Hozzám tartozol || Namjin ff. - BEFEJEZETT

12. rész

NAMJOON POV*

- Jolvan Jin, akkor fel vagy véve! Gratulálok az új munkahelyedhez! - mondtam életem szerelmének.

- Köszönöm, de ahogy láttam apukád nem örül neki, nem tudom hogy mi a baja velem... - szomorodott el Jin.

- Ne is gondolj rá! Most elviszlek egy szép helyre ahol kikapcsolódhatunk, utána nekivágsz a felkészülésnek, rendben szépségem? - mondtam neki, s közben mentünk ki a kocsihoz.

Reggel mikor indultam hozzá, bementem egy plázába és vettem neki egy karkötőt és egy csokor virágot, amit beraktam a csomagtartóba, hogy még véletlenül se vegye észre. Azt tervezem, hogy elviszem az egyik kedvenc helyemre és megkérem hogy legyen a párom. Remélem igent mond, nem bírnám elviselni ha nem lenne a válasz. Nagyon nehezen tudom eldönteni hogy ő akkor most a fiúkhoz vagy a lányokhoz vonzódik. Kételyeim vannak ezzel kapcsolatban.

Beszálltunk a kocsiba majd Jin megkérdezte:

- Hová megyünk?
- Elviszlek az egyik kedvenc helyemre, ahol sokszor ki tudok kapcsolódni. - válaszoltam neki. Nem szólt semmit csak mosolygott az orra alatt.

Érkezés után leparkoltam s elsétáltunk a kedvenc helyemre.

- Elhoztalak a cseresznyefa virágzására. Nagyon szeretek ide járni tavasszal. Te vagy az első akinek megmutattam ezt a helyet.

- Azta Nam! Ez csodálatos! Mindig is meg akartam nézni a cseresznyefa virágzást, de egyedül olyan magányos lett volna ezért sosem jöttem el. - mondta az én Jinem.

- Örülök hogy tetszik! De figyelj csak, egy perc és jövök, várj meg itt. - mondtam neki, és mentem vissza az autóhoz hogy ki vegyem az ajándékát. A kis dobozt amiben a karkötő volt be csúsztattam a zsebembe a virágot pedig eldugtam a hátam mögé majd visszamentem hozzá.

- Tudtad, hogyha az első cseresznyefa virágzást együtt nézi meg az ember, akkor az azt jelenti, hogy a szerelmük be fog teljesedni?

- Mit akarsz ezzel mondani Nam? - kíváncsiskodott.

- Nagyon régóta várok erre a pillanatra és kicsit félek is. De nem szeretném tovább húzni az időt. Kim Seokjin, mikor először megláttalak, már akkor tudtam, hogy te kellesz nekem. A legutóbbi napokban eldöntöttem hogy össze szeretném kötni veled az életem, nyugi, nem a kezedet kérem meg. - mondtam s közben térdeltem le elé és vettem elő a kis dobozt a zsebemből majd felé nyújtottam a virággal együtt.

- Szóval Kim Seokjin, egyetlen szerelmem, lennél a párom? - kérdeztem tőle. Egy rövid ideig csak csendben figyelt ami megijesztett. Azt hittem valamit elrontottam vagy nem szeret engem úgy mint én őt, majd a nyakamba ugrott sok-sok igen kíséretében.

- Szeretlek Nam! - vigyorgott, nagyon kis aranyos volt. Én pedig nagyon örültem hogy igent mondott.

Mikor le szállt rólam, csuklójára tettem a karkötőt. Arcából ítélve tetszett neki. Majd közelebb húztam és megcsókoltam. Próbáltam lassú, lágy és szenvedélyes lenni, s beleadni minden érzelmemet, de ő olyan heves volt, gyorsított a tempón. Tud ám ez a fiú valamit, ebbe aztán van tehetsége. Eleinte kicsit ügyetlen volt de nagyon tetszett hogy viszonozta csókomat. Nyelvemmel próbáltam utat törni, szerettem volna elmélyíteni a csókunkat, engedte, habozás nélkül. Mikor sikerrel jártam, még közelebb húztam magamhoz, testünk összeért. Egy halk nyögés hagyta el a száját, gondolom tetszik neki és élvezi. Sokszor belemosolygott a csókunkba amit kifejezetten tetszett.

Végre az enyém. Végre megtörtént amire vágytam, megtaláltam életem szerelmét. Kim Seokjin, te mától, hozzám tartozol.

***

Végre együtt vannak. Szerintetek mi lesz ezután? 🤭 Kérlek jelezzétek ha tetszett a rész.

Valamiért nem engedi a wattpad hogy formázzam a szöveget a tetszésem szerint. 😭Legyen szép napotok/estétek!

Köszönöm hogy elolvastad! 💜