VIII.

110 8 10
                                    


2027. május 22.

Több mint egy hónap telt el azóta, mióta Bálint és Giorgio kiegyezett egy kapcsolatban, és egyikük sem lehetne boldogabb. Rengeteg időt töltenek egymással, és végre nem csak a részeg egyéjszakás kalandról szól a dolog. Bálint is sokkal jobban érzi magát a kis bajszossal az oldalán, és hiába nem mondják ki a zenekar előtt, nem is titkolják, hisz az apró finom érintések és a szerelmes tekintetek már rég leleplezték őket.

Arra tekintettel, hogy nemsokára újra vissza szeretnének térni a zeneiparba pár új számmal, most utaznak el Bálinttal kettesben. Ez az első ilyen utuk, és nem máshova vezeti őket, mint Tokajba. Vagyis, egész pontosan Mádra, ahol ugyanis egy kedves kis vendégházban szállnak meg. Már kora reggel elindulnak, hisz közel három és fél óra út vár rájuk.

Bálint vezet, Giorgio pedig a programokat tervezi mellette.

— Mit szólsz hozzá, ha elnézünk Tokajba? Nem fontos mennünk sehova, viszont találtam egy kedves éttermet, ami igazán jó véleményeket kapott — Javasolja, Bálint pedig szinte azonnal rábólint, ki akarja élvezni ezt a pár napot vele.

— Nekem teljesen jó, a tónak utána néztél amit mondtam? — Kérdi vissza, s Giorgio bele is les a telefonjába, majd megtalálja amit keresett.

— Ahha, körülbelül fél óra Mádtól a tengerszem, és még egy kilátó is van ott, oda simán elmehetünk — Jelenti ki, s két programot ki is pipálhatnak.

— Esetleg elmehetünk majd oda ahol találkozik a Bodrog meg a Tisza, ha nem is evezünk, elvileg nagyon szép táj — Mondja Bálint, s Giorgio ezt is lejegyzeteli. — Reggelink az van a szálláson, ugye?

— Aha, az van, kajálni meg majd vagy veszünk valamit, vagy elmegyünk. Ja meg majd lemehetünk Tokajba, ott már elvileg a város is egy látnivaló — S ezzel ebben meg is egyeznek. Pár megállás után meg is érkeznek Mádba, ahol be is csekkolnak a szállásukra. Belépve minden nagyon rendezett és szép, valóban adja a magyar hagyományos stílust, de ugyanakkor modern és új is. Légkondijuk és tévéjük is van, azonban ami megszúrja Giorgio szemét, az a két ágy. — Basszuskulcsos, most külön kell aludnunk, de kár — Viccelődik rázva a fejét, majd Bálint elneveti magát, és szinte bevetődik mellé az ágyba, magához húzva.

— Persze persze, külön szobát ne kérjek neked?

— Lehet jó lenne, de nem tudnánk mikor beszélgetni, túl jó haverok vagyunk — Csukja le a szemeit, már-már majdnem kiesve a szerepből, s egy kicsit még el is húzódik kedvesétől.

— Mhm, szuper jó legjobb barátok — Kuncog Bálint, szerelme nyakát puszilgatva, aki ezt egy halk nevetéssel díjazza. Kap pár puszit a szájára is, majd megint a nyakára, s a kulcscsontja felé is elkezd haladni. Giorgionak több se kell, nehezebben veszi a levegőt, és hátrahajtja a fejét, amiért pár sóhaj is kiszökik az ajkain.

Háromezer kanál állóvíz
nem érhet fel egy
merőkanál szenvedéllyel.

— Mennyire jó, hogy csak a legjobb barátom vagy — Mosolyodik el végignézve Bálinton, aki az alkarján támaszkodva figyeli őt, egyik kezét bevezetve a fiú ingje alá, aki ezt megszeppenve figyeli. Ott simogatja, néha a  nadrágja övéhez is elvándorol, de az oldalát is cirógatja. Bálint újból az ajkaira hajol, most egy kicsit elhúzzák a csókot, eközben az öregebb elkezdi kigombolni kedvese ingjét, amit ugyan nem vesz le róla. Elkezdi puszilgatni a mellkasát is egyre lejjebb haladva, ezzel szerelmét izgatva, amikor is megcsörren a telefonja az éjjeliszekrényen.

