Fateful love [BinChan]

19. fejezet: "Szerelem van a levegőben 3." (18+)

-Jeongin szemszöge-

Felix végre visszajött. Én még megvártam, amíg kijön a főnöktől, mivel beszélni akartam vele. Éppen Seungminnal chateltem, mikor megéreztem egy kezet a vállamon. Majdnem eldobtam a telefont, annyira megijedtem. Éppen lendíteni akartam a kezemet, amit Felix sikeresen megállított.

- Hé! Már kaptam ma egy nyakast, nem kell több!-nevetett el magát, majd elengedte a kezem.

- Ne haragudj, csak megijedtem.

- Nem baj. Miért vagy még itt?

- Mert beszélni akartam veled. Iszunk egy kávét?-kérdeztem, mire mosolyogva bólintott. Vidáman mentünk a közeli kávézóba a kocsimmal. Kiderült, hogy Felixet Hyunjin hozta, és egy kicsit messzebb tette ki. Majd busszal ment volna haza, de felajánlottam, hogy kávézás után hazaviszem. Ahogy beültünk a kávézóba, egyből jó hangulat fogadott és jó illatok. A kávé friss illata terjengett a levegőben. Felix leült az egyik asztalhoz, mire én mentem a pulthoz rendelni. Miután ez megvolt, megvártam, míg elkészítik, majd a két kávéval a kezemben mentem Felixhez. Leraktam elé a kávéját, majd az enyémmel leültem vele szemben.

- Nos, miről szerettél volna beszélni? - kérdezte, miután belekortyolt a kávéjába.

- Tudod, csak kíváncsi voltam, milyen Olaszországban dolgozni.

- Ez miért érdekel? Ugye nem...?

- Nem, nem, dehogy, nem akarok elmenni oda, csak kíváncsi vagyok rá. Na meg, hogy mi történt közted és Hyunjin között ilyen hirtelen, és hogy? - tettem fel a kérdést.

- Nos, igazából nagyon jó volt. Igaz, hiányoztatok, de úgy voltam vele, hogy nem akarlak titeket a gondjaimmal zavarni és terhelni, ugyanis tudom, hogy nektek mennyi problémátok van. A kollégák nagyon megértőek és elfogadóak voltak velem, és örültek, hogy egy külföldi dolgozik velük. Lett ott egy nagyon jó barátom, aki a társam volt. Nagyon jó fej. Majd egyszer bemutatom nektek. Egyik nap mentünk egy bankhoz, hiszen éppen ki akarta azt rabolni egy csapat bűnöző. Nos, mi mit sem sejtve mentünk oda. Az egyik bűnöző elszaladt, én pedig nyilván mentem utána. A társam ott maradt, amíg én futottam a másik után. Egy zsákutcába futott, amikor is megkértem, hogy vegye le a maszkját. Miután levette, kiderült, hogy Hyunjin volt az. Bevallotta, hogy szeret, és nem csak a testem kell neki, hanem a szívem is. Életem legszebb vallomását kaptam aznap. Megkért, hogy legyek a párja. Persze igent mondtam, mert magamnak sem tudtam sokáig tagadni, hogy hiányzott, és kell nekem a szeretete. Ezután felmondtam a rendőrségen, és Hyunjinnal jöttem vissza Koreába. - mondta. A végére bekönnyeztem, annyira megható volt egy-két rész. A kávémnak a felét megittam közben.

- Lix, tudod, hogy bármikor szólhattál volna nekünk, hiszen arra valók a barátok, hogy segítsenek és meghallgassák a másik problémáját.

- Tudom, Hyunjin erről már felvilágosított. - nevetett fel, majd ivott a kávéjából. Elmosolyodtam. Ekkor megszólalt a telefonom. Felix rám nézett. - Nem veszed fel?-kérdezte.

- Nem, mert most veled beszélgetek.

- És mi van, ha fontos? Elég kitartóan hív az a valaki.-mutatott a táskámban villogó telefonomra. Felsóhajtottam, majd kivettem a készüléket. Seungmin neve villogott a kijelzőn 🎀Minniem🎀 névvel. Azonnal felvettem.

- Szia, Minnie. Baj van? - kérdeztem, mire egy hangos köhögést hallottam meg, majd valami puffanást. -Minnie...? Hé! Válaszolj! - csend... Nem beszél. - Kezdek aggódni, drágám... válaszolj már! - kértem a sírás határán állva. Ekkor megbomlott a vonal. Azonnal felpattantam az asztaltól és leraktam az asztalra a pénzt. - Felix, nekem mennem kell. Nem tudlak hazavinni, ne haragudj.