Plusz egy

12.

Lemostam magamról az éjszaka mocskát. Befeküdtem az ágyba és aludtam másnap délig. Általában időben kelek és a reggelek embere vagyok, de a szervezetemet lesújtotta a viszonylag nagyobb adag kábítószer. Nem tudtam a pontos okát ezt miért tette Joe, de örülök, hogy Mik megtalált és gondomat viselte. Telefonomért nyúltam és megnyitottam Mik telefonszámát, rámentem az SMS-re és pötyögni kezdtem.

Igen.

Írtam le neki. Nem sokkal később csippant a telefonom. Miktől jött az üzenet.

Mi igen?

Mosolyogva írni kezdtem a választ.

Joeról van szó. Lett volna oka féltékenynek lenni.

Rámentem a küldés gombra és vártam. A szívem a torkomba dobogott,amikor megszólalt a telefonom, de csalódottan dobtam vissza az ágyra, amikor láttam, hogy csak egy e-mail értesítés jött.

Összeszedtem magamat, megpróbáltam ebédelni. Cho csinált nekem egy könnyed nyári tekercset valami gyógynövényes smoothieval, ami állítólag rendbe rakja a gyomromat. Ebéd után felvettem egy hófehér, szatén, midi ruhát és igyekeztem épkézláb fejet varázsolni magamnak, majd útnak indultam egy frissítő sétára. 

Talán rossz döntés volt írni Miknek. Bevallottam neki, hogy talán lett volna oka Joenak féltékenynek lenni. Bevallottam neki, hogy nem tudok ellenállni a csábító külsejének és az a helyzet, hogy emberileg is remekelt nálam, de igyekszem nem belelátni ebbe többet, mint egy impulzív,vad vonzódás. Lehetséges, hogy egy éjszakás kaland után kielégülve továbbtudnék lépni az egész Morrone dilemmán.

Mosolyogva felcsúsztattam a fejemre a napszemüveget és megálltam a pékség előtt, ahol megvettem a hétre a kedvenc pékáruimat. Kicsit még sétálgattam a környéken, majd visszamentem a lakásba. A zárral matattam, amikor hallottam, hogy valaki lépcsőzik felfele, hátra néztem és meglepetésemre Michele volt az.

-Bejössz?-fordítottam el a fejemet.

-Nem.-állt meg előttem. Robosztus alkata fölém tornyosult, majd kezével megtámaszkodott a fejem fölött.

-Nem írtál.-böktem ki és igyekeztem nem remegni az izgalomtól.

-Ezért vagyok itt szépségem.-duruzsolja. Ha létezne olyan, hogy valaki elolvad és elfolyik, mint a víz, akkor most pontosan ez történne velem. Határozottan kijelenthetjük, hogy most már többedszerre kikezdett velem. Ahogy elhagyja a száját az a szó, hogy szépségem, önkéntelenül az ajkamba harapok.

-Gyere el velem.

-Hova?-kérdezem.

-Vissza a házamba.

Még mindig a fejem mellett támaszkodik. Inge megfeszül az izmos karján.

-Szóval a te házad.-döntöm el oldalra a fejemet, ezzel szabaddá teszem a nyakamat.-Legalább már ezt az egy dolgot tudom rólad, van egy házad.

-Mondtam már, hogy sok dolgot nem tudsz rólam és talán ez jobb is így.

Összeráncolom a szemöldökömet, majd belököm az ajtót. Mik kissé előre esik,mert nem számított rá, én pedig magabiztosan kisétálok alóla. Felbosszant, hogy amikor már megenyhülnék odaszúr valami olyat,amivel összetöri a képet a fejemben. Nem lenne velem egyszerű. Sokszor egymásnak feszülünk így is és ha jobban belebonyolódnánk lehetséges, hogy csak fájdalmat okozna nekem.

-Lehet jobb, ha így marad.-sétálok be előre a lakásba.

-Délelőtt még nem ezt írtad nekem.

-Én csak azt írtam, hogy talán lett volna egy aprócska, jogos féltékenysége veled szemben a -most már- exbarátomnak. Hála neked.-szúrom oda.

-Hála nekem kijöttél egy olyan kapcsolatból,ami mérgező lett volna.-jön utánam a szobába.

-Éppen most próbálok nem belebonyolódni egy olyanba, ami igazán toxikus lett volna.-vágom a fejéhez. Észhez sem kapok, amikor a kezem útnak indul és rutinos vetkőzésbe kezdek. Lecsúsztatom magamról a szatén ruhát és kilépek belőle.

-Te aztán soha nem zavartatod magad más előtt.-törli meg az állát Morrone.

-Vicces, de már majdnem mindent láttál.-sétálok el előtte.

Mik értem nyúl és elkap. Megfordít és a falnak dönt. Nekem nyomja ágyékát, majd kezei a fenekemre csúsznak. Hangos sóhaj szakad fel a számból. Kissé belemarkol, közben a reakciómat nézi. Kezemmel megmarkolom a széles hátát.

-Polly, te játszadozol velem.-vigyorogja el magát.-Mit akarsz? Mondd ki és teljesítem!-suttogja a fülembe mély hangon.

-Nem játszom.-nézek az ajkára. 

Közel hajol a számhoz és vár. Gyorsan pihegek és olyat teszek,amit még soha. A szája után kapok az enyémmel. Annyira vastag és nedves, hogy ösztönösen a csókunkba fulladnék, ha nem tolna el magától. Hirtelen egy világ omlik össze bennem, ahogy elenged. Értetlenül állok előtte, majdnem meztelenül.

-Nem mondtad ki.-mosolyodik el gonoszan.

-Még, hogy én játszok veled!-suttogom és könnyek jelennek meg a szemembe. nem akarom, hogy lássa mennyire megbántott.- Te akartál elvinni magadhoz.

-Nem tudom mit csinálunk.-tárta szét a kezét.-Gondoltam szexelünk egyet és mindenki megy a maga dolgára.-komorodik el.

Leesik az állam és összecsavarodik a szívem. Ezt akartam, de közben pillanatok alatt a rabjává váltam, pedig tiltakoztam ellene. Fáj, hogy kimondja hangosan. Fáj, ahogy rájövök, hogy nem lettem volna képes elengedni. Belekúszott az életembe csöndbe és kiszámíthatatlanul, most pedig nem tudok tőle szabadulni.