Ötödik Rész

1 0 0
                                    

Nagyban egymás mellett úszunk és eléggé jól elbeszélgetünk. Meg van a közös hang végre.
-Sinfony, ugye tudod, hogy apád holnap estére bált szervezett neked?-kérdezi Uran mire megrázom a fejem.
-Erről egy szót se szólt apám. Nem akartam nagy felhajtást.-sóhajtom.
-Ez nem akarat kérdése, protokoll. Minden leendő úralkodónak kötelessége bált tartani, még mielőtt át veszi a trónt. -magyarázza.
-Mi van akkor ha én nem akarom át venni még a trónt. Őszintén egyedül nem hiszem, hogy menne. Főleg úgy, hogy a saját leendő királyságomban is képes lennék elveszni.-nevetem a végét kínomban.
-Ez változni fog, édesapád és a családom pedig segít neked amíg csak kell. Ez csak formalítás.-vágja rá.-Plusz te vagy az egyetlen örökös, nincs apeláta neked kell lenni a következő királynőnek. Én pedig érzem, nem. Tudom, hogy tökéletes királynő leszel. Szóval csak legyél nyugodt.-teszi hozzá mosolyogva.
-Nem tudom, hogy lehetsz bennem ennyire biztos, most ismertél csak meg. Ahogy édesapám se ismer még annyira.-vágom vissza.
-Mert a véredben van az irányítás azért. Apád és édesanyád a legjobb vérvonalat adták neked. Csak bízz magadban és te leszel a legjobb királynő szerte a hét tengerben.-neveti.
-Ha te mondod, akkor biztos sikerülni fog.-válaszolom mosolyogva.
-Figyelj, én melletted leszek bármi is történjen. Ha már egyszer a személyi testőrőd lettem. Ez már csak alap.-teszi hozzá mire megáll, így én is.-Valamit tudnod kell, esetek nagy részében bált azért tartanak, hogy a leendő úralkodónak párt találjanak. Nem tudom téged ez, hogy érintene, de szerintem még korai lenne neked.-gondolkodik hangosan mire elnevetem magam.
-Plusz nem óhajtok még férjhez menni, nem is ismerek rajtad és apámon kívül más hablegényt.-válaszolom komolyan.-Meg hát én szeretek valakit, így ezért is ki van lőve ez a dolog.-teszem hozzá.
-Szerencsés a srác. Okos és magabiztos egy barátnője van.-vágja rá mire elpirulok.
-Nem kéne sokáig halasztanom a szakítást, ember és így elég nehéz lesz az iskolám befejezése után az együtt létünk.-mesélem mire megrázza a fejét.
-Szerintem is jobb lenne minél hamarabb elengedned. Mármint tudom, hogy érzelem meg minden, de minél közelebb engeded annál hamarabb leeshet neki, hogy te más vagy mint ő és nem csak azért mert lány vagy.-magyarázza.
-Tudom, csak tudod kiskorom óta ismerem, nehéz megválnom tőle.-válaszolom egy nagy sóhajtással.
-Csak legyél vele kíméletes és őszinte.-mosolyogja.-Hidd el pár nap múlva már más lánynál keresi majd a vigaszt.-teszi hozzá.
-Mich nem olyan. Talán ha egy barátnője lehetett előttem. Ő igazán tudja szeretni azt akivel együtt van.-mesélem mire elneveti magát.
-A fiúk nem ilyenek. Ahogy a hablegények se. De egyet jegyezz meg, ha férjhez is mész itt lent, ne engedd a párodnak, hogy több ágyast tartson. Abból csak a baj van.-magyarázza.
-Rendben észben tartom majd, amúgy se szeretném azt, hogy akivel össze kötöm majd az életem más nőkben lelje a boldogságot.-vágom rá vissza.
-Fájdalmasan őszinte vagy. De ez tetszik.-neveti.
-Még ha nem tudnám, hogy csak azért vagy ilyen velem mert ez a dolgod, azt hinném fel akarsz szedni.-nevetem mire kicsit bele pirul.
