(Név) a lelkek pásztoraként végzi teendőit. Az Ioniában történő tavaszi virágzás minden évben megidézi az ősi szellemeket, ezzel utat nyitva a lelkeknek hogy ideiglenesen visszatérjenek a halandók világába. (Név) feladata hogy segítse a lelkeket és...
Azon a fesztiválon töltötted be a hatezredik életévedet. Mindenki tisztelettel üdvözölt és köszöntött fel téged. Minden a szokásos volt egy dolgot leszánítva, hogy ezalkalommal oda ment hozzád a láncok őre is hogy köszöntsön. Meglepve, de szívesen fogadtad szavait egy mosollyal. A férfi ekkor még nem volt az átok fogja. Fekete haja bársonyosan csillogott a napfényben, magenta szemeiben nem volt jelen az őrület... Vagy legalábbis nem mutatta ki.
-Legnagyobb tiszteletem a nagyságos Őrőhöz.—Mondta miközben udvariasan megcsókolta a kézfejedet. A lelkeknek és Ahrinak nem tetszett a férfi közvetlen viselkedése, de nem szóltak, csak csendben figyeltek a távolból. Te sem tudtad hova tenni a hirtelen közelségét de meglepettségedet egy kedves mosollyal álcáztad.
-Öröm újra látni önt.—Mondtad udvariasan.
-Kérem dobjuk félre a formalitást, hisz már oly sok éve ismerjük egymást.—Nyájasan mosolygott. Nem látszott, de mintha valami megbújt volna a szemeiben... Vágy?
-Remélem még válthatunk pár szót kettesben.—Csábosan mosolygott majd tovább állt. Te nem értetted a férfi hirtelen megnyilvánulásait. Az eddigi évszázadokban csak névány alkalommal beszéltetek, de akkor sem volt több egy köszönésnél. Csak a fesztivál alatt találkoztatok. Miután ő távozott, Ahri oda sétált hozzád a férfi után nézve.
-Hát ez különös volt.
-Ez valóban.—Helyeseltél egy kicsit felkuncogva.—Nem hittem volna hogy a láncok őre ilyen udvarias és magávalragadó.
-Ne is hidd.—Jegyezte meg a nő gúnyosan.—A farkasok is eltudják játszani a bárányt.
-Khm...—Ahri mögött Kindred adott hangot a furcsa megjegyzésre. Mellette a hű társa, farkas nézett rátok.
-Nem rátok gondoltam!—Próbált magyarázkodni a róka szellem egy kínos mosollyal. Kindred és farkas tovább mentek, mire Ahri felsóhajtott. Te csak kuncogtál a jeleneten.
-Túl bizalmatlan vagy. Lehet hogy csak tartózkodó.—Próbáltad védeni a férfit. Ahri csak felsóhajtott és egy "azért légy óvatos mellette" szöveget elmondva tovább állt.
Te csak tovább nézted a boldog lelkeket akik élvezték az eseményt. Tekinteted vigégig ment minden boldog arcon, majd megállt egy valakinél. Egyedül ült egy kis italos bódé asztalánál. Hirtelen eszedbe jutott a mondata.
,,Remélem még válthatunk pár szót kettesben..."
-
Most úgy is ráérek és jól esne a társaság...—Mondtad magadnak ahogy elindultál felé. Oda érve mosolyogva ültél vele szembe.—Csatlakozhatok?
Arcán először egy unott és komor ábrázat jelent meg de ahogy rád nézett és realizálta ki a váratlan társasága, egy kis mosolyra húzta a száját.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
