Plusz egy

11.

Felveszem a ruháimat, amit megtalálok a szobában. Mik kölcsönpólóját az ágyon hagyom összehajtva. Mielőtt kilépek a szobából írok Chonak, hogy indulok haza. Sóhajtok, majd az ablakhoz sétálok és kinézek rajta. Messze, a külvárosban lehetünk. Mik háza, vagy akár kié is csodálatos. Tágas kert, tele fákkal és bokrokkal, magas fakerítéssel, amin nem lehet kilátni. Kisétálok a szobából, Mik a hatalmas barna, fekete színű nappaliban telefonál, amikor észrevesz elköszön az illetőtől és kinyomja a hívást. Elnyomja a cigaretta csikket és feláll.

-Nem szédülsz?-kérdezi.

-Csak vigyél haza.

-Rendben.

Elindulok utána és bár kissé szédülök igyekszem palástolni és magabiztosan sétálni.

Mik hirtelen megtorpan és velem szembe fordul. Neki ütközöm és egy pillanatra elveszítem az egyensúlyom. Michele megfogja a derekamat és a fülemhez hajol.

-Mielőtt elengednélek, szeretném elkérni a kulcsot.-suttogja a fülembe. Végig fut a libabőr testemen és biztos vagyok benne ezt ő is látja csupasz nyakamon. Halkan pihegünk és nem mozdulunk meg. 

-Igen.-mondom halkan és elenged. Megkeresem a kabátzsebembe a kulcsot és durván a mellkasának nyomom. Elveszi tőlem, miközben dühösen a szemembe néz.

-Látom már jobban vagy.

-Csak jussak haza.-mormogom.

Az út csendben telik lenyűgöző fekete autójában. A férfi gazdag, nem is kicsit. Egyedül van jól láthatóan, vagy kitudja. Azt érzem már nem igazodom ki a titkain, a sok apró részleten, amit nem tudok róla. Leparkol a ház előtt és leállítja az autót, ekkor megcsörren a telefon. Az én telefonom az és nagy betűkkel felvillan rajta a Joe neve. Hangosan felsóhajtok és Mik szemébe nézek.

-Megoldod vagy megoldjam?-nyújtja felém a kezét, miközben rágyújt a kocsijában. Utálom a cigaretta szagát, de olyan kibaszott szexi, ahogy a szájához emeli, ahogy tartja és beleszív. A fejtámlára hajtom a fejemet és odanyújtom neki a telefont.

-Szevasz.-veszi fel az olasz.-Michele Morrone, találkoztunk a klubbomban, tudod én vagyok az aki egy hajszál híján szétverte a borzalmasan amerikai fejedet. 

Ugrok egy nagyot és Mik felé kapom a fejemet.-Tessék?-tátogok.

Mik értetlenül néz rám.-Hát kinyomott.-néz rám komoran.

-Te megverted?-kapom ki a kezéből a telefont.

-Csak majdnem, igyekeztem visszafogni magam Polly. Ki az a barom, aki a párja piájába beledob valami mérgező szart? Kurvára remélem nem mész a közelébe.-emeli fel a hangját.

Összerezzenek, de ahelyett, hogy megijednék a combjára teszem a kezemet. A lábán megfeszülnek az izmok. Feszes és kemény. Ha létezik nála formásabb lény a világon, mindenképpen szeretném egyszer élvezni tehetségét.

-Nem megyek a közelébe.

Válaszomra lazít a tartásán, majd a kezemre teszi a kezét. Megemeli, majd kissé magához húz. Lassan mozdul felém. Mivel nem tudom mit akar mozdulatlan maradok. A nyakamra egy lágy csókot nyom.

-Örültem.-néz rám, majd rajtam átnyúlva kinyitja az ajtót nekem. 

Értetlenséget legyűröm magamba, majd kiszállok a magassarkúmba. Becsukom az ajtót és felsétálok a lépcsőn. Mikor bemegyek a házba visszanézek és látom, ahogy elgurul a kocsi. Még mielőtt tovább indulnék hallom, hogy nyílik egy ajtó és sietősen fut valaki lefelé. Cho a nyakamba ugrik.

-Szerintem egy nagyon hosszú beszélgetésünk lesz.-tol el magától.

-Először had fürödjek le.

-Szerintem finom illatod van. Olyan olaszos.-kacsint a barátnőm.

A lakásba érve egyből megtámadom a fürdőt. Kibújok a ruhámból, lemosom a sminkem maradványait, fogat mosok és magamra aplikálok egy arcmaszkot, remélve, hogy meghálálja a bőröm. Egészen forró vizet eresztek és telenyomom habfürdővel, ami pár másodperc múlva hatalmas habbá alakul.

-Szólj ha baj van.-kiált kintről Cho. Beleteszem a lábamat a vízbe és felszisszenek. 

-Meg leszek! Nem kell aggódni, orvos is látott, kaptam infúziót.-kiáltom vissza.

-Mi?

-Gyere be már a kádba vagyok.-a habok eltakarják meztelen testemet. A barátnőm bejön egy meleg teával és leül a wc-re, a lábait a kád falára rakja.

-Rakjuk rendbe a dolgokat. Mondom, amit én tudok.-szürcsölt bele a forró italba, majd nyelvét kinyújtva jelezte, hogy meleg.-Mik felhívott, eléggé részeg voltam még, de felfogtam, hogy haza vitt,mert baj van. Nekem azt mondta szét ittad az agyad. Mikor tisztult a kép én visszahívtam, bár eltelt már pár óra. Szerintem nem is aludt, azonnal felkapta a telefont.

Összeszorult a szívem és arra gondoltam miattam maradt fent. Bár nem sok minden indokolja, hogy ezt megtegye értem, de sokszor a beszélgetésünk miatt azt éreztem aggódott értem.

-Elmondta, hogy azt gyanítja bedrogoztak és már vizsgálja a dolgot. Ekkor mondta el,hogy övé a hely, ahol voltunk!

-Tudom.-döntöm hátra a fejemet.

-Még egy pont neki és már egy csomó pontja van! Megmentett és ez olyan romantikus.-pillog rám kicsi, vékony szemével a barátnőm.

-Folytasd.-forgatom meg szemeimet.

-Ennyi tudok. Nála voltál, megnyugtatott. Viszont Joeval gondok voltak.

-Cho. Ő rakott valamit az italomba.

-Tessék?-döbbent le a lakótársam.

-Mik visszanézte a felvételeket és látta, meg is mutatta, hogy Joe volt az, aki beledobott valamit az italomba. Fogalmam sincs mi volt a célja. Talán csak azt akarta lazuljak el.

Cho csendben nézett rám és próbálta megemészteni a hallottakat. 

-Mik elmondta, hogy megfélemlítette Joe-t és megkért többet ne menjek a közelébe, de fogok beszélni mindenképpen vele. Nekem ezt rendeznem kell magamba. 

-Hívott?-kérdezte Cho.

-Igen és Mik beszélt vele a kocsiban, mert akkor hívott,amikor leparkoltunk a ház előtt. Úgyhogy azt hiszem újra szingli vagyok.

-Én szerintem nem sokáig.-állt fel a barátnőm és kisétált a fürdőből.