43. ♡⁠˖ Soobin × Reader ˖⁠♡

31 1 1
                                    

Sziasztok, drága olvasóim!Régen írtam nektek, és most hoztam nektek egy kérést.<33
Igaz... eléggé régóta csináltam, de remélem tetszeni fog! KatonaKra🥰

A táncterem felé haladtam a folyosón amikor véletlenül neki mentem valakinek. Az illető kezéből kiestek a tárgyak, én pedig készségesen, lehajolva felvettem őket a padlóról. Egy velem egy idős fiú állt előttem; szőke hajkoronája kicsit kócosan állt, barna szemei magával ragadtak.Kis idő múlva kínos torok köszörülést hallattott, mivel szegényt megbámultam elég alaposan de erre csak pár másodperc múlva eszméltem fel.
-Neharagudj, hogy beléd mentem! Tessék itt vannak a cuccaid.-mondtam bocsánatkérően. A kezemben lévő tárgyait átnyújtottam neki.
-Semmi baj, bárkivel előfordulhatott volna! Gondolom, te is gyakorolni jöttél.-mutatott a vállamon lévő edző táskára mosolyogva.
-Pontosan, jól gondoltad!-mosolyotam vissza rá.
Szóbaelegyedésünket a telefonja hangja szakítja félbe.
-Igen Seubenim?-vette fel a telefont.
-Ah, 괜찮은.(Rendben) -mondta helyeselve majdrámnézett.
-Neharagujd de most mennem kell! Jó edzést!-tartotta el a telefont a fülétől, majd intve elsietett.

Micsoda nap! Ilyen jóképű fiút elég ritkán látni erre. Gondoltam magamban a táncterembe lépve.
Az ajtót becsukva egyből lepakoltam az edző táskám, amiben egy kulacs víz, edző cipő és egy pendrive volt. Persze kérdeztitek miért van nálam pendrive...hát azon vannak a zenéim természetesen! Bemelegítéssel kezdem a terem közepén. Ezután kiválosztom az új koreót amit megakarok tanulni. A videóból pedig lassan lépésről lépésre tanulom meg a lépéseket. Kis idő múlva összerakom a koreót, a zene kellemesen átjárja testem de közben a dobszótól dübörög a szívem.Kikapcsolódás. Ezzel a szóval tudom kifejezni a táncolást.

Kifáradtan huppanok le a táskám mellé. A kulacs vízem felét megiszom ezután pedig nekidőlök a fejjemmel a falnak, így pihentetve nyakam.
Ekkor megszólal a telefonom csengő hangja. Kimerülten nyúlok a készülékért.

....

-Rendben Hyung, akkor egy hét múlva ott leszek.-mondtam a manageremnek.
-Ugye tudod, hogy elkéne mennünk valamikor kávézni?-mondta MinYoun.
-Igazad van, de most inkább átküldenéd a zenét és a koreót kérlek?-kérdtem.
-Rendben átküldöm!-mondta majd bontotta a vonalat.

Szóval, MinYoun a managerem és egyben a legjobb haverom is. Mióta táncos vagyok, azóta ő szerez nekem melót. Eléggé szereti magát kifejezni, nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is.Nem fél kimondani másoknak amit gondol. Szeret színesen öltözködni, és mindig én festem a körmeit.Egy pár hónapja coming out-olt és minden lelki erőre szüksége volt, szerintem nem kell mondanom, hogy én mindig ott vagyok neki.
Most azért hívott, mert talált egy bandát akik háttér táncosokat keresnek és egy hét múlva a városban lesz koncertjük. Persze nagyon örülök neki, de nem biztos hogy elég időm lesz megtanulni az új koreókat...

....

1 hét múlva a koncert napján

Reggel felkelve elkészültem és megindultam a kávézóba. Az utcán elég kevesen voltak, elég békésen sétáltam a kávézó ajtajához.A kávézó elé érve boldogan nyitottam be az ajtón. Az ajtó csillingelésére felfigyelt az eladó, és köszöntem, majd beálltam az előttem álló fiú mögé.A fiú aki előttem állt, olyan ismerős volt...
A fiú hátranézve felismert, és rámosolygott.
-Szia, veled találkoztam az edzőteremben előző héten?-kérdezte gondolkodva.
-Igen. Ennyire mély benyomást keltettem benned, hogy emlékszel rám?-vakargattam zavaromban a tarkómat.
-Ami azt illeti, nem minden nap futok bele ilyen csinos lányba.-mondta a szőke, rámkacsintva.
Mondanom sem kell, hogy a milyen zavarban voltam.Az arcom színe egy paradicsom színével vetekedhetett.
Ez most kajak flörtöl velem??....
-Amúgy, nem is mutatkoztam be, Soobin vagyok. És te szépségem?-mondta egy szívmelengető mosoly kíséretében.
Vajon ezzel a mosollyal hány lány szívét hódította meg? És már megint flörtöl, én itt fogok elhalálozni. xd
Szépségem?...szavaira egyre hevesebben ver a szívem, úgy érzem mintha kiakarna törni a mellkasomból.
-Y/n vagyok, Ohm örülök hogy megismerhetlek Soobin!-küldtem felé egy félénk mosolyt.

Kávéinkat megkapva leültünk és beszélgettünk.
-Amúgy mivel foglalkozol, Soobin?-kérdeztem a kávémat kortyolva.
-Öhm... jelenleg magán vállalkozást vezetek.-mondta a fiú zavarában.

....

A koncert előtt voltunk pár perccel, amikor bemelegítettünk a backstageben. Ekkor megláttam Soobint, aki egy fehér ingben volt és a sminkes éppen őt sminkelte, tekintetünk találkoztott és meglepődve nézett rám. Össze voltam
zavarodva...miért nem mondta el hogy egy híres énekes és hazudott helyette?
Tekintettemet elkapva próbáltam nem rád gondolni és a táncra koncentrálni.
A színpadra vonulva a táncosokkal vártunk, aztán elindult a zene és a háttértáncosokkkal együtt táncolni kezdtem. A zene átjárta a testem minden egyes pontját, és kikapcsololtam, amíg a te részednél megnem hallottam a hangodat...
A szívem kihagyott egy ütemet és rádnéztem te pedig rám.Olyan érzés volt, mintha nekem szólna amit énekelsz...egy pillanatra úgy éreztem csak te és én vagyunk ezen a világon.

....

A koncert után mindenki elment és én téged kereslek.
Miért akarok veled lenni, és miért érzem azt hogy minden szavad jelentéssel bír??...
Éppen az egyik taggal beszélgettetek amikor megláttalak.Oda mentem.
-Sziasztok...beszélhetnék Soobinnal?-kérdeztem kedvesen mosolyogva Younjunra.
-Oh, ő az a lány akiről beszéltél?-mondta Younjun Soobint piszkálva.
-Igen...-mondta a szőke a zoknijába pirulva. Soobin rámosolygott és a többi tagtól félrevonulva leültünk egy padra.

Egy ideig csendben ültünk, de ez nem volt kínos inkább jóleső érzés volt a hangos koncert után.
-Miért nem mondtad el az igazat reggel?-kérdeztem a csöndet megtörve.
-Azt hittem, hogy másképpen tekintenél rám ha elárultam volna hogy énekes vagyok...-mondta, szégyenlősen.
-Te kis butus! Azt hiszed attól hogy énekes vagy, nem foglak kedvelni?- mondtam mosolyogva nézve Soobinre, miközben összeborzoltam a haját.

Your O.N.{ONESHOTOK~NYITVA}Donde viven las historias. Descúbrelo ahora