Just a cigarette (MAGYAR)

21.🚬

Hizashi Yamada:🎤🕶️

Shota sírva aludt el a karjaim között ami nagyon aggaszt. Hiszek neki, hisz még soha nem hazudott nekem. Na jó egyszer igen, de csak azért mert megette a pudingomat és azt mondta,vhogy Midnight tette. De ha igaz amit mond, ami tuti, akkor valami tényleg nincs rendjén Midoriya-val. Mivel nem akarom felkelteni ezért magam helyére egy összegurított takarót rakok, majd el indulok kihallgatni Bakugo-t. Ahogy a szobához érek bemegyek és a fiút megkeresve kezdem el ébrezgetni hallkan.
- Bakugo! Ébredj! Midoriya haldoklik! - mondom hallkan amire kinyílnak a szemei és rám néz ijedten - Nyugi amúgy nem. Csak lenne veled egy kis megbeszélni való ügyünk, négyszemközt. - mondom amire bólint és el indulunk lefelé, a kávézóhoz.. Igaz reggel 4 óra van de pont nem érdekel jelenleg. Ahogy oda érünk leülünk egy asztalhoz és elkezdem kérdezgetni.
- Tudsz valamit, hogy miért ilyen Midoriya? - vágtok bele a közepébe.
- Nem. Nekem sem mond semmit. Főleg az elmúlt pár napban. Pedig jobban ismerem őt, mint a tenyeremet. - mondja amire oda jön hozzánk egy pincér és kérdi, hogy kérünk-e valamit. Elmondjuk, hogy miket kérünk majd el is megy.
- Tudtommal ti gyerekkorotok óta barátok vagytok.
- Igen. - válaszol majd ki is hozzá a pincér az italokat.
- Eddig nem viselkedett így?
- Eddig 2-szőr. Ez a második alkalom, hogy így viselkedik. - gondolkozik el.
- És elsőnek is ijen volt?
- Akkor többször is korházban volt mert vagdosta magát és elég mély depresszióba esett... - magyarázza hallkan de szerencsére meghallom amit mond.
- Akkor se mondta el, hogy miért? - kérdem.
- Nem. Folyton motyogott valamit magában órák közben és a tetőre járkált. Mondjuk akkor is oda járt amikor nem volt depis de nem mondta el, hogy miért. - vonja meg a vállát.
- Értem...
- De miért kérdi ezt Sensei?
- Semmi, csak érdekelt már egy ideje. - mondom, válaszul csak bólint.
- Na de menjünk vissza mert mindjárt kellteni kell a többieket és megyünk a strandra! - mondom, a mondat végén pedig elmosolyodok.
- Rendben! És mit vigyünk majd?
- Naptej az a legelső, fürdőruha, törölköző. Ja meg amit szeretnétek de a telefont azt majd beszedjük mindenkitől. - mondom mire bólint és elindulunk felfelé. Bakugo elmegy a saját szobájába és ahogy benyit elkezd hangosan ordibálni a többieknek, hogy kelljenek. Fura egy fiú ő is az, biztos, jegyzem meg magamnak majd megyek sorra ébreszteni a lányokat és a maradék fiú csapatot. Mielőtt végeznék elmegyek Shota-t felébreszteni. Hát. Nem nagyon akar de végül sikerül felkelnie így megyek is most Midoriya-t ébreszteni.
- Jó reggelt! - nyitok be a fiúhoz és nézek az ágyra amiben pár órája még aludt de az üres. Ahogy közelebb megyem hozzá, mert látok egy levél szerűséget, csak az volt ráírva ,hogy lement enni szóval ne keressük. A levelet megfogva vissza megyek Shota-hoz majd benyitva hozzá, oda adom neki a levelet.
- Ti induljatok el az osztállyal. Mink majd később csatlakozunk. - mondom neki ő pedig bólint és mind a ketten el indulunk. Én lefelé megyek amíg ő az osztályt szedi össze. Ahogy leérek elmegyek egy kis büfé szerű helyre ahol megkérdezem, hogy nem láttak e egy zöld hajú szeplős 16 év körüli fiút amire azt mondják, hogy nem. De láttak egy ehhez hasonló fiút akinek fehér volt a haja. Meg is köszönöm a segítséget és kimegyek a hotel elé. Leültök egy fehér hajú fiú mellé. Ő akiről meséltek az előbb.
- Nem láttál egy zöld hajú és szemű szeplős fiút véletlen? - kérdezem meg a mellettem ülő fiútól.
- De. - válaszol miközben a szendvicsét eszi.
- Merre ment? Vagy nem találkoztál vele véletlen?
- Engemet keresel Yamada. - mondja amire eléggé meglepődök. Midoriya az csak fehér hajjal...
- Miért fehér a hajad?! - kérdezem sokkolt állapotban.
- Új képesség. - mondja vállat vonva és eszi tovább a szendvicsét.
- Új...képesség? - kérdezem eléggé meglepődve amire bólint - Ennyi évesen?
- Igen. - válaszol.
- De miért pont fehér? - kérdezem.
- Apa képességét örököltem most. - magyarázza majd meg mutatja. A képessége amit az apjától örökölt elég furán néz ki. Vörös ködszerűség jelenik meg a kezében aztán hírtelen egy napszemüveg lesz a kezében. Ez után pedig elkezdi lebegtetni és a fejére teszi a képesség segítségével.
- És anyukádtól örököltél valamilyen kélességet? - kérdem amire egyből látom az arcán a dühöt de a szomorúságot is.
- Ne beszéljen erről! Inkább menjünk a többiek után! - mondja majd a könyvét fogva feláll és rám néz.
- Rendben... - mondom. Mielőtt elindulnánk a strandra vissza mengyünk a hotelba összeszedni pár dolgot majd utána csatlakozunk a többiekhez.

