9.fejezet

33 3 0
                                    

Már alig vártam hogy odaérjek,de két órámba került mire eltaláltam a családi házig.Kis otthonos épület volt a színét a lemenő naphoz tudnám hasonlítani.Ahogy csöngettem egyböl beis engedtek. Olyan tünemény kis cicákat még nem láttam amilyenek körülvettek.

-Melyiket szeretné?-érdeklődött a tenyész nő.

Mindegyiket megnéztem egyenként kivéve egyet amelyik nem engedte megfogni magát mert a kis bolondja ugrált és forgolódott.Azonnal tudtam hogy ő kell nekem.

-Őt szeretném-rámutattam

Mire nagy nehezen becserkésztük egy óra is eltelhetett.Kifizettem majd indultunk haza.A tömegközlekedéseken mindenki úgy nézte mintha egy űrlényt tartanék a kezembe.Egy kislány az anyukájával oda is jött hozzám hogy had simogassa meg,persze megengedtem neki.

-Üdv itthon kis manó-üdvözöltem lelkesen

Előkerestem egy nagyon puha takarót majd leraktam neki,hogy azon majd tudjon aludni.Elkezdtünk zenét hallgatni ,később pedig agyalni hogy milyen nevet adjak neki.Mivel kislány volt így talán egyszerűbbnek véltem.
Két név jött nálam szóba Menta és a Lola.Végül a Lola mellett voksoltam ,olyan kis cuki és pont hozzá illik szerintem.Játszani kezdtem vele ,majdd rápillantottam a telefonomra hátha írt Nate,mindenki mástól persze jött üzenet,de tőle nem.Kezdek már összezavarodni,talán csak átvert?Foggalmam sincs ,de ha holnap se ír akkor felkell hívnom..

Próbáltam kikapcsolódni így csak Lolára összpontosítottam,hogy mik az elintézni valók vele. (oltások,bevásárlás,étel,stb)
Amikor sikeresen álomba ringattam,hívtam Szerát ,hogy elmeséljem az újabb spontán ötletem.
Olyan jó érzés töltött el hogy ilyen jó barátok vesznek körül mint ő és Konor meg ugye a többiek,akikre számíthatok.Általános iskolában sajnos olyan "barátokra" tettem szert akikről azthittem hogy "igaz"barátok de rájöttem hogy közelébe se érhettek a mostaniakhoz.Szóval ők azok az emberek akik minden hülyeségembe és őrültségembe támogatnak szószerint és mindenbe benne vannak amit kitalálok.
Ilyen téren szerencsésnek érzem magam.

Letettem a telefont és elindultam lefürdeni.Szokásomhoz híven énekeltem és borzasztó jólesett a hideg zuhany.
Ahogy kiszálltam Lolához mentem hogy még alszik-e,de nem volt a helyén ahol eddig aludt.Törlölközővel a hajamon és a testemen minden egyes zugot a földszinten átkutattam de nem találtam sehol,nagyon bepánikoltam.
Észrevettem hogy a bejárati ajtó és az ajtófélfa között van egy kis rés,talán azon bújhatott ki a kis ördög.Nem számított hogy mibe vagyok csak hogy megtaláljam bármi áron.
A kaput kezdtem fürkészni a szemeimmel amikor megpillantottam egy fiút ,de sajnos alig láttam mert a lencse nem volt a szemembe.Hihetetlenül gáznak éreztem magam egy szál szinte semmibe, de a cél vezérelt.
A fiú csak közelebb és közelebb jött felém és ezáltal kezdett egyre jobban kiéleződni az arcvonala.
Komolyan mondom ,hogy ennél filmbe illőbb nem is kellett volna..Nate..mégpedig egy cicával a kezében aki milyen véletlenül az enyémre hasonlított egy az egybe.

-Szerintem ő a tiéd-a kezében lévő rosszaságra pillantott majd a kezembe adta arcán félmosollyal
-Isteneem köszönöm szépeen-a vége elcsuklott a mondatnak amikor rájöttem hogy milyen szerelésben is vagyok és a rák vörös színét az én arcomhoz hasonlítani se lehetett.
-Látom van jobb dolgod úgyhogy nem is zavarok,de azért örültem hogy supermennek szuperálhattam pár percig-azok a gödröcskék az arcán előbujtak.
-Ugyaan,gyere beljebb és had háláljam meg valahogy hamár ilyen ügyetlen vagyok-hívtam beljebb a házba
-Pár percre csak-megse hallva beindultunk.

-Figyelj én most megyek és felöltözök ,egy pillanat és ittvagyok-Lolával lent hagytam őt.

Magamra vettem egy cicanadrágot egy bő pólóval.Közben végig futott az agyamon ,hogy most haragudnom kéne rá amiért nem írt,de egyszerűen képtelen vagyok rá.Leindultam.

-Na megjöttem-kezembe vettem a bűnözőt.

-rendbeen.-vigyorgott

-Éss hogyhogy erre voltál?-kérdeztem mert már nem bírt várni a kíváncsiságom.

-Pont hozzád jöttem ,de ez hatásosabb belépő volt így azthiszem-válaszolta olyan Nate-esen.

-De akkor miért nem írtál vagy hívtál fel?

-Ami aztilleti-kivett a zsebéből egy alkatrészt valószínűleg a telefonjából.-Bele ejtettem a vízbe és hát mint kiderült nem egy Sony Xperia Z (azaz vízálló) telefon így kampec lett neki.Próbáltam helyre hozni de mint látszik hiába.És mivel megigértem hogy hívlak ezért  személyesen kellett jönnöm.

Akkora kő esett le a szívemről hogy azt szerintem ázsiába is meghallhatták.

-Akkor megfertőztelek a szerencsétlenségemmel.

-Hát nincs kizárva,dehoogyis csak viccelek.

-ajánlom is Nate.

-Különben?

-Különben?!?!Nemtudom de majd akkor rögtönzök valamit-reagáltam.

Utána beszélgettünk,majd közeledett az este...

HihetetlenWhere stories live. Discover now