OPPOSITES Thresh x Reader

2.

Némán néztek farkasszemet a férfival. Végül megtöri a csendet ahogy megragadja a kezedet hogy szorosan tartson.

-Ártatlanságod nem ismer határokat, drága ellentétem.—Érezni hangjában a kötekedést miközben "ártatlan"  arccal néz rád és megjátszott szomorúsággal.—Annak ellenére hogy mennyire ellenkezel...—Hirtelen egy sunyi mosolyra húzza az eddig lebiggyesztett ajkait.—Nekem úgy rémlik hogy igen is élvezted a 300 évvel ezelőttieket.

Arcodon vegyesen cikázik át a düh és egy kis pír miközben próbálod elrejteni a zaravtságodat. Hirtelen csattanás vízhangzik az erdőben. Thresh meglepve érinti meg piros arcát ami az imént még magabiztos kisugárzást árasztott.
Az eddigi mosoly eltűnik, a szemei összeszűkülnek és a tekintete elsötétül.

-Biztos vagy te ebben?—Hangjában felfedezhető a sértődöttség és enyhén fenyegetően is hat. Mély és rekedtes, egy kis dühvel. Te hátrébb lépnél egyet de ő mégerősebben szorít a karodra.—Nem hinném...—Szavai játékosnak tűnnek de te tudod jól hogy ez nem tréfa. Ismered már az előtted álló egykori Őrzőt és tudod jól hogy milyen a természete. Ezzel a pofonnal feldühítetted azt aki egyébként sem tűr ellenkezést.

-Engedj el Thresh...—Mondod neki kis óvatossággal de te is tudod hogy ez nem fog megtörténni. És ahogy sejtetted... A férfi közelebb ránt magához és elkapja a torkodat, majd ezáltal felemel hogy kicsit magasabban legyél mint ő. Próbálod lefeszíteni a férfi kezét a nyakadról de a vékony ujjaid mitsem érnek az ő férfias szorítása ellen. Megvetően nézel a szemébe miközben próbálsz levegőhöz jutni, de ő csak némán néz és egy komor ábrázattal válaszol a pillantásra.
Már azt hiszed hogy itt a vég és nincs kiút...

A férfi keze hirtelen elenged ahogy egy fényes gömb szerűség neki csapodódik. Felszisszen és mérgesen a gömb érkezési iránya felé fordul.

-Távozz amíg teheted, kilencfarkú.—Hangja fenyegető.

-Ugyan ezt a tanácsot adom neked is.—Ahro arcára kiül az ellenszenv.—Mi dolgod van itt, átkozott?

Thresh arcára egy újabb önelégült és ravasz vigyor kerül. Lámpását elő véve megidéz egy protált majd rád néz. Te a földre rogyva próbálod visszanyerni a lélegzetedet az előbbi folytogatástól majd haragosan felnézel rá. Ő csak felkap téged a hóna alá és Ahri felé fordul.

-Attól tartok nincs időnk több fecsegésre.—Gúnyosan felhorkant ahogy a portál felé lép. Mielőtt belépne hirtelen egy kisebb tornádó szerűség jelenik meg ami kizökkenti őt és leejt téged.

-Tedd le a lányt és távozz.—Egy mély hang szólal meg Ahri mellől. Az előbbi férfi az. Komoly tekintettel emeli fel kardját Thresh felé. Amíg a két férfi farkasszemet néznek Ahri hirtelen oda szökken és felkapva téged egy újabb ugrással távolabb megy.

Thresh idegesen néz rátok. Teljes erejét elvesztette pár száz évvel ezelőtt így tudja hogy most nem jó ötlet harcba szállni a párossal. Ciccent egyet és haraggal a szívében visszavonul a portálba... Üres kézzel. Miután eltűnik Ahri és a társa felsegítenek téged.

-Pont időben.—Nevetsz fel gyengén ahogy a nőre nézel, majd a férfi felé fordulsz egy mosollyal.—Hálásan köszönöm a segítségedet, jó uram.—Mondod udvariasan, lágysággal a hangodban.

-Yasuo...—Mutatkozik be egy kis pírral az arcán.—Enyém a megtiszteltetés.

-Ez egy hajszálon múlott... Csinált veled valamit?—Ahri aggódóan néz rád mire te csak nemlegesen megrázod a fejed.

Eközben az Árny szigeteken:

Thresh ingerülten trappol fel-alá ahogy arra gondol, hogy majdnem sikerült neki magával hoznia. A férfi általában türelmes szokott lenni ami meglepő a szadista és makacs személyiségéhez képest. Vöröslő szemei a holdra vándorolnak és akaratlanul is elöntik az emlékek... 300 évvel ezelőttről.