Catch Me If You Can - HyunChan

-*Back for More*-

🥟:

Kinyílt az ajtó, az alfa sziluettjét megvilágította a kinti fény, amire beleremegtem. Felém tartott a lépteit hallottam a fapadlón. Ahogy pedig az ágy besüppedt mellettem a combomra simított, amire felsóhajtottam. A kávés feromon intenzíven körbe lebegete testem, amitől éreztem, hogy nedvem is végig folyt.
-Hát újra elkaptalak Mogyorócska. Szegény omegácska, az alfa csomóját akarja? - csúszott végig mancsa a hátsómra- Már most milyen nedves vagy - az ajkaiba harapott - Csak nem miattam? Hiányoztam?
- Chan... Alfa... - nem tudtam nem nyögve mondani a nevét, mert ujjaival egyre jobban ingerelte bejáratom ruhán keresztül.
- Könyörögj, mint legutóbb, és enyhítek a fájdalmadon.

- Kérlek... Ne szórakozz.
- Ha hamar véget vetek a szenvedésednek azzal én mit nyerek? - majd hallottam ahogy megvált ingjétől.
- Könyörgök, Chan... Nagyon fáj. - mire feromonomat kiengedtem jobban.

Mélyen a szemeimbe nézett, sárgán megvillantak, majd a nyakamnak támadt. Ruháimat szinte tépte le rólam, így még nem viselkedett.

Erőszakosan távolította el rólam a zavaró anyagokat majd magáitól is megvált. Nem most láttam először Chan testét, de a számba összefutott a nyál, ám nem várt fordulatot vett a dolog. Amilyen finoman bánt velem legutóbb, most fájt a szorítása, fájt ahogy szinte tépte a nyakamon a bőrt.
- Ez fáj! - szisszentem fel, amikor fogait belemélyesztette kulcscsontomba, és felmorrant. - Chan~.

Az alfa bármi féle tágítás nélkül, hátamra döntött lábaim közé helyezkedett és belémhatolt.
Hatalmasat nyögtem, a fájdalom miatt pedig próbáltam ellenállni. Nem erről volt szó. Sosem láttam ilyennek őt...Csak nem... Előjött a rutja.

Szememből a feszítő érzésre kicsordult a könnyem. Kapálózni kezdtem és eltolni magamtól az alfát.
- Chan. Kérlek. Ez fáj - sírtam el magam egyre jobban mikor elkezdett bennem mozogni. - Nagyon...fáj... - zokogtam egyre jobban. Majd felkiáltottam - CHAN!

Használt valamelyet, mert az alfa megállt a mozgásba. Fejét a vállamba temette, leheletét a nyakamba éreztem. Magához ölelt.
- Sajnálom. - fájdalomtól eltorzult arcomon végignézett eresedő kezével pedig arcom felé mozdult. Ujjai végigsiklottak a könnycseppjeim útján és finoman letörölte azokat. A szememet pásztázva újra elejtett egy sajnálomon majd ajkaimra hajolt.

Megilletődtem egy kissé. Nem számítottam ezekre a finomnak tűnő ajkakra, hogy azokat valaha is csókolhatom. Lassú érzelmes táncba kezdtek húsos párnácskáink, szinte egymás szájából lélegeztünk. Nem bírtam leállni a mogyorós kávé illattal mely szánkba keletkezett. Nem akartam megállítani. Kezeim a hajába kúsztak neki pedig a derekamra. A pillangók ezrei rakoncátlankodtak gyomromba, többet és többet akartam. Mozzanataiba beleremegtem, ujjai bizsergetésétől libabőrös lettem.

Elfelejtettem miért vagyok itt. Az alfa aromája testemet feltüzelte, a heatemet pedig lenyugtatta.
- Most pedig térjünk arra amiért itt vagy. - felkuncogott majd csípőjét megmozgatta, mire nagyot nyögtem fel.
- Még!
- Könyörögj! Hagy halljam!
- Kérlek~!

Ajkai újból az enyémeken landoltak, szenvedélyesen faltuk egymást, miközben lassú de mély lökésekkel kezdte ingerelni bejáratom. Minden alkalommal torkomat nyögés hagyta el, szemeim fennakadtak.
- Csomózzh - lihegtem fel csókunkból kivállva - Megh!

Mire egyre gyorsabb tempóba váltott, karjait fejem fölött megtámasztotta, mire az én karjaim a hátára vándoroltak. A hasamban egyre jobban éreztem az kielégülés felé vezető érzést. Chan egyre jobban lihegett, mozgása egyenetlen lett, éreztem ő is megrázkódik. Ráfogott nedvedző farkamra és verni kezdtem, amitől egyre közelebb kerültem.
- Közel vagy hercegnő? - hajolt a fülemhez. - Elvezz el a kedvemért!
- Chan! - Ujjaim felszántották az alfa hátát amint testem megfeszült a lényemet elárasztó eufória miatt, mire közénk elveztem. Ő pedig meg nem állva hajszolta magát a kielégülés felé.
- Hyunjin... Hyun...! - majd belém élvezett. Éreztem ahogy tagja megduzzad bennem, összeragasztva bennünket egy időre.

