Egy fiatal felnőtt bekerül a Formula-1 világába és majdnem mindenkihez köti valami. Igaz minden szál a kis történetünkbe fog jobban kiforrni/kiderülni.
Szenvedély és dráma, döntésképtelenség és kis polgárpukkasztó döntések.
Jó szórakozás! !100% fan...
-Most, hogy itt vagyunk ne a munkáról beszéljünk kérlek!-mondtam a nyaralásunk második napján.-Itt vagyunk hawaiin de te nem tudod elengedni magad. -Igaza van fiam. Családi nyaralásra jöttünk engedjük el a hétköznapokat.-mondta Steiner. -Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű.-jegyezte meg Gertraud.-Otthon kellett volna hagyni a két munkamániást. -Az biztos. Megyünk fürdeni?-kérdeztem. -Igen!-vágta rá Greta így hárman lányok leléptünk.
Este Alonso elvitt vacsorázni a partra naplementekor. -Olyan jó hogy újra együtt vagyunk. -Erről akartam beszélni.-köszörülte meg a torkát. Elindította a One Day című zenét Hans Zimmertől amikor még nem teljesen ment le a nap majd felállított, ő pedig fél térdre ereszkedett. -Liesel Marisol Berger, leszel a feleségem?-kérte meg a kezem. Meg se tudtam szólalni, a szemem a gyűrű és az arca között cikázott.-Cariño, mondanál végre valamit? -Igen! Igen, hozzád megyek!-ugrottam a nyakába.-Istenem és emlékeztél a tökéletes lánykérésemre! -Persze hisz szeretlek!-csókolt meg. -Olyan szép ez a gyűrű. -Apád segített kiválasztani. Már egy hónapja kértem az engedélyét. -Egy hónapja kérdezte, hogy nem lenne-e kedvünk velük nyaralni jönni. -Hát igen segített megszervezni. Esetleg...? -Itt a parton? -Még sose csináltuk úgy, hogy megláthatnának. -Nem elégszer. Valljuk be jó párszor szeretkeztünk rizikós helyeken.
Visszamentünk a hotelba ahol a Steiner család várt már. -Igent mondott! Igent MONDOTT!!-ujjongott Nando. -Gratulálok.-ölelt meg apa. -Micsoda?-kérdezte meg Gertraud aki nem tudott semmiről. -Megkérte a kezem és igent mondtam.-nyújtottam oda a kezemet és megmutattam a szolid kisgyémántos gyűrűmet. -Ez gyönyörű!-jegyezte meg Greta. -Ugyeee?-mosolyogtam olyan szinten, hogyha nem lettek volna a füleim a szám körbeérte volna fejem. -Előszőr a pódiumon akart megkérni de emlékeztettem, hogy van álom eljegyzésed. -Komolyan? Lehet, hogy egy év után se kértél volna meg. -Az szép. Köszönöm a bizalmad. -Igent mondtam. Nem mondhatod, hogy nem bízok benned.-mondtam majd megcsókoltam.-Elég későre jár. Én szerintem elmegyek aludni.-ásítottam majd elköszöntem mindenkitől Alonso pedig követett. -Alszunk mi?-ölelt meg hátulról ahogy beértünk a szobába. -Igen.-csókoltam meg.-Kihúzott a víz... -Ja csak a víz...-kóborolt el a keze a hátamról a fenekemre. -Nando...-döntöttem hátra a fejem és abban a pillanatban a nyakamba hajolt.-Ne most... -Dehogynem...-kapott fel. -Holnap korán kell kelni mert megyünk túrázni. -Nincs választásod...-ajándékozott meg az egyik ujjával. -Nando...papírvékonyak ahh...-kaptam meg a második ujját.-Falak. És a szomszédba vannak Steinerék... -Ha félpercig kibírod nyögés nélkül befejezem. Ha nem bírod ki életed legjobb éjszakája elé nézel.-hajolt a nyakamba és kezdte el szívogatni. Sajna nagyjából ezután a mondata után két másodpercre egy újabb örömsóhaj hagyta el a szám. Így beváltotta az ígéretét.
