- Marcell? - a kérdését hosszú, óráknak tűnő csend követte. kezei amelyet továbbra is szája elé tartott remegtek, és a pánik hirtelen öntötte el.
- mégis ki más? gondolom Ótvar hangját megismered.. - a szavaiból áradó gúny és rosszindulat szíven ütötte. az elméjét fedő köd miatt nem tudta eldönteni hogy mi az ami jobban felbaszta: az hogy Patrikkal beszélgettek, vagy hogy ezt a legjobb haverja titkolta előle már hónapok óta. - miért hívtad őt?
- én.. én nem hívtam. - alig bírt kinyögni egy szót is akár.
- mi a fasz.. ha nem hívtad akkor szerinted hogy vehettem fel a telefont? vagy talán valaki más hívta fel a te telefonodról?! - Marci nem kiabált, de az amilyen formában beszélt megalázó volt.
- vegyél vissza magadból Marcell. - találta meg a hangját. - miért vetted fel helyette a telefont? hol van Patrik?
- mindjárt a intézkedem és a föld alatt lesz. baszki ti komolyan a hátam mögött dumáltatok? - ajtó csapódást hallott Napsugár, majd hangos lépteket. arra tippelt a srác mehet valahova.
- az előbb mondtam hogy vegyél vissza. és igen beszélgettünk anélkül hogy te tudtad volna, mert ha nem rémlik te legalább már két éve nem veszel rólam tudomást. gondoltam talán még a másik régi barátommal tarthatom a kapcsolatot, és nem tiltod el tőlem.
Marcell eközben lement a lakásból a ház elé, mert nem akarta hogy megzavarják őket míg beszélnek, és mert majd' szétvetette az ideg. félő volt hogy neki megy a haverjának. ajkai közé egy jól betekert dzsót tett majd meg is gyújtotta.
- ne neked álljon feljebb. egyébként is hol a faszba vagy, rohadt hangosan van mindenki ott. - mondta miközben szinte percenként lélegezte be a fűt, aztán megcsapta a felismerés. - ittál, mi?
- most számon kérsz? igen ittam, és valami klubba vagyok. figyelj, add oda Patriknak a telefont.
- milyen klubba? odamegyek érted. - Marci maga sem tudta hogy miért mondta ezt, de érezte hogy itt az ideje szembenéznie a lánnyal, és a múlttal. meg persze szeretett volna válaszokat kapni a kérdéseire.
a lány körbe nézve lépett párat előre majd forgolódni kezdett, mikor meglátta kiírva az épületre hatalmas betűkkel a nevét.
- a Heaven-be. de nem kell idejönnöd értem mivel kocsival jöttem, és amúgy sem vagyok egyedül.
- kivel vagy? - kezdett nagyon türelmetlen lenni a fiú, amit Napsugár is hallott a hangjában.
- a munkatársaimmal. még mindig nem beszélhetek vele? - gondolt itt Patrikra.
- elmegyek taxival, nincs innen messze a Heaven. írok majd ha ott vagyok, és hazaviszlek. és nem, nem beszélhetsz vele. majd ráértek holnap is, kivéve ha annyira összenőtettek hogy nem bírod nélküle. - kezdett egyre inkább arra gyanakodni hogy tényleg van köztük valami. a gondolat teljes idegállapotba tette, legszívesebben felment volna és szétverte volna az állítólagos legjobb barátja képét.
YOU ARE READING
ɢʏöɴʏöʀ
Fanfiction/ JAVÍTÁS ALATT / gyönyör [fn.] - jelentése: igen kellemes érzelem, ami rendszerint egy vágy kielégülésekor jelentkezik, amit tiszta öröm, megelégedettség, boldogság jellemez. Napsugár minden áron hátra akarta hagyni a tragikus múltat, egyszerűen el...