Milla

4. fejezet

Tudom, hogy titokban oda vagy értem(+18)

Délután megbeszéltük, hogy este beugrunk a welcome partyra. Mint kiderült Bogi mindenkit meghívott, a cégtől. Az is kiderült a számomra: Javier ide is kiszervezett embereket Budapestről, így a fél társaságot végre valahára megismerhetem. Többek közt ott volt Peti, Bence és Orsi. Bemutatkoztunk, mert még nem ismerjük egymást személyesen. Orsival egyből egy welcome drinkkel indítottunk. Javier és Pedró elmentek sörözni a fiúkkal. Bogi pedig kért egy pohár pezsgőt. Viszont Ábel még nincs itt, vajon merre lehet? Orsi a kezembe nyomta a koktélt és elkezdtünk beszélgetni. Bogi közben felénk jött, jó hangulatban volt. -Mindjárt jön a főnök úr. -vigyorgott. -Ki? -kérdezte Orsi. -Szerintem Ábelre gondolt. -kuncogtam. -Menjünk táncolni! – ajánlotta fel Orsi. -Ezt még gyorsan megiszom és megyek. – Bogi kiitta az utolsó cseppet a poharából és elment táncolni Orsival. De jó nekik még szinglik és bármit megtehetnek, kivéve én, mivel férjes asszony vagyok. Visszafordultam a pulthoz és ettem egy kis rágcsálnivalót. Hangosan bömbölt a zene és láttam Pedrót felém közeledni és túl kiabálva a zenét a fülembe mondja: -Figyelj, fel kell mennem össze kell állítanom egy prezit. Elleszel itt a lányokkal? -kérdezte. -Persze! Menj csak! Pár óra múlva én is megyek. -kiabáltam vissza neki. Pedró megfogta a vállamat és az arcomra nyomott egy puszit. Azt hiszem jöhet még egy shot. Leadtam a rendelést a mixer csajszinál, miközben ő előkészítette a rövid italomat, felém jött Ábel. -Nahát, nahát Téged is látni errefelé? Azt hittem, már úgy beletemetkeztél a munkába, hogy nem is fogunk látni az este. - üdvözöltem Őt egy puszival. -Javier már megint rám aggatott valami melót, de most Pedró fogja folytatni. Végre készen lesz a prezi.- rákönyökölt a pultra és körülnézett. -Miből lehet válogatni? Van valami jó ital? -kérdezte. -Tudok egy jó shotot, és isteniek a koktélok is. Lehet többet már nem iszok. Hiszen nem jellemző rám. Legutóbb Rodoszon buliztam ekkorát, de most visszafogom magam. -ismertem be neki. – Hallottam a legendás történetet, Javier és Kiara mesélték. -vigyorgott. – Legendás? Ez jó! Viszont megígérem neked: ma jó kislány leszek.- kacsintottam rá. -Ma éjjel már úgyse mehetsz férjhez. -közben megkaptuk a rendelésünket, koccintottunk és meghúztuk az italt. -Az biztos is, maximum elválok. -nevettem. -Jössz táncolni? -kérdeztem végül. -Nem szeretnék, talán majd máskor.-közben ránézett az okosórájára. -Figyelj szerintem én is megyek pihenni. Oké? -.Gyorsan elkaptam a csuklóját és én is megnéztem az időt. Tényleg már ennyire későre jár? -Jól van buli gyilkos, amúgy jött egy emailed... -szóltam neki. -Majd megnézem, megyek rendben? Jó éjszakát! – megcsókolta a homlokomat és elvonult. Visszafordultam a pulthoz és bánatomban rendeltem még egy italt.

