Nem bírok elaludni attól a gondolattól hogy mit hoz a holnap,szerencsét vagy talán szerencsétlenséget? De hisz a szülinapom lesz,olyan borzasztó csak nem lehet.Vagy mégis?!Abban az egy dologban biztos vagyok,hogy nekem kell elhatározni.
5:45
Ilyen korán se keltem még, de nagyon úgy tűnik ,hogy mindent elkell kezdeni a maga idejében.Hát ennek is eljött hiszen egy órás út tömegközlekedéssel ,ráadásul a tanítás nem is nyolckor kezdődik(mint minden más átlagos iskolában) hanem félnyolckor. Egészen máig az általános iskola padjait koptattam és ezért is van az az érzés a hasamba mintha kést forgatnának benne,mert azért mégiscsak új iskola, új szeretni való tanárok (irónia nélkül) valamint új barátok akik ember válogatta kedvesek lesznek. Na az elmélkedésem közepette
6:00 lett mire elszántam magam arra hogy kikeljek az ágyamból. Fél órába kell szokásomhoz híven besűrítenem azt ami másoknak akár másfél órába is tarthat arcmosás,kontaklencse betétel, smink és fogmosás ,majdd szaladok a konyhába a műzlimért de megis lepődnék ha ez ilyen zökkenő mentesen menne ugyanis én tényleg akozé az emberek közé tartozok akik hihetetlen kétballábasok. Ahogy jövök le a lépcsőn siettségembe kihagytam egy lépcső fokot és akkorát estem hogy az öt méterrel arrébb lévő szőnyegre érkeztem,izgi volt.
Nagy mázlimra csak a térdem szakadt fel most kivételesen.
Na amikor elértem a keményen megküzdött műzlimért gyorsan beraktam a táskámba miközbe elolvastam az üzenetet amit apa írt nekem. (A szokásos szöveg hogy hagyott nekem pénzt mert egy hetes üzleti útra megy és a többi és a többi.. Csak most kivételesen aztis hozzá írta hogy Boldog születésnapot és az ajándékot majd postázza..)
Már megszoktam hogy egyedül hagy itthon..de hogy még a születés napomon is?! Csak most sajnos anya is elment egy hónapra a barátnőjéhez..
Gyorsan elindultam az iskolába, fülhallgató a fülemben rákapcsolva a telefonomra és hallgatom útközbe a zenéimet. Ahogy megérkeztem( nagy nehezen hisz az összes lehető jármű az orrom előtt ment el) a portáról máris fogadtak és körbe vezettek. Szerencsémre egy végzős diákhoz volt szerencsém aki megkell hagyni elég jóképű.
- Üdvözöljük a Modell-Divat szakközépiskolába! (mintha nem tudtam volna amikor ide jelentkeztem.) Ha bármi kérdése van bátran forduljon hozzám, A nevem Bran.
- Jóreggelt.Hát elösször is Bran, D307 es terem merre van,ugynais többmint valószínű hogy már elkéstem?!
-A lépcsőn fent a harmadikon jobbra a legelső ajtó.
Amikor felmentem és megtaláltam nehezen a termem már az ajtó félfánál álltam csak azt láttam hogy az asztal közepén gyertyákkal a tetejükön állnak katona sorba muffinok és a táblára rávolt írva hogy-Boldog születésnapot Hanna!- ami eléggé meglepett ,mert azért mégiscsak új emberek új közösség de meglepően nagyon jól fogadtak. És arra lettem figyelmes hogy az osztály főnököm akit azthiszem Mr.Sullivan nek hivnak kezembe nyom egy borítékot. És olyat kaptam ami..
