From the Grey - Bad Omens fanfiction (NoahxNick)

From the Grey - 15.

Sziasztok! Régen volt már új rész, de végre meghoztam :)

15.

Noah felajánlotta, hogy hoz valamit inni mindhármunknak, de az is lehet, hogy egy kicsit ki akart szabadulni a nyomasztó feszültségből. Amikor eltűnt a konyhában, Mattra néztem:

- Mit csinált a csaj?

- Azt állítja, hogy veletek volt heteken keresztül a turné alatt. És hogy Noah megtiltotta neki, hogy tartsa a kapcsolatot a barátaival és a családjával – magyarázta Matt hevesen gesztikulálva. - Aztán felbukkant egy másik felhasználóról egy rajongó, aki állítólag látta Noaht a barátnőjével egy kávézóban.

Elkerekedett szemekkel meredtem rá, aztán hitetlenül megcsóváltam a fejem.

- Ugyanaz lenne a két személy?

- Könnyen meglehet. Gyanítom, hogy a csajnak nem tetszett, hogy reggel elküldtem – felelte Matt.

- Egyáltalán nem biztos, hogy ő volt – jött vissza Noah dobozos üdítőkkel a kezében. - Akárki lehetett, aki unatkozott, és egy kis figyelemre vágyott.

- Hát most megkapta. Ettől zeng a zenekar közösségi médiája.

- A hazugságok általában sokkal gyorsabban terjednek, mint az unalmas valóság – vonta meg a vállát Noah.

- Te azért az elmúlt néhány hónapban eléggé rádolgoztál, hogy ne legyen unalmas az életed – szúrta oda Matt Noahnak. Lehunytam a szemem, és erősen szorítottam a kezemben a Pepsimet. Vártam a vulkán kitörését, a villámlást, akármit, ezért alaposan meglepett Noah halk hangja.

- Évek óta azon vagyok, hogy ez a zenekar vigye valamire. Ez, és a barátaim az életem értelme család híján. Kidolgozom a belem, hogy túléljünk, hogy megússzunk egy világjárványt, meg úgy nagyjából bármit, hogy többek között neked, Matt, legyen munkád. Baromi sokat hozzátettél te is a sikerhez, amit idén elértünk, ne érts félre. De nem kell úgy viselkedned, mintha egy neveletlen gyerek lennék. Felnőtt vagyok, és úgy élem az életem, főleg a szexuális életem, ahogy én szeretném. Talán necces volt felvinnem egy rajongót a szállodai szobámba, de megtörtént, mert kurva feszült voltam, és szükségem volt egy kis kikapcsolódásra.

Elképedve néztem Noah profilját, és büszke voltam rá, hogy sikerült nyugodtnak maradnia a körülmények ellenére. Matt is hasonlóan érezhetett, mert szó nélkül végighallgatta a mondandóját, és egy kis hatásszünet után lassan kifújta a levegőt, amit már kitudja mióta tartott bent.

- Ne haragudj. Utálnám, ha ez a barátságunk rovására menne. - Aztán felém fordult. - És te se haragudj, Nick. Nem kellett volna úgy beszélnem veled, amikor megérkeztél.

- Tény, hogy barátságosabb fogadtatást is el tudtam volna képzelni – csipkelődtem vele, és élveztem, hogy a feszültség végre kezdett eltűnni a nappaliból. - Miért nem írjuk ki egyszerűen, hogy Noah nem lehetett a kávézóban, mert már régen úton voltunk a következő helyszín felé?

- Csak ennyi? - vonta fel a szemöldökét Matt.

- Nicknek igaza van. Nem kéne ezt túlgondolnunk – állt mellém Noah azonnal. - Ha szerencsénk van, győz az igazság – kuncogott magában, mielőtt az üdítős dobozt az ajkához emelte.

- Noah, te nem szoktál ennyire optimista lenni – jegyezte meg Matt, miközben lejegyzett valamit a telefonjába. Noah rám nézett a szemébe hulló haja alól, és egy picit elmosolyodott.

- Lehet, hogy jó napom volt – vonta meg a vállát. A saját mosolyom az üdítőbe fojtottam, és bíztam benne, hogy Matt semmi különöset nem vett észre rajtunk.