Hajnali háromig maradtam fent, amikor már jól kitáncoltam magam, úgy döntöttem elmegyek pihenni. Ha jól emlékszem reggel kilenctől tizig lesz a meeting. Bogi elújságolta, hogy a meeting után bruncholni fogunk. Ezek szerint nem nagyon kell majd reggeliznem, elég lesz egy csésze kávé és egy kis péksüti. A lépcső közepén megálltam és levettem a magassarkú cipőmet, majd mezítláb mentem tovább a szobámba. Van egy elborult ötletem: bemenjek Ábelhez vagy sem? Vajon már alszik? Úgy hiányzik, hogy szinte körülötte forog minden gondolatom. Útközben gondoltam egyet és megálltam Ábel ajtaja előtt. Egy kicsit hezitáltam végül bekopogtam és háttal neki támaszkodtam az ajtófélfának. Egy percig sem kellett várakozni. Hallom, ahogy Ábel kinyitja az ajtót. Egymásra néztünk és rögtön tudtam, hogy egyre gondolunk: a nyakába ugrottam és megcsókoltam, közben Ábel átölelt és a másik kezével bezárta az ajtót. Azonnal megszabadítottam Ábelt az ingjétől és szinte majdnem letéptem róla az anyagot. A szoba félhomályban úszott és csak egy éjjeli lámpa világította meg a teret. Nem is tudom mióta várok erre a pillanatra. Ábel karjaiban lenni egy megvalósult álom. Szeretném, ha testem minden porcikáját végig csókolná. Szeretnék az övé lenni ma éjjel. Megremegek, amikor Ábel óvatosan a fülcimpámba harap. Így a vágytól túlfűtve kezdtem teljesen elveszíteni az önuralmamat. -Tudod milyen régóta várok erre? -kérdezte két csók között Ábel. -Hát még én. -nyögtem és éreztem, hogy a nyakamba csókol. Egyre jobban magamra húztam Ábelt. Aztán hagytam, hogy végre magáévá tegyen engem. Imádom a parfümje illatát és ez egészen beindít engem. Ábel azonnal megfordított és kigombolta hátulról a ruhámat, mely rögtön a földre esett. Aztán ismét vele szembe álltam és a dekoltázsomba fúrta az arcát. Most már egyre jobban kezdem elveszíteni a maradék eszemet. A falnak tolt és ismét megcsókolt majd beleharapott az ajkaimba. Ezután mindkét kezemet megfogta és továbbra is a falhoz szorított. Éreztem, hogy forr a vérem és elönt a forróság. Amikor Ábel elengedte a kezemet végig simítottam a hátán és jól bele karmoltam a bőrébe. Ábel felnyögött, és ez úgy látszik bejön neki, ezért felkapott engem és lefektetett az ágyra. -Biztos vagy benne? -kérdezte gyengéden Ábel. -Soha jobban. -válaszoltam neki. Ezután Ábel lehúztam rólam az alsóneműmet, én pedig egyre jobban akartam, hogy megérintsen ott. Ő is levette magáról a maradék ruhadarabot, majd a mellkasom felé kalandozott. Fentről lefelé végig csókolta a testemet. Ábel felnézett rám és végigmérte a testem minden részét. Utána az ölem felé mászott. Én pedig becsuktam a szememet és átadtam magam az élvezetnek. Ábel nekilátott a nyelvével kényeztetni. Még soha nem éreztem, így senki iránt. Kéjes hangokat adtam ki magamból, alig bírtam csendben maradni. Hagytam, hogy Ábel azt csinálja, amit jónak érez. Párszor rám nézett, én pedig vágyakozva beletúrtam a hajába. Ábel felmászott hozzám és újra megcsókolt. Végül óvatosan belém hatolt. Én pedig halk hangot adtam ki magamból. Ábel lassan elkezdett mozogni bennem, a testem egyre jobban befogadta őt. Átöleltem Ábelt hátánál fogva és magam felé húztam. Ábel a nyakamat kezdte el csókolni, majd a fülembe is belecsókolt. Amikor a végéhez közeledtünk, pózt cseréltünk és én felülre kerültem. Ábel megfogta a derekamat, miközben mozogtam rajta. S egyre jobban éreztem, hogy nem bírom már tovább. Ritmikus mozgással ringattam az ölemet ezután engedtem, hogy az orgazmus elhatalmasodjon rajtam. Ábel velem együtt jutott el a csúcsra és a végén rá omlottam a mellkasára. Aztán lemásztam róla és magamra húztam a takarót. Ábel oldalra feküdt és megcsókoltuk egymást. -Erről nem beszélünk senkinek. -mondtam neki. -Szavamat adom. Maximum Téged foglak emlékeztetni, hogy milyen jó volt veled szeretkezni. - közben megsimogatta az arcomat. -Komolyan mondom. Soha többé nem csinálhatjuk ezt. -ráböktem a meztelen mellkasára. -Aha, persze.- vigyorgott rám Ábel közben rátért a hasamra, ahol simogatni kezdett a kezével. -Ábel! -nevettem fel. -Pedig nagyon tetszett nekem, amikor beledoromboltál a fülembe és majd megvesztél értem. -hozta fel az emlékeket Ábel. -Elég!- nevettem. -Hiszen én vettem le rólad a fehérneműdet. Láttam rajtad, hogy élvezed az együttlétünk minden pillanatát. - duruzsolta a fülembe. -Valóban? -kérdeztem. -Hmm.. Nos, én viszont még egy menetre vevő vagyok. -incselkedett velem. Fogtam magam és ráültem Ábelre és letoltunk még egy menetet.

