OPPOSITES Thresh x Reader

12.

Miután bemutatkoztak:

-Szóval egy éven át járkáltál fel-alá és csináltad a bajt?—kérdi Ahri mérgesen. Sett térdeire ereszkedve hallgatja a szidást ami a felelősségvállalásról szól, illetve arról, hogy nem tűnhet el csak úgy amikor kedve szottyan.

Thresh és (Név) egymás mellett állva figyelik a jelenetet, egyikük sem akar megszólalni. Thresh teljesen jogosnak tartja a szidást, míg (Név) csak nem mer megszólalni. Szerinte vicces volt az elmúlt egy év még akkor is ha volt néhány gond/baleset. A lány tekintete a mellette állóra vándorol.

"Minden ilyen spirituális alak így néz ki? Mármint úristen..."

A lány elveszett a gondolataiban Thresh felsőtestét bámulva. Húsz éves és még soha nem volt 'olyan' kapcsolatban a férfiakkal, sőt semmilyen kapcsolatban! Sett az első barátja. Mármint bajtárs barátja akivel együtt járta az útját és akivel sok kalamajkát okozott szerte Ioniában. De... Settre sosem nézett úgy, vagyis csak egyszer amikor először találkoztak.

-Netán van valami a testemen?—Egy mély hang rántja vissza a valóságba.

-Oh nem vagyis igen vagyis hehehe—Nevet fel kínosan, elpirulva.—Ritka az ilyen kilátás.—mondja szemérmetlenül amin a férfi meglepődik. Nem számított arra hogy valaki ilyen nyíltan és gátlástalanul fog megnyílvánulni, főleg nem gondolta volna hogy egy fiatal lány teszi ezt.

-Míly szabados. Egy hölgynek nem lenne szabad így viselkednie.

-Pfff "hölgy"...—Hallatszik Sett kötekedő nevetése mire (Név) egy szúrós pillantást vet rá.

-Még nem végeztem!—szól rá Ahri.

-Ezt beszoptaaaad~—(Név) gúnyolódva mutogat Settre aki csak morogva hallgatja tovább a szidást.

-Ha mégegyszer eltűnsz esküszöm a hegy lábához láncollak. —Fejezi be mondandóját a nő.—És te pedig...—(Név) felé fordul.—Nem tudok eltekinteni attól, hogy ti ketten ekkora felfordulást okoztatok a helyi szellemeknek.

-Mentségemre szóljon, éhesek voltunk!

-Ti megakartátok enni az erdő őrét!?—Arcára kiül a döbbenet és a felháborodás.

-Igazából... Mondhatjuk úgy is, hogy már megtörtént...?—A lány kicsit összehúzza magát a szikrázó tekintetekre amik Settre és rá ugranak oda-vissza.

-TI MEGETTÉTEK A---

-Szerintem itt az ideje egy kis nyugalmat hagynunk Ahrinak.—Vág közbe Thresh próbálva lenyugtatni az örjöngő nőt.—A szellemeket elintézem én, te menj és beszélj az emberekkel. Mond meg nekik, hogy a szellemek ismét nyugodtak lesznek amint elhagyjuk a helyet.

Ahri hezitálva bólint egyet és dühösen megfogva Sett fülét magával húzza a város felé.

-Te velem jössz nagyfiú!

-Mi!? NEEEEE!? (Név)!—segítségért nyújtja a karját de a lány elfordítja a tekintetét mintha semmit sem látna.—Te szörnyeteg! Cserben hagynád a társadat!?

A lány csak fütyülve kerüli a szemkontaktust.

-Te pedig velem fogsz tartani.—Mondja Thresh komolyan amitől (Név) is elkezd pánikolni.

-Mi!? Vissza azokhoz az izékhez!? Meg fognak enni engem ha megint meglátnak!

-Kölcsön kenyér visszajár.—mondja kioktatva a másikat és elindul. Ő maga sem érti, hogy mire fel ez a hirtelen jókedve, de úgyérzi mintha visszakapott volna valamit amit már régen elveszített. Már az első pillanattól kezdve jelen van ez az érzés a férfiban, mintha a lány körül valami ismerő aura lengene de nem tudja hogy mi lehet az.