𝕄𝕪 𝕄𝕒𝕟𝕒𝕘𝕖𝕣 || 𝐁𝐚𝐧𝐠𝐜𝐡𝐚𝐧 𝐱 𝐉𝐢𝐰𝐨𝐧 (𝑹𝒆𝒂𝒅𝒆𝒓)

18. Fejezet (VÉGE + BÓNUSZ)

𝐁𝐚𝐧𝐠𝐜𝐡𝐚𝐧

-Apa! Anya mikor ér ide? -kérdezte Christina.

Éppen a reptéren várakoztam a két 15 éves iker lányommal a feleségemre. Elvileg már leszállt a gépe szóval nemsokára meg kell jelennie. Rengetegen vannak itt a Seoul-i reptéren. És nagyon sok feleséget látok a gyerekükkel akik a férjükre várnak. Nagyon boldogak.

-Biztos hogy nemsokára meglátjuk hisz leszállt már a géppel olyan 5 perce. -válaszóltam.

Hirtelen megpillantottam Jiwont és a gyerekek is meglátták őt. Rohanni kezdtek hozzá.

-ANYAA!!!! -üvöltötték sírva boldogságukban és meg ölelték egyszerre mind a ketten. -Hiányoztál nagyon!

-Ti is nekem kicsikéim! -ölelte őket szorosan és mind a kettöjűknek adott puszit az arcukra. -Apátok hol van? -állt fel.

-Itt. -válaszóltam és rá mosolyogtam Jiwonra. -Hiányoztál Édesem! -öleltem meg és aztán megcsókoltam.

-Te is nekem Szívem! -ölelt meg jó szorosan.

-Gyere... -fogtam meg a kezét. -Van kedved elmenni egy étterembe és ott enni meg inni valamit? -kérdeztem.

-Persze hogy van! 4 órája nem ettem semmit a 15 órás utam alatt.

-És mesélj. Milyen volt az eddigi üzleti utad?

𝐁𝐚𝐧𝐠𝐜𝐡𝐚𝐧

-Annyira jó végre itthon lenni. -vetödöt rá a francia ágyunkra. -Isteni érzés végre lefeküdni ebbe az ágyba melléd. Már hiányoltam nagyon.

-Én is hiányoltam hogy nem voltál itt az elmúlt 1 hónapban melletem. Nagyon rossz érzés volt. A lányoknak többször is volt rémálmuk ezért mondtam hogy akkor aludjanak velem hátha jobban lesznek ettől. Hiányoltaki ők is téged nagyon, többször is sírtak hogy mikor jössz már haza mert nehezükre esett elfogadni hogy 1 hónapig nem voltál. -mondtam.

-Sajnálom! Legközelebb ilyen útra jöttök velem. -mosolygott rám.

-Tudod minek örülnének a lányok legjobban? -kérdeztem.

-Minek?

-Emlegették hogy szeretnének egy kis húgit vagy egy kis öcsit. És gondoltam ha szeretnél egy harmadik gyereket akkor csinálhatnánk de ha nem akarod akkor nem muszály. A lányok nem haragudnának meg emiatt, de meg értem ha--.

Nem tudtam befejezni a mondatomat mert Jiwon megcsókolt és azt válaszólta hogy gondolkodot ezen és hogy ő is akar egy harmadik gyereket. Nagyon meglepődtem ezen de legbelül nagyon boldog voltam emiatt.

𝐁𝐚𝐧𝐠𝐜𝐡𝐚𝐧

A lányok 18 évesek és mindegyiknek van barátja. naná hogy Jiwon még lazábban kezeli a lányokat és jól fogfadja a fiú barátaikat. Megszületett a harmadik gyerekünk is aki fiú lett és elneveztük Christophernek. Hogy miért is? Jiwon úgy gondolta hogy ez a legmegfelelőbb név a kisfiúnknak, most lett nem rég 3 éves.

-Annyira örülök hogy eljöttetek megint fiúk. Örömmel látlak itt benneteket! -lelkendezett Jiwon miközben én meg Christophert tartottam a kezemben. -Igaz Chan? -nézett rám de én nem rá néztem.

-Ha valami bajúk lesz a lányaimnak akkor a fejeteket levágom a helyéről és a beletekkel fogok ugráló kötelezni. Világos voltam?

-Chris?!

-Apa! -mondták a lányok egyszerre.

-Most mi van?! Én csak védem a lányainkat! -néztem rá.

-Az oké de most elérted hogy a barátjuk féljen tőled. -mondta Jiwon.

-Ez volt a célom.

Nevetek egyszerre.

Jiwonnál jobb feleséget nem is kívánhatnék. Ő a legjobb feleség akivel valaha is eggyütt lehetek. 3 csodálatos gyerekünk van akik igaz nem az én karrieremet követik hanem az anyjukét de én ennek is örülök és támogatom őket ebben. Csinálják azt amit szeretnek nyugodtan, én nem tiltom el őket semmitől. Hisz én is voltam már tinédzser szóval én is tudom hogy milyennek kell lenni szülőként. Jiwon a legjobb anyuka és feleség egyben a világon. Nem győzők neki köszönetett mondani. Én vagyok a legboldogabb férfi a világon aki egy gyönyörű nővel büszkélkedhet aki a feleségem és a gyerekeim anyja. És vele fogok megöregedni akármi is legyen. Én már megtaláltam az igazit akit mindig is kerestem és miután meghalltam akkor is szeretni fogom örökkön örökké. Boldogan élünk egy családként míg meg nem halunk mint a mesékben.

𝐕𝐄́𝐆𝐄