Reggel nyolc óra van, most néztem meg a mobilomat. Visszafeküdtem az ágyba és oldalra néztem, Ábel még alszik. Van még időm készülni a meetingre, lusta vagyok kikelni az ágyból. Magamban újra és újra lejátszottam a tegnap estét. Amikor feljöttem a lépcsőn mezítláb és olyan bátor voltam, hogy bekopogtam Ábelhez. Nem utasított vissza, sőt bevallotta, hogy alig várta már mikor jövök fel. -Igen? Azt hittem már végleg feladtad, pedig szerettem volna, ha tovább maradsz lent a bárban. -mondtam neki. -Tudod jól, hogy én soha nem adom fel. -búgta a fülembe.Ábel nagyon figyelmes és gyengéd volt velem az éjjel. Egy ilyen pedig éjszakát lehetetlen elfelejteni. Felkeltem az ágyról és magammal vittem a takarót és elmentem zuhanyozni, utána felöltöztem és átmentem a szobámba készülődni. Hiszen nem akartam lebukni Pedró előtt. Felöltöztem a meetingre és kisminkeltem magam. Befújtam magam a parfümmel és elindultam a tárgyalóba. Útközben összefutottam a többiekkel, és köszöntünk egymásnak. Páran már bent ültek a teremben, így én is elhelyezkedtem. Elővettem a mobilomat és láttam van egy üzenetem:

Ábel: Jó reggelt! Merre vagy?

Én: Neked is jó reggelt, én is ezt kérdezem tőled.

Ábel: Komolyan hol vagy? Lent vagy már?

Én: A tárgyalóban vagyok, hozol kávét? 😊

Ábel: Tudtommal te vagy az asszisztensem vagy mi. 😉

Én: Ó tényleg, jó hogy emlékeztetsz erre. 😉

Ábel: Na jó, mit vigyek? A szokásosat?

Én: Igen, köszike.

Ábel: Neked bármit. 😄

Én: Na, jól van, gyere hozd már a kávémat. 😊

Mindenki leült a tárgyalóban és nekiláttunk a meetingnek. Ábel közben hozta a kávémat és letette elém és mellém ült. Pedró a másik oldalon ült és nagyon méregetett minket. Mosolyogva integettem neki, ő pedig elfordította a fejét. "Jól van akkor."- gondoltam magamban. -Köszi a kávét. -súgtam Ábelnek. -Nincs mit. -mondta és az asztal alatt megsimogatta a combomat. Gyorsan arrébb tettem a kezét a lábamról. Éreztem, hogy hatalmas vigyor ül ki az arcomra.

Bogi a meeting után elvezetett mindenkit a lenti bálterembe, ahol csodásan kialakítottak mindent. Micsoda bőség van itt! Volt svédasztalos reggeli, csoki szökőkút és mindenféle ital és kávé. Hirtelen nem tudtam miből egyek és mennyit szedjek a tányéromba. Úgy döntöttem, hogy egy kis csoki fondüvel kezdem, ennél édesebben már nem is lehetne indítani a napot. Szedtem pár gyümölcsöt a tányéromba, rászúrtam a villámra és csokiba forgattam őket. -Reggeli cukorsokk? -kérdezte egy hang a hátam mögött. Megfordultam és Ábel volt az. -Persze, miért is ne? -válaszoltam neki és az epret a számba tettem. Csábosan megnyaltam a számat és ártatlanul néztem a szemébe. -Te nő, mit művelsz már megint velem? -kérdezte felém hajolva. -Mit nem? -kérdeztem tőle és megnyaltam a villát is. -Szerintem, nem itt kéne.. -mondta szigorúan, és elvette a tányérról az egyik epret és megette előttem. Aztán elsétált mellettem, én meg továbbra sem bírtam magammal.Miközben vágyakozva néztem Ábel után, Pedró mellém állt és halkan rám förmedt: -Hol voltál az éjjel? -kérdezte mérgesen. Villámgyorsan ki kellett találnom valamit. -Bogiékkal buliztam és lementünk a partra. -füllentettem. -Reggel nyolcig? -kérdezte a férjem. -Igen, mivel jó friss volt a levegő. Hamar kitudtunk józanodni. Szeretek a parton lenni. Nem mindennap van az ember lánya a tengerparton. -mondtam neki. -Nem tetszik, amit műveltek. -morogta. -Tessék? De, hát mi lányok vagyunk, és jól éreztük magunkat. Mi a baj ezzel?-védekeztem. Pedró megfogta a karomat és a szemembe nézett: -Nem arra gondolok, hanem Ábelre. Van valami köztetek? -kérdezte aggódva. Ennyire nyilvánvaló, hogy flörtölünk egymással? - Ó, nem! Hiszen a főnököm, tudod, hogy az asszisztense vagyok. -összerándult a gyomrom. – Akkor ne csinálj hülyeségeket, ez egy munkahelyi összejövetel, ha nem vetted volna észre. -emlékeztetett. -Igen, tudom... ne, haragudj. -mondtam neki. -Azt javaslom, kerülj minél távolabb Ábeltől, mert nincs rád jó hatással. - aztán elengedte a karomat és elment.