Elkezdtük csinálni a képeket. Miközben öltöztek oda mentem a Petihez
F.:Édeseeeem-ültem rá a combjára
P.:Miben sántikálsz?-megcsókolt
F.:Arra gondoltam, hogyha köhögök akkor kapcsolhatnál be ilyen gyerek zenét
P.:Oké
F.:De akkor csatlakozz rá a hangszóróra-adtam egy puszit a szájára és vissza mentem. A felénél jártunk amikor köhögtem egyet. Bekapcsolta a Pál Kata Péter-t. Elkezdtünk nevetni.
A.:Atya világ-nevettek ők is
Al.:Nyugodj meg nekünk ezt kell majd hallgatnunk nemsokára.
F.:Sok sikert hozzá-végeztünk a fotózással ők elmentek én meg elkezdtem össze pakolni.
P.:Jajj baba segítek-segített, végeztünk, bezártam a fotó termet és elindultunk a stúdióba.
Oda értünk és már ott volt az Eddy.
P.:Csá haver
E.:Csövi-pacsiztak le-Szia Fanni
F.:Szia-bementünk, elkezdték fel venni a dalt.
P.:Ha nekem táncolsz
igen rá érek ma este, ha nekem táncolsz.
De minden sarkon ott figyel ránk mondom a paparazzo,
de baby nincsen hozzád fogható
tetszik hogy nem vagy könnyen kapható-az utolsó mondatnál rám nézett. Mikor végzett az énekkel oda jött hozzám, leült mellém a kanapéra.
F.:Ügyes vagy baba-megcsókoltam
E.:Na akkor hogy legyen az üteme?-fordult meg a székkel felénk
P.:Hát amit a múltkor játszottál tudod azt légyszi játszd le mégegyszer-lejátszotta.
~idő ugrás~
Most végeztünk hat óra van. Kimentünk a stúdióból és elindultunk haza. Útközben láttam egy cukrászdát.
F.:Baba bemegyünk abba a cukrászdában?-néztem rá boci szemekkel
P.:Aha-bementünk, ettünk egy sütit és hazamentünk. Ahogy hazaértünk ledöltem a kanapéra és bekapcsoltam a tévét.
P.:Baby ma lesz koncertünk jössz?-leült mellém és átt karolt.
F.:Igen hol lesz és mikor?
P.:Gútán és két óra múlva kilenckor
F.:Felhívom a Petrát, hogy ő jön-e
P.:Oks-kimentem a konyhába, elkezdtem hivogatni. Hívtam hívtam de nem vette fel kivan kapcsolva. Bementem
P.:Na?-nézett rám
F.:Nem veszi fel kivan kapcsolva.-aggódtam-Peti menjünk átt kérlek.
P.:Menjünk-átt futottam és láttam, hogy a Petra a földön fekszik.
F.:Úristeeen Petra-oda futottam hozzá és leggugoltam mellé-Peti légyszíves vigyük be a kórházba.
P.:Oké-felkapta, én bezártam az ajtót, berakta a kocsiba.
F.:Peti maradj vele hátul- beültünk a kocsiba és nyomtam is a gázt. Oda értünk, gyorsan befutottam szóltam egy orvosnak és be vitték az ultrahangoshoz. Nemtudom miért, de nem engedtek be.
F.:Ajjj miért nem lehet bemenni?!-járkáltam fel alá
P.:Gyere ide baba-megölelt, felugrottam a hátára. Átt kulcsoltam a kezemet a nyaka körül, a fejemet rádöntöttem a fejére, a kezével fogta a lábam és úgy sétalgattunk fel alá míg ki jött egy orvos. A Peti gyorsan oda ment hozzá.
Dok.:Önök hozzá tartozók?
P.:Igazából...
F.:Igen én a testvére vagyok. Doktor úr kérem lehet valamit tudni?
Dok.:Túl sok volt a stressz ami érte és keveset eszik.
F.:Köszönjük-elment
P.:Akkor itt valami megint nem oké-hívtam a Milánt
P.:Baba kit hívsz?
F.:Milánt-felvette
~hívás~
F.:Szia Milán, hol vagy?
M.:Szia, már a koncert helyszínen. Peti nem jön?
F.:Össze vesztél a Petrával?-tértem rögtön a lényegre
M.:Volt egy kisebb vitánk
F.:Kisebb? Kórházba van a feleséged. Tudsz róla?!-kezdtem el nem kiabálni hanem egy kicsit erősebb hangnemben beszélni.
M.:Mi? Ez...ez igaz?!
F.:Igen-ugrottam le a Petiről-Alig eszik és sokat stresszel, mert állandóan veszekedtek. Ez így nem mehet tovább.-kicsit hangosabban beszéltem
P.:Jó szerelmem nyugodj egy kicsit le-puszilgatott
F.:Várjál Péterem-adtam egy puszit a szájára és eltoltam magamtól-Na Milóka, vagy ide hurcolod a kis segged vagy én megyek el érted, de azt meg bánod-letettem
~hívás vége~
Elraktam a telefonom és megöleltem a Petit.
F.:Annyira féltem őket
P.:Én is, ez így nem lesz jó
