Catch Me If You Can - HyunChan

-*Set Me Free*-

- Kérlek Chan. Ne... - csuklott el hangom, ma már kitudja hanyadjára. Nyúltam a keze felé, majd a tárat kiszedtem a fegyverből és a földre dobtam. Chan felnevetett cinikusan.

Kinyitotta a pislogóit, mélyen az enyémbe nézett, abba a kisírt könnyekkel teli arcomra.
- Szánalmas vagy. Ellopsz egy fegyvert tőlem, hogy megölj, de képtelen vagy rá. Ebből is látszik, mennyire gyenge vagy.
- Nem vagyok gyenge! - kezében a fegyvert elengedte, majd a két vállam megfogta és a tükör felé állított.

Testemen végig szaladt a jóleső borzongás amikor teste nekifeszült az enyémnek.
- Mit látsz? - nézett a tükrön keresztül szemeimbe. - Egy gyenge omega, vagy hercegnő. Aki büntetést érdemel ezért a viselkedésért! - majd kezeimet hátra húzta és egyik mancsával összefogta. De hirtelen mellettem fájdalmasan nyögéssel összerogyott az alfa.

Mikor magam mögé pillantottam, megláttam egy fekete maszkos alakot.
- Megtaláltam - szólt bele a jeladóba, a hangja pedig...
- Jisung?
- Gyere Hyun. Kiviszünk!

- Ahhoz nekem is lesz pár szavam! - tápászkodott fel Bang Chan majd Jisung fele vette az irányt.
Jisunggal ökölharcot vívott, de Jis mókus ügyességgel védett ki minden vehemens ütését az alfának.
Gyorsan kiszaladtam a szobából egyenest feléjük és az alfának rontottam.

Valahogy Jisung közelsége erőt adott arra, hogy összeszedjem magam az alfával szemben. Egyenest gyomorszájon vágtam, ahogy pedig Bang Chan összegörnyedt a fájdalomtól a falnak támaszkodva, egyenest szemeimbe nézett. Egy pillanatra lefagytam, a kín az alfa fájdalmasan eltorzult arca valamit csinált velem.
- Az istenit! - ütött a falba.

Bűntudatom volt.

Ám ezt nem sokáig éreztem. Egy pár másodperc volt míg elnéztem, de már Chan kezében ott volt a fegyver és a tár majd felénk szegezte.
- Hyun siess! - Jisung elkezdett maga után húzni az egyik szobához majd annak ki az ablakán. Eldurrant a pisztoly, de mellettem szállt a golyó, egyenest az ajtófélfának én pedig nyakam összehúzva menekültem.

Kiértünk a házból, szaladni kezdett a kerítés tövén egyenest az ismerős furgon felé.

Lihegve szálltunk be majd el is iszkoltunk a helyről.
- Meghvagyh? - kérdezte Jis levegő után kapkodva, mire én csak bólintottam. Próbáltam lenyugodni, majd a furgon ajtaján az ideiglenes otthonom felé visszapillantottam.

Chan...

- Nem akarok ítélkezni, mert örülök, hogy itt vagy. De bűzlessz. - szorította össze az orrát megmentőm.
- Igen, gondoltam. - suttogtam neki oda. Bűntudatom volt, az alfa miatt is és emiatt is... Pláne Jisunggal szemben.

- Remek. - fordult el tőlem.
- Jisung, sajnálom. Több mint egy hónap telt el a Dark Dreambe és az alfához kerültem.
- Tudom, sajnálom, hogy hamarabb nem tudtunk lépni, de a bárba kész öngyilkosság lett volna mennünk.
- Tudom Jis. - öleltem át. - Ennek is örülök, hogy innen kihoztatok.

Próbáltam jó pofát vágni... De...

Az alfa tekintete lyukat égetett a lelkembe, a sebezhetősége miatt. Egy pillanatra, mint ha bánta volna teljes szívéből, hogy eljövök mellőle.

Megérkeztünk egy jó pár perc után a rég nem látott házhoz. A nap már jócskán lement, a házban pedig világított pár izzó, jelezve, hogy még vannak, akik felvannak. Beléptem a küszöbön, Jisung és Seungminnal az élen, nagy levegőt vettem. 

Olyan más, amibe eddig voltam. 

ChoiIn jött közelebb hozzánk hatalmas mosollyal a száján majd azonnal keblére vont. 
- Hyunjin, de hiányoztál! - majd mikor megölelgetett elvált tőlem. - Csak nem egy alfa illatát érzem rajtad? Kész kávéház illatod van.
- De, valószínűleg. Egy alfánál voltam, szinte rab.
- Szexrabszolga mi? - húzta fel a szemöldökét, mire én fülig vörösödtem - Hallottam, hogy a Dark Dreambe voltál majd kihozott egy alfa onnan. 
- Honnan tudtátok, hogy hol vagyok?
- Ranonak be nem állt a szája, a tökéletes kis szajháról, aki ráadásul szőke lett és mennyire örült annak, hogy egy többet érőre cserélte el Felixet. - ecsetelte Seungmin.