-Én nem is érhetek fel hozzád, ezt jobb ha tudod. A szüleink pedig szinte átkot szórnának, ha együtt lennénk. A biztonságod érdekében vagyok veled, nekem ez a munkám. Munkában pedig szerelemnek helye nincs.-magyarázza mire elnevetem magam.
-Akkor az iskolában se lenne helye, na mindegy.-nevetem vissza.-Tudod amit tiltanak, a végén a legerősebb mágnesként fogja vonzani az embert.-mondom elég közel állva hozzá, mire megsímitja az arcom.
-Teljesen egyet tudok veled érteni. De jobb ha ezt a csodás arcot ennél közelebbről nem nézem. Még a végén elvesznék a szemedben.-súgja halkan.
-Uran, tényleg akkora nagy baj lenne?-kérdezem vissza mire kicsit hátrább úszik.
-Igen, fogadalmat tettem apádnak, hogy életem árán is megvédelek. Ha kell akkor még magamtól is.-teszi hozzá.
-Akkor most egy Rómeó és Júlia helyzetet akarnak kiharcolni? Egyáltalán nem értem, ha veled leszek a legtöbbet az várható, hogy valamelyikünk vagy épp mind a ketten elkezdünk érezni valamit.-sóhajtom mire ő is elsóhajtja magát.
-Ezt egyszerűen fogják befolyásolni, engem pár hónap múlva már beházasítanak egy nemesi családba, téged meg a szomszédos herceghez adnak feleségül ahhoz, hogy béke legyen a vizeinkben. Végül, ezzel pedig, hogy ne törjük meg az eskünket el is választanak minket.-magyarázza.
-Mi lenne, ha megszöknénk erről a beskatujázot helyről?-kérdezem mosolyogva.
-Nem telik nekik sok időbe, hogy megtaláljanak minket. Mivel én vagyok a rangban alattad lévő, így engem könnyű szerrel megölnek, téged pedig vissza hoznak ide és akkor házasítanak máshoz.-válaszolja kicsit szomorú hangon.
-Szomorú történet lenne, de mégis van benne valami irtó romantikus dolog.-motyogom mire elneveti magát.
-Bármi is történjen titoknak kell lennie. Ellene vagyok észben, de tesben és szívben lehet mást fog diktálni a dolog.-vágja rá vissza.
-Akkor ez a beszélgetésünk is maradjon titok és az is, hogy még nem tettem pontot a dolgok végére Michel.-szólalok meg,majd kezet rázunk.
-Drága királynőm ez csak alap.-mosolyogja majd, kezet csókol, amitől az egekbe szökken a pulzusom.
Vissza megyünk a palotába ahhol apám már tűkön ülve vár.
-Végre vissza értetek, azt hittem már valami történt út közben.-szólal meg azonnal, mikor meglát minket.
-Felség nyugodjon meg, csak a közelben úszkáltunk. Megmutattam a lányának a környéket.-válaszolja Uran.
-Rendben, örülök neki, hogy nincs semmi baja. Főleg, hogy holnap bált tartunk este. A ruhád az emeleti szobádban van. Menjél szépen próbáld fel. Szeretném látni mielőtt vissza mennél.-fordul a végén felém apám.-Uran veled pedig beszédem van.-szól rá a fiúra aki megindul velem együtt.
Fel megyek a szobámba ahol az ágyra térítve látom meg a ruhám. Végre nem bikini felsőben kell úszkálnom. Lehet ezért is nézték furán. Fel veszem és le úszok a trón terembe. Ahogy leérek azonnal apám és Uran egyszerre néz rám.
-Remélem azért nem áll annyira rosszul.-nevetem mire apám azonnal válaszol.
-Csodásan nézel ki. Anyád kedvenc ruhája volt ez és tökéletes rád is. Aminek nagyon örülök.-mosolyogja, mire rá nézek Uranra aki csak bólint egyet.
Majd vissza megyek és felveszem a saját ruhám, végül megindulnék vissza felé fel, de elkezd mellettem úszni Uran is.
-Veled tartok.-szólal meg tömören.
-Rendben.-vágom rá vissza.

A Tenger TitkaWhere stories live. Discover now