Sinister //L.S// [Magyar fordítás]

Negyvenkilencedik fejezet

-Ms. Sutherland, ön házas? –kérdezi Liam, felállva a székéből, a jegyzeteibe pillantva, majd felnéz a nőre, aki összerezzen, sötét szemei összeszűkülnek, majd arcára szemérmes mosoly terül.

- Igen, valójában most mentem férjhez –mondja vigyorogva, és megmozgatja a kezét, hogy mindenki láthassa a 24 karátos köves gyűrűt, amit visel.
Liam mereven mosolyog. –Érdekes, -néz le a jegyzeteire ismét, - mert sehol nincs bejegyezve a házasságkötés.

Az inak megfeszülnek a nő nyakán, az orrlyukai kitágulnak, ahogy lassan lehúzza a kezét, és az ölébe ejti.

-Az tény, hogy volt egy időpontja az anyakönyvi hivatalban, két hónappal ezelőtt, hogy nevet változtasson. –Liam összeráncolja az orrát – Igaz, Ms. Smith?

Miranda kienged egy nagy sóhajt, és kivár, mielőtt lassan bólint, a szemei Louis és Harry között ingáznak. A pillantása elég ahhoz, hogy mindketten leizzadjanak.
-Tudja, a terve működhetett volna. Ha frissíti a honlapját –mosolyog rá a nőtől vett kifejezéssel Liam, és ezúttal Miranda viszonozza a gesztust.

-És milyen tervre gondol, Mr. Payne? – A nő szinte dorombol, a szemöldökei kihívóan emelkednek meg a homlokán.

-Megijedt, mikor hírét vette, hogy Harryt feltételesen szabadlábra helyezték, és egy jó nevű pszichiáterrel él. Bepánikolt, és elrohant nevet változtatni, csak a biztonság kedvéért,
ha a fiúban mégis felrémlene, hogy hívták a kínzóját. –Liam szünetet tart. – És ez pontosan így is történt. De ha frissíti a honlapját, és ott is lecseréli a nevet, akkor azt a látszatot kelthette volna, hogy Miranda Smith soha nem is létezett. Louis soha nem talált volna önre, és nem jön rá, hogy agymosással tönkre tett egy tökéletesen ártatlan fiút, majd elhitette vele, hogy megölt tizenhét embert.

-Tizenhat – javítja ki a nő, mielőtt a szemei majdnem kiesnek a fejéből, és az egész tárgyalóterem zsibongani kezd. Gyilkos dühbe torzuló arckifejezéssel néz az ügyvédre, ahogy keresi a szavakat.

Liam arca felragyog. – Tisztelt bíró úr, nincs több kérdésem –jelenti ki haladéktalanul, mielőtt sarkon fordul, és nagy léptekkel visszasétál az asztalához, teljes zűrzavart hagyva maga után, és egy füstölgő Mirandát.

~~~

-Esküszöm, hogy a teljes igazat és csakis az igazat fogom vallani, és a bizonyítékok, amiket a tisztelt bíróság elé tárok, az igazságot szolgálják – ismétli Niall Horan rendőrtiszt, mielőtt helyet foglal a tanúk padján és elfészkelődik. Pillantásával követi az ügyvéd segédjét, aki gyors léptekkel közeledik a padsorokat elválasztó folyosón, majd előrehajol, átad egy papírt Liamnek, valamit a fülébe súg, aztán visszalép.

Az ügyvéd arckifejezése kiismerhetetlen, de ilyen közelről nézve nyilvánvalóan diadalittas a mosolya.

Liam átvág a padlón, közben újra és újra a papírlapra néz, amit a kezében tart, mielőtt megtorpan a rendőrtiszt előtt – Igaz, hogy ön ott találta Harry Stylest, és Louis Tomlinsont, ahol felfedezték a tíz holttestet?

A férfi bólint: - Igen.

- És mit csináltak ott? –kérdezi Liam.

- Öhm...semmit, uram. Ők csak... álltak ott.

Liam bólint, ismét belenéz a papírba. – Ön ott volt, amikor a bűnügyi helyszínelő rögzítette a nyomokat, és megvizsgálta a tetthelyet? – Az ügyvéd közben a bíró felé fordul. – Mit mondott önnek a halottkém, Horan Őrmester?
A férfi jól láthatóan nyel egyet. – Ő...ő azt mondta, hogy a kislány... – szaggatott levegőt vesz, és látszik rajta, mennyire megviseli már az is, hogy vissza kell emlékeznie a helyszínre, – a kislány nem lehet halott két évnél régebben.