
Nemtudom. Azt se tudtam,hogy meglődtek egészen idáig. Külső fájdalmat nem nagyon érzem egészen egy pontig. Valószínűleg pár napja lőttek meg mert akkor kezdtem el vért hányni. Azaz tegnap este ha jól emlékszem.-gondolkoztam el hangosan.
Rendben. Ez esetben mehetsz is és kapsz egy nyalókát is!-mondta majd nyomta a kezembe is az édességet én pedig el is vettem és kettő ujjam közé fogva mentem is el az ajtóig.
Köszönöm szépen az ellátást!
Szívesen.-mondta mosolyogva én meg már el is mentem és a telefonom segítségével ami a zsebemben volt fel is hívtam apámat.
Szia fiam!-mondta boldogan.
Szia. Tegnap vagy a napokban valaki meglőtt.-mondtam amire csend lett-Nem kell félned kiszedték belőlem a golyót és túléltem ahogy hallhatod.
Rendben.
Nem tudom,hogy ki tehette de ha megtalálom megölöm!-mondtam elég idegesen.
Csak akkor hallkan tedd meg jó? A múltkor is megtalálták a hullát amit a Kyushu szigeteknél dobtál a tengerbe! Na meg amit Sapporonál ástál el azt is! Mondjam még a többit is?-kérdezte feldúltan.
Közlöm veled,hogy azokat te raktad el befőttes üvegbe és nem én!-mondtam mivel kiértem az épületből és utánam jöttek sorra az osztályok egy tömeg ként-Azok a barackok rohadtak voltak szóval jó,hogy jobb helyre raktam el őket,mint te!
Jól van na te barackos befőtt!
Anyád jól van?-kérdeztem ingerülten mert valaki telibe nekem jött és csak rám röhögött-Oi te!-mondtam amire hátra nézett a nálam magasabb szőke beképzelt pofájú ficsúr.
Nekem szóltál?-kérdezte magára mutatva.
Nem anyádnak! Luxus bocsánatot kérni ugye?!-kérdeztem idegesen.
Oi nyugodj meg! Ha verekedsz akkor vissza vonom a rendelést!-mondta apám a telefonba.
Jól van nem verem meg! Na de le is teszem!-mondtam majd ki is nyomtam és zsebre tettem a telefont.
Bocsánatot kértem.-mondta unott arccal. Na ezzel lehet engem ki idegelni.
Ja úgy,hogy nevetsz?-kérdeztem egyből nyugodtabban mivel egy jó kis tervet találtam ki.
Ja.-mondta.
Szóval ha beverek neked egyet,akkor én is nevetni fogok jó?-kérdeztem rámosolyogva amire mérges lett láthatólag.
Úgysem mered meg!-mondta amire kezemet magam elé tartva pöcköltem egyet az ujammal és máris egy jó kis orrtörést kapott.
Hahaha!-mondtam nevetve majd ott is hagytam a törött orrával amiből csak úgy ömlött a vér. Persze előtte kitöröltem az emlékeit.

Ahogy a kollégiumhoz értem a nyalókát kibontva ültem le a padra és kezdtem el a számba téve gondolkozni.
1 hét mire megjönnek a cuccok. Addig nincs cigi. Tüzet meg nem tudok gyújtani.
Vagy mégis! Csak nagy a kockázat,hogy valaki meglát. Szóval addig edzés és a vagdosás marad napi rutinnak.

Nyugodtan üldögélek már egy ideje a padon amikor is kicsapódik az ajtó és kivágnak rajta valakit.
Ne is gyere vissza estig! Akkor is bezárunk a szobádba!-ordibálta egy lány-Menjél el ha kanos vagy,oszt ne minket próbálj a játékoddá tenni te szemét perverz szőlő!-ahogy hátra néztem Momo sírva ordibált Mineta-val aki csak nézett ki a fejéből.
Nem bírsz leszokni erről a szoknya vadászatról igaz?-kérdeztem kivéve számból a pálcikat.
Te,hogy kerültél ide?! Ki engedtek téged?-kérdezte meglepődve.
Persze. Amúgy tudod van kettő lábam és visszajöttem.-mondtam neki kettő ujjam közt tartva a pálcikát ami mint mindig most is a cigire emlékeztetett.
Beszökhetek veled a koliba vissza?-kérdezte boci szemekkel rám nézve ami undorítóan nézett ki az ő arcán.
Bocs de dolgom van.-mondtam majd fel álva mentem be a koliba és mentem is egyből a a konyhába ahol csináltam magamnak egy szendvicset. Ahogy végeztem az elkészítésével egyből meg is ettem kisebb nehézségekkel,ugyanis még mindig vér íze volt a számnak szóval kész csoda,hogy tudtam enni.
Midoriya?!-akadt ki valaki ahogy a konyhába ért ahol én is voltam, és már a második szendvicset ettem.
Igen?-kérdeztem miközben bele haraptam megint a kajámba. Szegény Kaminari csak úgy állt pár méterre tőlem és próbálta feldolgozni,hogy élek.
Te itt vagy?!-kérdezte kikerekedett szemekkel.
Mostmár nem!-mondtam szemeimet forgatva majd a szobámba teleportáltam és az ágyamba befeküdve el is aludtam elég hamar.

Midoriya!
Midoriya!!
MIDORIYA!! EL FOGSZ KÉSNI!!-kiabált be valaki a szobámba amire az ajtót mérgemben az illetőre vágtam.
Végre csönd.-mondtam de aztán valaki hozzám akarta vágni az ajtót. Képességem használva megállítottam a levegőben az ajtót majd vissza is raktam az eredeti helyére.
Midoriya! Gyere már így is késésben vagyunk!-mondta valaki majd akart volna benyitni megint de ki szóltam.
Rosszul vagyok szóval menj el!-mondtam amire már csak lépteit hallodtam, én pedig ki is kelltem az ágyból és fel öltöztem. Gyorsan az összes könyvet a táskámba pakolva teleportáltam is be a terembe majd pakoltam ki az első órára.
Hogy kerültél ide Midoriya?!-kérdezte mögülem Mineta amire mindenki rám kapta a tekintetét.
Jó reggelt!-köszönt a Sensei ami miatt már mindenki rá figyelt. El mondta a teendőket majd utána el is kezdődött az óra.