Spanyol kereszttűzben

Tudatosítás

-El Nanoo!-csodálkoztam rá.
-Mi az?
-De jól nézel ki!
-Csak a csokornyakkendő miatt mondod mi amor.
-Ja lehet...Véletlenül sem a sármod miatt. Én, hogy festek?
-Arra a világ összes szava is kevés lenne, hogy elmondjam milyen elképesztően festesz!
-Aw köszönöm szerelmem. Nagyon helyes kis vőlegényem van.
-Nekem meg a leggyönyörűbb menyasszonyom. Induljunk még mielőtt elkésünk.
-Ó..milyen pontos itt valaki. Pedig sose volt az erősséged.-vettem fel a táskám.-Akkor? Indulhatunk?
-Gyere mi amor.-karolt belém. A hotel csarnokában találkoztunk Steinerékkel majd megindultunk az étterembe.
-Alonso! Te velem és a feleségemmel jössz. Greta meg Risoval.
-Miért?-ijedt meg.
-Beszélgetünk egy kicsit.
-Rendben...uram.-jött zavarba mint egy tini fiú. Mi összenéztünk Gretaval és elnevettük magunkat.
-Gyere Greta, a miénk lesz a buli kocsi! Günther apa légyszi azért ne legyél túl kemény. Nem akarom, hogy sírjon.-majd megfogtuk egymás kezét Gretaval és elmentünk a kocsihoz.
-Olyan szépek vagytok együtt. Konkrétan egymásnak lettetek teremtve ezt nem is lehet tagadni.
-Köszönjük. Ha nem is zökkenőmentes legalább tudjuk, hogy szépek vagyunk. Ha zenét szeretnél hallgatni ott van a telóm.-mutattam felé. Be is indított egy számot amit teli torokból énekeltünk, majd még egyet és még egyet.
-Ha így folytatjuk nem lesz hangunk.
-Legalább nem kell társalognunk az uncsi felnőttekkel.
-Hisz te is az vagy.-nevetett.
-Kikérem magamnak! Hozzád közelebb állok korba! Uh...ezt durva hangosan kimondani. Na mindegy meg is érkeztünk.-parkoltam le.

Besétáltunk az étterembe ahol az asztalunkhoz kísértek. Leültünk és vártuk a többieket, közben még beszélgettünk.
-Na, most jönnek.-bökött meg Greta.-Alonso bácsi de meg van szeppenve.
-Könyörgöm hagyd el a bácsit. Sokkal öregebbé teszi.-nevettem.-De valóban füle-farka be van húzva. Biztos be lett fenyítve.
-Ha apánk elővette a tipikus Steiner féle szigort akkor csoda, hogy nem bőg.-erre elnevettük magunkat.
-Miért csempül a szád Nando?-kérdeztem ahogy odaértek.
-Semmi csak nyomatékosították, hogy nagyon bánni fogom a napot ha újra...ha bármivel is megbántalak.
-Hidd el drága Nando, akkor én előbb csinállak ki.
-Milyen újra?-fordult felé Steiner.
-Semmi...-nyelt egy nagyot Nando. Egy szemöldök felvonással le is tudtuk a témát.
-Mindegy is, Greta, lenne egy kérdésünk.
-Igen?
-Az esküvőnkön megtisztelnél azzal, hogy majd behozod a gyűrűket?
-Igen! Igen ezer, örömmel!

Szépen megvacsoráztunk majd az apám elkapott a kijáratnál.
-Mi volt az, az újra?-kérdezte. Az a baj, hogy Steiner olyan mint egy nyomozó. A legapróbb dolgokat is észreveszi. Aztán mint egy kopó, egyszer elkapja addig nem ereszti amíg választ nem kap.
-Semmi.-hajtottam le a fejem.
-Láttam rajtad, hogy rosszul érintett.
-Apa, hihetetlen boldog vagyok, hogy végre itt vagy mellettem de túlságosan szeretem ahhoz a vőlegényem, hogy elmondjam.
-Ugye nem csalt meg? Mert akkor tényleg kinyírom.
-És ha igen?
-Semmi csak megölöm. De várj...nem tagadtad.
-Apa ne!-fogtam meg a kezét.-Hidd el nem kockáztat, ha meg mégis, tudja, hogy engem elfelejthet egy életre.
-Ha megbánt...
-Fogunk még összeveszni, fogjuk még egymást megbántani, de majd szólok ha nem bírom.-csak megforgatta a szemét és visszamentünk a hotelba.

-Holnap találkozunk!-öleltem meg mindenkit egyesével. Mikor Steiner kezet fogott Alonsoval, csoda, hogy nem ölte meg a szemével. Elindultunk a lifttel fel a szobánkba.
-Annyira...jó...hogy...vagy.-csókolgattam szavanként.
-Ezt tudod, hogy szeretem.
-Igen...
-Be vagy csípve. Csak érjünk be a szobába.
-A nagy Alonso visszafogja magát...
-Bármennyire is szeretnék veled itt és most szexelni, megfogadtam, hogy érettebb leszek.
-Baszki Nando ez a komolyság csak még jobban vonzóvá tesz.-csókoltam meg. Megállt a lift és be is mentünk a szobába.-Mostmár lehet róla...
-Oh fogd be!-nyomott a falnak.

-Jó reggelt álomszuszék.-nyomott egy puszit a homlokomra.
-Reggelt. Spanyolhonba legyen az esküvő!
-Tippelek. Megálmodtad az egészet.
-Lehet. Mondjuk csak a helyszínt.
-Spanyolország a legszebb. Mint ahogy az onnan származó nők.-erre csak megforgattam a szemem.-Ma úgysincs semmi dolgunk, mi lenne ha elkezdenénk szervezni az esküvőt?
-Te nagyon el akarsz venni!
-Csak tudatni akarom, hogy tényleg komolyan gondolom! És igen, minél előbb feleségemnek akarlak.
-Hát jó. Akkor helyszín az spanyolhon. Dátum?
-Ősz? Emberek?
-Család és barátok. Mindketten összeírjuk kiket szeretnénk majd szelektálunk.
-Rendben. Téma?
-F1?-mosolygott rám.
-Ezt nagyon gyorsan felejtsd el! Biztos, hogy nem! Legyenek sötét színek ha már ősszel tartjuk.
-Fekete, zöld, fehér?
-De sötétzöld!-jelentettem ki.
-Mindenképp. Akkor a koszorúslányok ruhája méregzöld.-majd belemerültünk a pinterestbe.

A nyaralás hátralevő részét leginkább napozással, strandolással töltöttük és Alonso minden nap megerősítette mennyire szeret...Hazautaztunk és mire észbe kaptunk már nyakunkon volt az ősz.
-Alonso, lefoglaltad a helyet?
-Már fel akartam őket hívni...
-Alonso! Ha nem lesz az időpontra helyük én esküszöm kinyírlak!
-Jó holnap...
-Most! Most felhívod őket!
-Jó...-vette elő a telefonját. 10 perc múlva kijött a szobából majd rám nézett.-Hát szerelmem...Októberben házasodunk!
-Ezaz!!-ugrottam a nyakába.-Esetleg?
-Igen!-bólintott majd "kezelésbe vett".