Izzadt szőke tincseimet az arcomból kisöpörte.
- Visszajöttél. - szusszant fel - Hiányoztál Mogyorócska. - majd újból magához húzott egy ölelésre és egy apró csók landolt párnácskáimon.

Belefúrta arcát a nyakamba, ott éreztem, hogy lélegzése egyre egyenletesebb lesz.
- Ugye tudod, hogy kihoztad belőlem a rutom?
- Csak ugyan? - simítottam végig hátán. - Sajnálom.
- Ugyan mit? - emelte fel fejét.
- Hogy összekarmoltam a hátad.
- Megérdemeltem. Te rosszabbul jártál - nevetett fel. - Látnád a nyakad...
- Szerintem, te nem is alfa, hanem vámpír vagy! Legutóbb is mindenemet kiszívtad!
- Azért a te szívási technikád vetekszik az enyémmel - rám mosolyogott huncutan, mire megütöttem óvatosan a vállát, amire jobban felkuncogott.

- A homlokod még forró - rakta fejemre kézfejét.
- Még nem ért véget a heathem. Tudod mit jelent ez? - néztem csillogó szemeibe, ő pedig türelmesen várta a válaszom - Hogy még pár menet mögöttünk áll az éjszaka. - Éreztem, ahogy a csomója újra vissza nem lohad.
- Ó Mogyorócska, messze még a vége. Addig nem mehetsz el mellőlem, míg a rutomon túl nem vagyok.

- Akkor meg mire vársz Christopher? Tégy a magadévá újra meg újra! - hajoltam én ajkaira magamra húzva. Újra akarom érezni aromáink harmóniáját, húsos hívogató párnácskáit. Testem beleremegett és elárasztotta a forróság. Nedvedző bejáratomból pedig kihúzódott az alfa. Mire éhesen ránézetem.
- Leszophatlak? - majd megnyaltam számat az ínycsiklandó tagja láttán.

- Gyere Mogyorócska, mutasd meg, hogy nem csak vissza tudsz pofázni azokkal a finom ajkakkal. - Leült az ágyra, majd beharapott szájjal várta ahogy lábai közé mászva nemességére hajolok. Nagyot nyögött amikor nyelvemmel csapkodni kezdtem makkját majd egyre mélyebbre engedtem számba végig tartva a szemkontaktust. Legalább is próbáltam, de hosszú hajam mindig szemem elé omlott. Mire Chan is megelégülhette, hajkoronámba túrva fogta össze a zavaró tincseket. Most már szinte nyál csorgatva nézte ahogy úgy szopom be farkát, mint egy kurva.
- Gyönyörű vagy a fakrammal a szádban. - nyúlt állkapcsom alá - Az én kurvám.

Majd alsó párnácskámon végig húzta egyik ujját, és leemelt farkáról. Egy nagy cuppanással váltam el hatalmas nyálcsíkkal a számból majd magára húzott. Combjaira ültem és újból számat vette célba.
- Lovagolj meg hercegnő. - vált el és feljebb csúsztatott ölébe, mire tagjaink összeértek, mindketten felnyögtünk. - Nézni akarom, ahogy magad juttatod a csúcsra. Ülj belém, és élvezd!

Feljebb ültem, Christopher tagját pedig rózsámhoz illesztettem. Becsukott szemekkel ereszkedtem bele az ölébe, miközben felsóhajtottam. Jó érzés volt, ahogy kitölti bennem az ürességet újra. De jobban akartam. Többet. A függöjévé váltam az alfa koktélnak.

Amint megszoktam a méretét, beharapott ajkakkal kezdtem el mozgatni a csípőm. Láttam ahogy az alattam élvő is beleremeg a látványba.
- Hyunjin. Bazdmeg... - nyögött fel.
- Azon vagyok ~. - mire gyorsabb tempóra váltottam.

Ahogy a csípőm mozdult, egyre inkább löktem magam a csúcs felé, kapaszkodva az alfa széles vállaiba. Az a tökéletes test, ami kialvatlan éjszakáim, sokadik orgazmusom okozója most újból magamba érezhetem.
Rakoncátlan ujjai farkam köré tekeredtek, és abban az ütemben kezdte el verni ahogy mozogtam.
- Kié vagy? - kérdezte.
- Chan~! - fújtam ki a tüdőmbe rekedt levegőt.
- Kié vagy? - kérdezte hangosabban. Mint ha megerősítésre várt volna. Szemeim összeszűkültek mire eltalálta bennem a gyönyörpontom.
- Bang Chan! - én pedig újból az orgazmus határán voltam. Nem is sok kellett nevét mantrázva juttatott farka a Mennyországba. Lihegve omlottam ölébe, majd derekamnál fogva megfordított. Megnyekkentem hirtelen tettére.

- Baby, most pedig én jövök. - Ajkaimat marta, amit alig bírtam viszonozni a levegőhiány miatt.
- Csomózzh megh újból! - nyögtem fel, amikor elmerült a szűk forróságomba.

Huhuuu! Ugyan mik lesznek még itt???