— Ezt nem hiszem el — Kuncogva fekszik el Giorgio mellkasán, aki szintúgy vele nevet, hisz ilyen sosem volt még velük. Lemászik a fiúról, majd felül és felveszi a telefont. — Anya az — Giorgio csak bólint, majd hozzábújik szerelméhez. Egy jó tizenöt percet beszélget a magasabbik az anyukájával, közben mindketten lenyugodnak, s mikor leteszi, ő is hozzábújik kedveséhez. — Ne haragudj, Édes — Nyom egy puszit a fiú homlokára.

— Ugyan, este majd bepótolod — Kuncogja el magát, amin Bálint se tud mást tenni, csak mosolyogni, hisz tudja, hogy igaz. — Van kedved elmenni kajálni? — Kérdi, ugyanis mind a ketten nagyon éhesek az utazástól.

Elkészülnek, és el is indulnak, ezúttal gyalog, hiszen csupán tíz perc odaérniük. Pár Zsibongó megfordul az étteremben, meg is nézik őket, de már nem nagyon érdekli a két fiút, hisz az ő életük. Rendelnek, persze kis ízelítőnek egy pohár finom tokaji bort, majd az ételüket is megrendelik. — Éhen halok teljesen komolyan — Hisztizik Giorgio, Bálint pedig csak mosolyogni tud a dráma királynősködésen. Pontosan tudja, miért is szeretett bele a fiúba.

— — —

Másnap a túra a tengerszemhez egy kész katasztrófa, Giorgio majdnem kétszer elsírja magát, Bálint pedig majdnem ötperces pihenőket tart méterenként, pedig csak egy kilóméter felfelé. Ám amikor megérkeznek, rájönnek, hogy megérte, hisz a szép napsütésben a víz is csillog, a falevelek pedig zöldek már.

— Ez nagyon szép! — Fotózza le Giorgio, miközben Bálint mellette áll, s a derekát simogatja.

"Nem szeretheted," mondják. "Bűn."
"Hát legyen,
Örömmel megyek a pokolba, tudván, hogy a mennyországot a kezemben tartottam."

— Szép akárcsak te — Mosolyog, megcsókolva kedvesét. Alig vannak emberek, mind a ketten boldogok, hogy szerethetik egymást, és legalább itt nem kell bujdosniuk.

Mindent megnéznek, rengeteg csók csattan el köztük, el sem engedik egymás derekát, végre először érzik, hogy egymást szeretni nem bűn. Ha meg az is, együtt lesznek bűnösök a túlvilágon. Sosem érezték még olyan szabadnak maguk, mint most.

— Fogd a kezem kérlek — Mondja Bálint, egyik kezével kedvese kezét majd' eltöri, míg a másik kezével a kilátó fém korlátját szorongatja.

— Fogom fogom — Neveti ki szerelme, nagyon lassan vezetve őt a lépcsőkön. — Mindjárt fenn vagyunk — Mondja felnézve, s igazat mond, hisz már csak egy emeletük van hátra. Amint fenn vannak, Bálint azonnal siet körülnézni, s csak tátja a száját, annyi mindent belátni.

— Gyönyörű! — Jelenti ki, szája kicsit elnyílt az ámulattól, és fejben a bajszos is megjegyzi, hogy valóban az, de van a tájnál gyönyörűbb is. Méghozzá a fiú, akit magáénak tudhat.

— — — — —

NOTE: Nagy szünet után itt az új rész!!! Sajnálom, hogy eltűntem, ígérem megpróbálok visszatérni xoxo merjetek szeretni, hisz szeretni jó, mondjátok el annak akit szerettek és ne halogassátok, nincs mit veszteni😽 Boldog szerelmes galambjaink útját itt lezárom, lehet nyertek majd betekintést a jövőbe, de egyenlőre itt ér véget a kis útjuk, persze nem szó szerint🤭 soksok puszi!!

- Puszi: V&E <3

itt maradt.Место, где живут истории. Откройте их для себя