-Fernando csipkedd magad, lekésünk a reggeliről! -Még 5 percet... -Öregszel Papito, öregszel. Gyere.-húztam fel az ágyról. Lementünk reggelizni ahol csak imádkoztam, hogy ne hozzák fel az estét. Szerencsére a falak nem voltak olyannyira vékonyak mint ahogy gondoltam. -Hogy legyen a mai nap?-kérdezte apa. -Eszünk, elkészülünk aztán szerintem indulhatunk. Egy óra kocsival a kezdőpont. -Biztos elég nekünk az a térkép?-aggodalmaskodott Gertraud. -Vagy elvisszük a menyasszonyom barátját magunkkal.-tette a lábamra a kezét. -Tetszik, hogy így hívhatsz?-mosolyogtam. -De még mennyire, hogy tetszik. -Jó. Felhívhatom Kahuat, hogy segítsen nekünk. -Neked tényleg mindenhol vannak ismerőseid?-nézet rám Greta. -Hát igen. Ez van ha az ember járja a világot. Na akkor mi legyen? Hívjam vagy ne hívjam? -Hívd mert nem vagyok hajlandó eltévedi! -Okés.-csúsztattam beljebb a kezemet a vőlegényem combján aki ugyan ezt tette én pedig csak viszonoztam. Megköszörülte a torkát és egy mélyet sóhajtott. -Valami baj van?-kérdezte Steiner. -Csak benyilallt a fejem...kicsim nincs nálad valami gyógyszer? -Fent van a neszeszerembe. A felső polcra tettem. -Ahha...nem jönnél fel velem? -Gertraud...mondd, hogy jobb lesz...vagy most már gyerek marad? -Jajj drága, nekem két gyerekem van.-utalt ezzel Steinerre. -Hehe, na akkor majd csörögjünk össze ha mindenki kész! Én felhívom addig Kahuat amég ez szenved mellettem.
-Asztalnál szabad ilyet?-csókolt meg a szobába. -Te kezdted! -Jó de neked nem áll fel semmi ha felizgulsz. -Tényleg nem, de elég nehéz fapofával ülni miközben te a kezeddel odalent munkálkodsz. -Most akkor mi legyen?-kérdezte kacéran. -Telefonálok egyet.-feküdtem hanyatt, majd meg is csörgettem Kahuat.-Aloha! Van kedved túrázni?-csaptam rá Alonso kezére aki nem igazán bírt magával. Gyorsan ledaráltam a tervet és szerencsére beleegyezett. Ráraktam a telefont majd a vőlegényem felé fordultam.-Neked súlyos problémáid vannak. -Mégis mi? -Hogy te nem akarsz részesedni a jóból.-ültem az ölébe de megcsörrent a telefon.-Ha hazaértünk és még nem vagy annyira álmos akkor folytatjuk. Persze megértem ha csak lefürödnél, kivennéd a műfogsorod és aludnál. -Mész te a francba. Nem is vagyok olyan öreg. -Neeem. Végülis csak kicsi gyerekkorom óta nézlek. Hány év is van közöttünk? -15. -Uram jézus! Az nagyon sok ám...Szia, 5 perc és lent vagyunk.-vettem fel a telefont. Le is mentünk majd megvártuk Kahuat. -Berger! Te csodaszép vagy mint mindig.-ölelt meg Kahua. -Szia! Ezer éve!-majd mindenkit bemutattam. -Atya ég! Elnézést de egy képet csinálhatnánk.-kérdezte izgatottan Nandotól és az apámtól akik természetesen beleegyeztek. -Nyugi, még rengeteg képet csinálunk.-majd el is indultunk.
Rengeteget beszélgettünk így se perc alatt rengeteget mentünk.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Ez a leggyönyörűbb amit valaha láttam.-ámultam el. -Én láttam már szebbet is.-vágta rá Alonso. -Ennél? Oda el KELL vinned. -Félek, hogy az lehetetlen mi amor, hisz te vagy a leggyönyörűbb. -Jhaaj ne legyél nyálas.-csókoltam meg. -Örülj amíg mond ilyeneket mert pár év és már hasonlót se fogsz hallani.-mondta Gertraud. -Próbáljon meg hanyagolni, azt hiszem ott problémák lesznek. -Tüzes még mindig.-jegyezte meg Kahua. Alonso egy elég erős death stareben részesítette amit a Steiner család és én csak egy erős "húzással" folytattunk. Kahua szemébe a rettegés volt fellelhető. -Ne félj nem harap.-mosolyogtam rá Kahuara.-Ez még mindig szexi.-súgtam a vőlegényem fülébe. -Beindít?-tette a kezét a farzsebembe. -Be ám.-nevettem és ugyanígy tettem majd így sétáltunk tovább.
-Este akkor vacsi?-kérdeztem hazafele. -Ki kell öltözni, hogy mondhatnánk nemet?-mondta Greta izgatottan. -Megbeszéltük.-váltunk szét amikor visszaértünk a szállásba.
