Revenge Hyunjin pt.3

14 1 2
                                    

Az előző részek tartalmából:

-Kincseem, lejönnél egy pillanatra kérlek!-kiáltott anyukám az emeletre.
-Megyeeek!-spirnteltem le az emeletről a konyhába.
-Igen anya?-álltam még a konyhapultnak támaszkodva.
-Holnap után jönnek Jisungék, tudod minden hálaadást velük töltünk .-mondta a telefon kagylót lerakva anya.
-Remélem holnapra jobban érzed magad, hiszen biztos alig várod hogy Han-nal találkozzatok!-mondta anyukám mosolyogva.

Anya szavait hallva csak keserves mosollyal válaszoltam. Hát persze...
A szüleimnek nem beszéltem arról, hogy Jisung és köztem mi történt. Hogy miért? Azért mert az én szüleim és Han szülei üzleti partnerek.
Ki kell találnom valamit, mert én fixen nem fogok itt jópofizni a szüleink előtt!
-Kincsem, akkor holnap után jönnek, ne feledd! Segítenél nekem berakni a salátát a hűtőbe kérlek?-mondta a konyhapultnak lévő tálra mutatva.
-Persze.-mondtam a salátás tálat felvéve, majd a beraktam a hűtőbe.
Megkell szabadulnom tőled Han Jisung...és már tudom is hogyan!
-Anya...-fordultam hirtelen meg a tengelyem körül a hütő előtt.
-Igen, valami baj van?-kérdezte aggódva.
-Öhm elfelejtettem mondani hogy nem tudok itt lenni, a barátommal mennénk korcsolyázni...!-mondtam kicsit sem gyanúsan. Életem egyik legrosszabb hazugsága...
-Úgyérted, Y/n „barátod"?!-húzogatta szemöldökét anya.
-Igen úgy...-mondtam a tarkómat vakarva.
-De jó, akkor hívd el őt is hozzánk bemutathatnád nekünk!
Ekkor a fejemet gondolatban a falba vágtam amiért ilyen buta vagyok... hogy erre én nem számítottam. Most honnan szerezzek egy álbarátot?
-Anya, már megvannak a kori jegyek... szóval pénz kidobás lenne ha nem mennék.- Próbáltam érvelni anyukámnak.
-Igazad van kicsim, de mi lesz a legjobb barátoddal, csak úgy cserben hagyod?-törölgette a konyhapultot anyukám. Erre inkább nem akartam válaszolni. Pontosan ki is hagyott cserben, Han Jisung?
-Szerintem kibirná egy kicsit nélkülem.-ennyit mondtam majd puffogva feltrappoltam a szobámban. A szobám ajtaját becsukva beleugortam az ágyamba és párnámba sikítottam miközben a lábaimmal kalimpáltam.
Szóval összességében: van egy barátom aki amúgy nincs, de leszerveztem vele egy randit és most szereznem kell valakit aki eljátsza hogy a barátom. Ja és a szüleim megakarják ismerni...de szipi szupi!

A nap halovány fénye szűrődött be az ablakon, én pedig az ágyamon feküdve éppen ébredeztem. Szemeimet kinyitva realizáltam, hogy egész éjszaka fejjel lefelé aludtam az ágyon, majd az éjjeliszekrényem felé nyúlva keresni kezdtem a telefonom.
12:00-van a telefonom egy értesítés is jött.: Hwang Hyunjin ismerősnek jelölt.
Ez egy jel gondoltam magamban, majd megnyitottam a Messenger-t.

Messenger

Y/n:
Szia, Jó reggelt!

Hyunjin:
*Bombastic side eye emoji*🤨
Milyen reggel, én már túl vagyok a nap felén!? Te még még csak most keltél?

Y/n:
Pontosan. :3

Hyunjin a következő becenevet állította be neked: Csipkerózsika 💤

Csipkerózsika 💤:
Mi ez a név duh.. *eyes role*🙄

Hyunjin:
Van kedved bulizni este?A haverom házi bulit rendez a házukban...

Itt megálltam egy pillanatra, talán megtudok győzni valakit hogy legyen a kamu barátom.

Csipkerózsika 💤:
Tudod mit, egyszer élünk. Küld át a címet és hogy hányra menjek!

Bezártam az alkalmazást, majd hátravágódtam az ágyamon. Mélyen sóhajtva vettem rá magam arra hogy felöltözzek és lemenjek a konyhába reggelizni.
A mamuszomba belebújva
Még életemben nem voltam házibuliban, de úgy látszik ennek is egyszer eljött az ideje... egyszerűen sohasem voltam az a bulizós típus.

Your O.N.{ONESHOTOK~NYITVA}Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang