Lia Dixon újoncévei véget értek a rendőrségnél. Mint mindig, zajlik az élet: bűnözések, gyilkosságok, drogkereskedelem. Amikor úgy érzi, hogy végre minden a helyén áll, egy érdekes találkozás során az élete teljesen megváltozik.
Lucian Navarro híre...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
A West House ugyan úgy nézett ki, mint amikor legutoljára láttam. Bőrkabátos motorosok, kecske szakállal és két korsó sörrel. Talán tizenöt évesen járhattam itt utoljára. Kívülről hagyományos kocsmának tűnhet, de a szórakozó hely élete belül kezdődik. Pontosabban rögtön a bejárati ajtó után, ahol ingyen sört adnak.
De nem inni jöttem. A West House egy eldugott részét csak azok ismerték, akik a megnyílta óta jártak ide. És az én nevem az említettek között díszelgett.
- Szevasz, Lucifer.- a pult mögül Greg borostás képe jelent meg, majd egy laza mozdulattal az egyik bár székre vágta magát.
- Hallom kiengedtek. Rég nem láttam itt ilyen ismerős arcot.- szólt. Greg szintén egyike volt a törzsvendégeknek, és miután végzett az iskolával, ide jött dolgozni. Az apja a közeli bányában volt mérnök, de a fia nem örökölte az eszes génjeit.
- Nem láttad Rafael-t?- kérdeztem a lényegre térve. Greg végig simított borostás arcán, ajkával csettintett egyet. Elgondolkodva meredt a bárasztalok irányába.
- Biztos, hogy jó ötlet ez?- kérdezte. Hangja már nem volt vidám, halkan suttogott.
- Az én bőrömön áll, nem a tieden.- mondtam, majd leültem a mellette levő bárszékre.
- Ejj..Luce. Most engedtek ki, hagyhatnád ezt az egészet inkább.- legyintett. De én nem hallgattam rá. Volt egy elintézetlen ügyem, amin nem maradhatott rajta az 'Elintézetlen' címke.
- Greg, ugyanolyan jól működik a lakat a szádon, mint régen?- halványan elmosolyodtam. Greg volt az az ember, aki végig tudta az igazságot. Amíg én ültem, ő látott el információkkal. Nem veszekedtünk semmin, viszont ez pár hete megváltozott. Egyszer küldött egy levelet, amiben azt írta, hogy a Son Crueles helyi banda -apám bandájának riválisai- kegyre játszva megtámadnak egy rendőrt. Mint kiderült ez a rendőr Dixon volt..És habár én a sitten ültem, a történtek után nem hunytam volna szemet a felett, ha megölik, vagy megsérül, vagy...nem tudom.
- Én vagyok a te személyes információ tárad, haver.- tárta szét a kezeit. Greg nagy darab fickó volt, szerencsére éppen ezért nem kezdett ki vele senki. Negyedikben kezdődött a 'barátságnak' nevezhető emberi kötődésünk, miután megmentett az apám emberei elől. Olyan ragaszkodó volt, mint egy kutya.
- Rafael-el véget akarok vetni a dolognak.- mondtam. Tehetségem volt a hasbeszédhez, tehát senki nem fogott gyanút.
- Rafael ide jön?- Greg szeme magasba szökkent, arcára pír ült ki. Ő és Rafael nem jöttek ki elég jól, miután engem lecsuktak. Mindig tudtam, hogy Rafael is apám talpnyalója volt, de különösebben nem érdekelt. Ő dolgozott két oldalon, nem én.
- Igen. Ha lehet, kettesben lennék vele a raktárban.- mondtam.
- Bármit, Luce.- mondta, és kezét a halántékához emelve szalutált- de vess véget ennek minél előbb.
