Catch Me If You Can - HyunChan

-*Unforgettable*-

De visszatértve a mostani napokra. Már az első ölésem óta eltelt 5 év, visszatekintve sokkal félénkebb, sokkal óvatlanabb, amatőrebb voltam.

De ma már kicsit komolyabban veszünk mindent. Több omegán segítettünk, ami már önmagába öröm volt, csak ne kelljen minden héten új helyet keresnünk.
Jisung és Seungmin mellett az egyik vezető én lettem. A csapatot hárman tarottuk kordába. A feltérképezésekért Seungmin felelt, Jisung a készletekért, én pedig amennyire tudtam én készítettem fel a csapatot. Voltak köztük idősebbek és fiatalabbak is. A fiatalokat, akik frissen reprezentáltak omegaként és kikerültek az utcára vagy esetleg voltak olyanok, akiket kiszabadítottuk a kegyetlen alfák mellől. Hálásak voltak nekünk. Mi élelmet, nyugalmat biztosítottunk nekik, mi pedig... Nyitott szemmel jártunk.

Volt egy ház, elég nagy volt. Seungmin úgy döntött, mivel a nyilvántartásba szerepelt egy omega rabszolga a háztartáson belül, az alfa pedig elég tehetős volt, azt találták ki, hogy az omegát megszabadítjuk fogva tartójától és az örökségét pedig mi kaparintjuk meg.
- Mit érdemes tudni? - érdeklődtem Seungmintól, aki éppen a rendőrség nyilvántartást bújt a gépen.
- Egy alfa és egy omega. Az alfa Seo Changbin. Elég tehetős alfa és egy köztisztviselő. A házon kívül kamerák vannak, amit napokkal ezelőtt feltörtem már. De házon belül semmi kamera. Undorító dolgokat művelhet a szerencsétlennel.
- Nem akarok beleszólni, de ez jó ötlet? Mármint oké elkapjuk vagy kinyírjuk a manuszt, de nem fogják észre venni a hiányát?
- Azon ne fájjon a fejed Hyun. - mosolyodott felém. - Mire észreveszik mi már rég nem ott leszünk. Nekünk csak a pénze kell.
- Rendben. - ütögettem meg a vállát. - Akkor hajrá. Mikor indulunk?

- Holnap este. - Jött oda Jisung - És csak mi ketten intézzük. Te mész előre, fürge vagy és ha bármi van jelzel. Én pedig utánad. Közbe pedig Seungmin adja az információkat. Nem kockáztatom a többiek épségét. Nem elég képzett még egyik se. Ölni egyik se tud, ha kellene se, de már megtudják védeni magukat kisebb tömeg ellen.
- Megértem, hát akkor. Seungmin, ne legyél fent sokáig. Én megyek lemosom magam, beveszem akkor a szagelnyomót tablettát és elteszem magam holnapra.
- Menj. Ha sikeres lesz ez az akciónk végre vehetünk egy normális házat magunknak.
- Legyen úgy! - lepacsiztunk Jisunggal majd elvonultam.

Nem a legjobb dolog, a víz, ami a csapokból jön jéghideg. Szinte két perc alatt túl akar lenni az ember a fürdésen. De most muszáj alapos lennem. Ha egy alfa megérezné, hogy omega vagyok nem akarom, hogy meglegyen az esélye annak is, hogy behülyüljön és a kialakult ösztön miatt legyen kontrollálhatatlan mind testileg, mint szexuálisan. A hideg is kirázott, hogy akár egy alfa is úgy érintsen. Haragudtam minden létező magasabb másodnemmel rendelkezőre. Legyen béta vagy alfa az illető.

A tabletta keserűen csúszott le torkomon, amire elváltozott az arcom. Megráztam fejem és próbáltam még inni rá vizet. Szörnyű, de szükséges. Minden nap amikor ki merészkedünk, az utcára, amikor bevetésre megyünk és a fiatalokat is arra neveljük, hogy fojtsák el jellegzetes illatukat.

A reggel hamar eljött. Amint a kemény padlón elfeküdtem a hálózsákba néhány forgolódás után el is aludtam.

A rém álmaim már rég elmúltak. A rémálmom, ami valóra vált, hogy édesanyámék kidobtak az utcára. A rémálmom, hogy öljek. A rémálmom... az alfák miatt, de a mai nap újabb megfizet egy ártatlan bántalmazása miatt. Ki tudja miért tartja. Rabszolgaként van nyilvántartva, de az is lehet éhezik, rosszul bánik vele vagy rosszabb, csak szexre használja, mint egy törékeny babát, akit úgy rángat ahogy ő akarja erejétől fogva.

Bele se merek jobban gondolni. Lehet egy öreg tata, egy rühes alfa.

A nap alig telt. Próbáltam az erőmet tartalékolni amennyire csak tudtam, de a szinte kontrollálhatatlan dühöm az alfák iránt nőtt. Éreztem este mindent beleadok, hogy a frusztrációm levezessem. Alig vártam, hogy a nap lemenjen.

