𝐌𝐎𝐍𝐄𝐘 𝐨𝐫 𝐋𝐎𝐕𝐄? |jikook|

1. Rész

- Mr. Jeon, a volt neje eljött. Magával szeretne beszélni. - hajolt meg előttem a titkárnőm, s száját húzva nézte a reakciómat.

- Oh Nari...kérem ne legyen ennyire ijedt. Tudja, hogy megőrzöm a hidegvéremet. Tudom, hogy aggódik, hiszen szinte családtag...de kérem, ne tartson ettől. Yuna sokszor fog még jönni és sok vitánk lesz még...az utolsó pereskedésnél járunk a válással kapcsolatban. - igazítottam meg öltönyömet, Nari pedig az információ hallatán szájához kapta kezeit.

- Hat éve tart? Minden elismerésem a magáé Mr. Jeon. Titkon a személyzettel magának szurkolunk az elejétől kezdve. Sok sikert. - hajolt meg, én pedig ekkor döntöttem el valamit, amit már régóta meg kellett volna tegyek.

- Nari...tegeződjünk. Tizenéves koromtól ismerlek, már családtag vagy. - mosolyogtam a nálam tíz évvel idősebb nőre, aki sűrűn bólogatva fogadta el ajánlatomat.

- Kim Yuna? Nem szóltál, hogy jössz. - sétáltam komótosan a volt feleségemhez, aki az új festményeket nézte a falamon, amik az esküvői fotóink helyén voltak.

- Gyorsan lecserélted... - hümmögött, majd idegesítően kopogós cipőjében közelebb lépett hozzám.

- Hat éve váltunk el, persze, hogy túlléptem. Mit szeretnél? Ma nem pereskedünk és nem tárgyalunk. Fontos vacsorám van ma. - néztem a dizájner órámra, amin ő megforgatta szemeit.

- Csak beszélni akartam. A részvények...hogy intézted el, hogy mindet elvedd a családomtól?

- Jogi úton. Tudod, a cégem jogi alkalmazottjai hűek hozzám, nem úgy, mint te. - tettem szemrehányást válásunk okára, mire ő kínjában felnevetett.

- Mondtam, hogy a te gyereked...hát ennyire nem érted? Hogy vehettek fel téged az egyetemre, ha ennyire mamlasz vagy? - emelte fel hangját, ami a loft stílusú házban igen csak visszhangzott.

- Kim Yuna! Megmondtam, hogy ne beszélj velem tiszteletlenül, különben mindentől megfosztom a családodat. Tudod, hogy betartom amit ígérek. Kíváncsi lennék mit mondana édesanyád, ha a kedvenc lánya miatt nem lenne munkahelye a családnak. Ha nincs mit mondanod, húzz innen és a tárgyalóban beszéljünk legközelebb! - rántottam odébb karjánál fogva, amit a beszélgetés elején megragadtam, majd hátat fordítva neki elindultam az emeletre, hogy folytassam a munkámat.

- Nari, szólj a sofőrnek, hogy este hétre Gangnam-ban kell lennen. Van egy vacsorám a randipartneremmel. Köszönöm. - mondtam titkárnőmnek, aki épp ekkor hozott be az irodámba kávét.

- Rendben, Mr. Jeon, azonnal szólok neki. A testőrök legyenek értesítve?

- Igen, kérlek. A partnerem eléggé ismert, nem szeretném, ha bárki a közelébe jutna. Kérlek ne mondd el a személyzetnek, Nayeon nagyon pletykás, nem szeretném, ha megtudnák, hogy randizom Park Jiminnel.

- Park Suwan lánya? - nézett nagy szemekkel, én pedig megingattam a fejemet, nemleges választ adva.

- Park Hyunwoo fia, a divattervezőé. - Nari ha lehet, még ennél is jobban meglepődött és kishíján el is vesztette az egyensúlyát, így megkapaszkodott a kanapé karfájában.

- Jeongguk, te...

- Igen, vonzódom a férfiakhoz. Vagyis csak hozzájuk. Yuna csak látszat volt nekem, a szüleik akarták, pedig az enyémek ennek tudatában ellenezték, illetve számításba vették, hogy akkor csak húsz éves voltam. - adtam kerek magyarázatot, de a nő még mindig értetlenül állt a dolgokhoz - A kislány nem az én gyerekem. Yuna félrelépett, valaki mástól van a lány...

Izgatott voltam a randimmal kapcsolatban. Jimin már régóta tetszik nekem. Egy cégek közti rendezvényen keltette fel a figyelmemet, amikor az édesapja és az anyukája tárgyalt velem a dizájner ruhák elhelyezéséről, ami egyébként folyamatban van. Az én plázámban nyitunk nekik egy külön boltot, ahol tudják árulni az egyébként meseszép ruhákat.