Izuku Midoriya:🪦🚬

Most jött elő apa képessége is. A hajam úgy néz ki, mint egy borzadáj. Tuti Kacchan hőfehérkének fog ez miatt csúfolni, de nem érdekel. A képesség miatt visszanyertem a régi testalkatomat is és az étvágyam is megjött szerencsére. Fura egy képesség ez tény de legalább nem halok meg. El indultunk valamerre Yamada-val de ahogy kezd egyre ismerősebb lenni az út rászólok.
- Hová megyünk? - hangzott ez inkább kérdésnek de mindegy is.
- A strandra! Az óceánban lesz az edzés meg az egyéb feladatok is nektek. De persze a szárazföldön is lesznek feladataitok. - mondja amire elég hangosan nagyot nyelek.
- Én biztos, hogy a parton maradok! - vágom rá.
- Miért?
- Mert! - idegesen megyek le a lépcsőn és elkezdek a többiek felé menni.. A lányok kint napoztak egy-egy strand törölközőn miközben beszélgetnek egymással. Nem messze tőlük Aizawa fekszik egy könyvet olvasva de ő felett egy napernyő van.
- Rendben. De akkor maradj Sho-val ha lehet. - mondja amire bólintok. - Amúgy nem is nézel ki úgy, mint tegnap. - jegyzi meg hangosan.
- A képesség miatt van. - mondom mire bólint és oda is érünk a Sensei-hez.
- Megjöttünk! - mondja Yamada. Aizawa lassan feltekint a könyvéből de így is meredten bámul rám.
- Ki ez a fiú? - kérdezi én pedig leveszem a szemüveget, hogy lássa az arcomat. Egy kicsit megváltoztam külsőleg ez tény mert a vak zöld szemem most piros lett és látok vele. Érdekes mi?
- Midoriya vagyok. - mondom amire felál és lenéz rám.
- Te? - végig mér a szemeivel - Az én diákom nem 170cm és nem fehér haja van meg piros szeme.
- Nőttem? - kérdezem hangosan, meglepődve.
- Sajnálom Shota de ez Midoriya. - mondja Yamada nagyot sóhajtva.
- Mi történt veled?! - vált aggódó arckifejezésre.
- Új képesség. - mondom szemeibe nézve.
- Ennyi évesen? - kérdezi meglepődve - Ez egyáltalán lehetséges?
- A szüleimnek sok képességük van és volt is, és még apának is jelennek meg évenként új képességek.
- Ez nem veszélyes? - kérdezi Shota Yamada-ra nézve.
- Nem vagyok orvos de lehet.
- Nem veszélyes. - szólalok meg amire mind a ketten rám kapják a tekintetüket - A nagyszüleimnek is több képességük volt és kemény 100 évet is megéltek. - gondolkodok el, mert apa nagyszülei tényleg éltek vagy 100 évet de lehet többet is.
- Az sok. - mondják egyszerre.
- Ma egy nyugis pihenő napot tartunk szóval ha van kedved akkor szálj be a fiúkhoz röplabdázni vagy lefeküdhetsz és napozhatsz is vagy amit csak akarsz csak ne bóklászólj el. - mondja Aizawa.
- Úgyis visszajönnék. - mondom majd a táskából egy strandtörölközőt kivéve meg egy könyvet vettem le a felsőmet meg a nadrágot. Alatta ugyanis strandgatya van. Végül elkezdem magamat bekenni naptejjel majd a kedvenc könyvemet elővéve, támasztom meg a fejemet az egyik kezemmel, a másikkal pedig a könyvet lapozgatva elkezdem olvasni azt.