Talpig feketébe öltöztünk és egy maszkot raktunk fel. Kést zsebre rakva indultam Jis felé, aki az előző házból lenyúlt lőfegyverrel babrált. Megtöltötte a tárat majd a tartóba helyezte.
- Mehetünk. Számítunk rád Minnie! Te leszel a kinti szemünk.
- Minden rendben lesz Jis. A jeladó. - nyújtotta oda nekem és Hannak a kis fülest, amit behelyeztünk.
- Hallotok? - mire bólintottunk mindketten.

- Menjünk. Minél hamar túl akarok lenni rajta és egy meleg fürdőt venni a seggfej kádjába.
- Jól hangzik Hyun. Már rég nem vettünk meleg fürdőt. - nevetett fel a társam.

Az utca sötét sarkaiba haladtunk a ház felé. Az utca kihalt volt, sehol egy lélek szerencsénkre. A hatalmas kerítéshez érve egymást segítve átmásztunk a kőmonstrumon.
- Bent vagyunk. Van mozgás? - nyomta meg a jeladót Jisung.
- Nem látok kint senkit. Tiszta a terep. A kamerákat kikapcsolom 3...2...1... - kis hatásszünet - Kiiktatva! Nyomás! - Jisung pedig a karját felrakta és intett, hogy haladjunk.

Szaladtunk át a gondosan rendezett udvarba, míg a ház sarkához nem értünk.
- Fel! Nyitva az ablak! - suttogta Jisung, majd a kezét tartva bakot tartott. - Fel! Majd belülről kinyitod az ajtót!

Ahogy felrugaszkodtam, elérve az ablakpárkányt, karjaimmal pedig tornászokat megszégyenítve ugrottam be egy sötét szobába.
A szobába betoppanva erős narancs szag csapott meg. Az orromat csavarta nagyon, biztos, hogy az alfa bűze. Az ajtóhoz osontam, fülemet pedig a falapra tapasztottam. Kuncogást hallottam és egyre csak közeledő lépteket.
- Mindjárt Lixi, csak még elintézek egy emailt. - Csapódott ki az ajtó, én pedig mögötte megbújtam. Az alfa dúdolászva nyitotta ki a laptopja tetejét, majd beült a bőrszékbe. Felkapta szemüvegét, amitől olyan okostojás feje lett. Nem is kellett sok, lecsapta a laptop tetejét és felállt majd kifele tarott.

Kilépett a küszöbön kívülre, míg én a késem a nyakához nyomtam hátulról átkarolva ezzel is a fényre lépve.
- Ne mozdulj, vagy elvágom a torkod! - Mondtam határozottan, előttem pedig egy kis törékeny szeplős állt kétségbeesett arccal. A szőkeség egyenest a szemembe nézett, az édes forrócsoki illat pedig megütötte az orrom. - Az omega!
- Erezd el Binniet! - Szólalt meg miközben közelebb jött.
- Nem! Igérem, akárki vagy is, mint omegatársad felszabadítalak ez alól az alfa alól!
- Erezd el! Én ezt nem akarom! Ne öld meg az én Binniem! - A szeplős arcocskáját elárasztották az egyre csak hulló könnycseppek, mire megtorpantam. Egy omega aki nem akar felszabadulni? Mióta a házakat járjuk, nem találkoztam hasonlóval. - Kérlek!

Karom leengedtem a kés szorításából elengedtem az alfát, mire a szőkeség odaszaladt hozzá és átölelte.
- Jól vagy? - Simított az alfa arcára és ekkor láttam valamit. Szemei ezernyi csillagként villogtak vissza az alfára, majd az alfa is megvillantotta átkarolva az omegát finoman. Mint ha csak egy törékeny porcelánbaba lenne, mint ha attól félne, hogy az erős kezei összeroppantják pici testét. A feromonok a levegőben keveredtek, a szeplős pedig abbahagyta a sírást. Alfa és Omega... tökéletes harmóniába? Ez lehetséges?
- Ki vagy? És mit akartál tőlünk? - nézett fel az alfa.
- Én... egy omegákat felszabadító omega vagyok. Mivel szolgaként szerepelsz a nyilvántartásba, úgy gondoltuk...
- Gondoltuk? Többen vagytok? - nézett szét a szobába kétségbeesetten.
- Ne aggódj. Beszélek vele. - benyomtam a jeladóm - Lefújva. Változott a felállás. Ártatlan. -nagyot sóhajtottam. - Basszameg. - Sziszegtem a maszk alatt.
- Mi lenne, ha leülnénk, és megbeszélnénk az egészet? - mire bólintottam.

Az alsó szinte mentünk, a nappaliba majd leültetett a szeplős.
- Egyébként Felix. - mosolyodott el lágyan és megfogta a kezem.