Fate (Jay ff.) [Javítás Alatt]

23.rész - Egy jó ötlet

Mikor felmentem, az ágyamon volt összegubózva a pulcsimban. Istenem mennyire aranyos látvány volt! El is mosolyogtam rajta. Lassan és halkan közeledtem felé majd leültem az ágyra és ujjaimmal lassan cirógatni kezdtem. Annyira szerettem, ezt csinálni vele. Puha bőre volt, de olyan annyira, mint valami kis babának. A haja pedig hosszú és selymes. Külsőleg törékenynek tűnt, de egyáltalán nem volt az. Bár én meg akartam óvni mindentől. Érte egyszerűen bármire képes lettem volna csak, hogy jól legyen.

Lassan lefeküdtem majd karjaimba invitáltam. Nem ellenkezett. Arcát karom hajlatába fúrta, mire szabad kezemmel fejére simítottam és simogatni kezdtem. Egy aprót hümmögött, amitől önkéntelenül is elmosolyodtam. Közelebb húzódtam hozzá, mire egy mozdulattal fogta meg arcomat és csókolt meg. Kikerekedett szemekkel néztem rá. Eddig még nem volt ilyenre példa, de... jól esett. Lehunytam szememet majd elmélyítettem csókunkat. Kezemmel derekára fogtam majd az ölembe hívtam. Lábait csípőm két oldalára tette majd rám ült. Nem tudtam uralkodni magamon. Férfiasságom akaratlanul is kívánkozott utána. Muszáj lesz megálljt parancsolnom! Még ha fáj is... Nem akartam sietni. Főleg ezt nem. Minden kis pillanatot ki akarok vele élvezni. Amennyire és amennyiszer csak lehetséges.

Lassan eltoltam magamtól majd homlokomat homlokának döntöttem. Hevesen vette a levegőt, de ez rólam is elmondható volt.
- Nem gondoltam ilyen fogadtatásra. - kezdtem el szívni vérét, mire durcásan megforgatta a szemét.
- Fogd be! Csak... - akadt meg hirtelen majd elkezdett kimászni az ölemből. Na, azt már nem!

Megfogtam csípőjén és kicsit erősebben húztam vissza magamhoz a kelleténél, így testünk minden pontja egymáshoz simult. Testembe minden izom megkeményedett. Mad szemei csillogva néztek rám, mint amik várnának valamire. De nem mertem megmozdulni. Féltem, ha bármi olyat teszek, akkor megutál, vagy még rosszabb... elhagy. Már 1 nap után, azért az eléggé fájna.
- A-azt hiszem ömm... - mondta zavartan majd elvörösödött. Kezeimmel lassan végig simítottam arcán. Imádtam mikor zavarban volt. Annyira édes volt. Főleg, azért mert én váltottam ezt ki belőle.

- Hallgatlak. - húztam tovább agyát, mire megnyalta ajkait. Hagyd abba Mad! Ha, így folytatod nem sokáig fogom tudni magam vissza fogni!

- Nektek ma mikor lesz koncertetek? - kérdezte végül majd hátrébb húzódott.
- Este, olyan 7 körül. Miért?
- Előtte lesz valamitek? - kérdezte feszengve. Nem igazán tudtam hova tenni viselkedését. Szeretne valamit? Akkor miért nem mondja ki?

- Szeretnél valamit csinálni? - kérdeztem lágy hangon majd egy kósza hajtincsét a füle mögé tűrtem.
- Hát... - fordította el a fejét. - Csinálhatnánk valamit. - mondta ki alig hallhatóan.
- Mondjuk...? - vontam fel szemöldökömet, mire kezeit kezdte el tördelni. Jaj édesem, a semmiért feszengsz. Bármit is akarsz úgy is igen lesz a válaszom, hisz rólad van szó.

- Mondjuk... - vett egy mély levegőt - Elmehetnénk valahova.
- Mármint te meg én? - kérdeztem vissza. Önkéntelenül is egy széles mosolyra húzódott szám. Végre szeretne velem kettesben lenni és időt tölteni?

- Hát úgy... mindenki. - mondta, mire elhervadt vigyorom. Mégsem csak velem akar. AH! Nem baj, akkor is egyszer el fogom vinni egy randira. Csak Ő és én. Valami baromira szexi ruhában, ami alól kilátszódnak feszes vékony lábai. Istenem! Az lenne ám az igazi paradicsom! - Elmehetnénk bowlingozni vagy piknikezni vagy valami.

- Én benne vagyok, bár - hajoltam füléhez - Veled szívesebben el lennék... kettesben. - nyomtam meg az utolsó szót mérsékelten.
Mellkasomnál fogva lökött egyet rajtam, mire felnevettem. Kezét megfogtam majd tenyerébe köröket kezdtem el rajzolni majd egy puszit nyomtam rá, ezután rózsaszín ajkaira is.

- Na, de mit gondolsz? Meg kérdezzük a többieket is?
- Igen. - válaszoltam, mire egy széles mosoly terült el arcán.
- Aztán ne, hogy elverjelek bowlingba! - nevetett fel gonoszan. Istenem mennyire aranyos volt hallani!
- Nem hinném, hogy eltudnál. Kivéve. Ha egy bowling világbajnok vagy! - kuncogtam fel majd haját arrébb tolva nyakára pusziltam.
- A-az vagyok! - mondta zavartan, mire felnevettem.
- Aranyos vagy mikor ennyire zavarba jössz!
- Fogd be Jay! - mondta morcosan, de azért ott volt a szája szélén megbújó játékos mosolya.
- Akkor mi lenne, ha fogadást tennénk?
- Fogadást? - kérdezett vissza komoran. Oh, igen félj drágám!
- Igen. - mosolyodtam el szélesen. - Ha nyerek addig velem alszol, amíg haza nem megyünk, ami még 2 hét.

- És mi van, ha veszítesz? - kérdezett vissza, mire idegesen végig nyaltam alsó ajkamat.
- Akkor 2 héten keresztül békén hagylak. - mondtam ki, fogcsikorgatva. Na igen... de muszáj valami ehhez hasonlót mondanom, mert különben nem biztos, hogy belement volna. De majd elérem nála minden áron, hogy csak is velem akarjon lenni.

- Benne vagyok! - mondta egy magabiztos mosollyal majd egy puszit nyomott arcomra és kirohanta a többiekhez.

Istenem ez a lány! Teljesen megőrjít! Annyira szeretem! Ezért is, mindenképp meg kell nyernem, ezt a kis fogadásunkat. Szeretnék még neki bizonyítani és kedveskedni. Na meg, a karjaimban tartani. Egyszerűen a ma este is, annyival sokkal nyugodtabban tudtam aludtam. Semmi rémálom. Semmilyen démon. Végre leküzdhetem őket. Maddie segítségével.