Camilla Salvatore(V.D.&T.O. FF.) SZÜNETEL

10.

-Nem rám kéne vigyáznod?-szólt utánam.

-Hidd el minél több időt töltesz velem annál nagyobb veszélyben vagy.

Hazafelé tartottam amikor Damon hívott.

-Valaki megölte egy karóval.És nem én voltam.

-Szóval már egy vadászunk is van.Remek.

Leraktam a telefont,hogy az újra csörögjön.

-Mi van már?-kérdeztem Stefant.

-Megkértelek,hogy vigyázzál rá.Erre itt hagyod egy..

Lenyomtam a telefont.

-Camilla?-szólított meg valaki.

Jeremy volt az.

-Szia!-köszöntem.

-Nem kéne egyedül sétálgatnod este.

-Tudok magamra vigyázni,de kösz.

-Hazaviszlek.

-Nem érted a lényeget.Nem akarok hazamenni.

-Akkor átjöhetsz hozzánk.

-Oké!-szálltam be.

-Összebalhéztam Tylerral.És az apja szedett szét minket majd kivitt hátra és tudod mit mondott?

-Mit?

-Azt,hogy verekedjünk.Tegyünk pontot ennek az egész rivalizációnak.

-És ki nyert?

-Senki..Megjelent Mr. Saltzman és helyre rakta Tyler apját.Hallanod kellett volna.

-És Tyler?

-Ő nem mondott semmit.Pedig én beszélni akartam vele.De azt hiszem már értem miért vannak dühkezelési problémái...

-Szóval vannak problémái..-motyogtam.

-Tessék?-kérdezett vissza.

-Semmi,semmi.Még jó,hogy Saltzman közbelépett.

Jeremynél töltöttem az éjszakát.

Csak reggel mentem haza.

Stefan épp dühöngött.

-Mi van?-kérdeztem.

-Damon elvitte Elenát...És levette róla a nyakláncot...

-Pedig veled volt nem?Hogy vihette el?

-Meglátta a képet Katherine-ről.

-Nem csak gyenge vagy hanem béna is.Össze kéne szedned magad.

-Megölte a legjobb barátomat.Ki tudja mit tesz majd vele.

-Kérd meg Bonnie barátunkat,hogy keresse meg.

-Nem is rossz ötlet!Elviszlek téged is.

Megkerestük Bonniet.Azóta még nem is találkoztam vele,hogy megtudta mik vagyunk.

-Segítened kell!-támadta le Stefan.

-Nem akarok bele bonyolódni semmibe.Még fel kell fognom ezt az egészet.

-Damon elvitte Elenát.Kérlek.

-Rendben.

Stefan odaadta neki a lány nyakláncát.

De Bonnie képtelen volt varázsolni.Még egy fa levelet sem tudott lebegtetni.

-Ne haragudjatok nekem ez nem megy.-kapta fel a cuccait és rohant el.

Én meg utána.

-Bonnie várj!-ragadtam meg.

-Mit akarsz?

-Segíteni.

-Miért?Miért segítesz nekem állandóan?

-Nem mindegy?Akarod,hogy segítsek vagy sem?

Lassan bólintott.

-Úgy érzem teljesen eltűnt a varázserőm azóta az este óta.

-Nem tűnt el.Hanem blokkolod.Mert félsz.Félsz magadtól és az erődtől.Attól amire képes vagy.Most menj haza és beszélj a nagymamáddal ha nekem nem hiszel.-tettem hozzá.

Néztem a távolodó lányt.

Segítek rajta ahogy Emily segített én rajtam.Aztán végre elengedhetem az egész Bennett famíliát.

Este még mindig nem kerültek elő így megkerestem őket én.

Georgia.

Megbűvöltem egy férfit,hogy vigyen el.

Későn értem le.Már jött fel a nap.

Pont arra,hogy meghalljam ahogy Damont éppen valaki kiakarja nyírni.Elena pedig siránkozik.

Gyorsan megigéztem a férfit,hogy menjen haza aztán felejtse el ezt az egészet és engem is.

Majd rohanni kezdtem.

Megláttam egy pasast aki épp egy öngyújtót fogott a kezében.Damon pedig előtte feküdt kiterülve.

Benzin szag terjengett a levegőben.

Nem vesztegettem az időmet.Odasuhantam és kitéptem a szívét.Az öngyújtót pedig elkaptam.

Elena felordított,hogy ne!!!

Megfordítottam a halott testet.Kár érte,pedig helyes volt.

-Atyaég befognád már végre?-fordultam Elena felé.

-Miért kellett megölnöd?

-Mert miért ne?Kiakarta nyírni Damont.És őt csak is én nyírhatom ki.

-Örülök,hogy itt vagy!-nyögte Damon.

-Lexi barátját ölted meg!-sírta tovább Elena.-Már épp megbeszéltem,hogy ő jobb ennél...

-Te tényleg valami mese világban élsz..-csóváltam meg a fejem.-Így legalább együtt lehetnek a Másik Oldalon.

Damon közben feltápászkodott.

-Hogyan találtál meg minket egyébként?-kérdezte.

-Nem csak neked vannak ismerőseid!-kacsintottam rá.-Na szedd össze magad.Mi itt kint megvárunk.

-Jó.Bent maradt a dzsekim.Ti addig menjetek a kocsiért.

-Neked ez tényleg ennyire könnyen megy?Megölni valakit?-sápítozott tovább Elena.

-Gyakorlatilag már halott volt.-válaszoltam.

-Nem csodálom,hogy Stefan nem mesélt rólad...

Elnevettem magam.

-Szerinted ez vicces?

-Egy kicsit.De most már fogd be!

A haza utat inkább végig aludtam.Csak,hogy ne kelljen őket hallgassam.

-Egy élmény volt ez az út.Többször ne ismételjük meg.

Lemostam magamról a vért és a koszt.

-Meg sem köszöntem amit értem tettél!-állt az ajtómban Damon.

-Mint mondtam csak én nyírhatlak ki.

-Ez kedves.És kölcsönös.

-Azt hiszed megtudnál ölni?-sétáltam elé.-A te egyetlen kis húgodat?

-Szem rebbenés nélkül!-vigyorgott bele az arcomba majd hagyott ott.