Minsung Oneshots?

🎃 Szkander (Halloween special) 🎃

Jisung és Minho viszonylag friss házaspárok, barátaikkal és ismerőseikkel egy Halloween bulit tartottak éppen, mikor aztán Hyunjn feltesz egy szimpla, de mégis buta kérdést Jisungnak, amiből ez az egész parti megőrül. Minhonak és Jisungnak is bekövetkezik az egyik legrosszabb álmuk.

(JISUNG PÁNIKROHAMJÁT megpróbáltam a legjobban leírni. Nem értek én az ilyen nagyon erős rohamok leírásához, de megpróbáltam a lehető legjobban kifejezni Jisung esetleges érzéseit. Szerintem viszonylag jól sikerült és valamennyire büszke is vagyok rá, de ettől függetlenül a visszajelzés nagyon jól esne🫶🏻 Nem tudom mennyire lett hiteles, nekem szerencsére a szorongásom miatt nem volt pánikrohamom, nagyom remélem, hogy nem is lesz, de ez így ilyenre sikerült most. Ha valaki esetleg pánikbeteg, és el tudja nekem magyarázni, hogy egy ilyen roham nagyjából leírva milyen, akkor annak nagyon örülnék, mert Jisungnak e problémáját a Twisted Feelingsbe is át szeretném vinni majd. Mindegy,  élvezéttek az egyáltalán nem rémisztő oneshot-ot. De kajak nem rémisztő az a baj😭)
............................................................................

- Szívem, kész vagy már? - Kopogott be Minho a fürdőszobába a sima kamu fa ajtón. Ezeknek az ajtónknak a szerkezetét sose értettem. Olyan a tapintása is mintha fa lenne, és úgy is néz ki, mintha fa lenne, de amúgy az egész az tiszta műanyag. Számomra ez fekete mágia.

- Pillanat! - Kiáltott fel Jisung, kissé ingerülten, ugyanis férje már szolid tíz perce dörömböl az ajtón, fokozatosan szétverve azt. Még jó, hogy az hamis fa, és műanyag.

- Édes drága életem, pici szivem csücske, én egyetlen boldogságom, aranyom, értékes szemed fénye-

- Ha nem fogod be, nem fekszem ma le veled. - Kiáltotta Jisung, mire Minho egyből elhalkult. - Tudom, hogy akarsz egy ilyen Halloween-i ágyba bújást, de ha így folytatod, nem lesz.

- De ne már Sungie, olyan dögös vagy abban a jelmezben!

- Fogd be, és majd utána eldöntöm. - Jisung végre valahára, kinyitotta az ajtót.

- Na végre! Mégis mit csináltál odabent ennyi ideig?

- Semmit. - Vonta meg a vállát, erre Minho pedig gyanakvóan felhúzta a szemöldökét. - Semmi olyat nem tettem, csak a sminkemen javítottam, mert te hugyagyú elkented a számon az színezett ajakírt. - Forgatta meg a szemét, közben egyértelműen az előbb megosztott vad csókcsatájukra célozva.

- Olyan gonosz vagy velem. - Minho elszontyolodott. - Miért lettél hirtelen ilyen ellenséges?

- Csak ingerült vagyok, mert idén nálunk lesz a buli, mi szerveztük, és ha elrontom, akkor-

- Nem fogod elrontani. - Minho rásimított Jisung aranyos pufi arcocskájára, aki ösztönszerűen közelebb simult arcával Minho tenyerébe. - Minden tökéletesen meg van szervezve, és ha lesz valami kis baki, az se miattad lesz, biztos vagyok benne. Ezeknek valahogy mindig Hyunjin az okozója... A lényeg az, hogy te minden tőled telhetőt megtettél a tökéletes buli érdekében, hm? 

- Jó... Tedd fel a jelmezed. - Sóhajtott Jisung, és bement a konyhába, hogy kitegye az asztalra a nasikat.

- Igenis, rendőr tiszt! - Minho pattogva beszaladt a szobájukba, ahol gyorsan át is vedlett a Jisunggal össze illő rendőr jelmezébe.

A vendégek szépen lassan elkezdtek megérkezni, a kettő Mr Lee pedig boldogan fogadott mindenkit. Jisung és Minho közeli, bizalmasabb baráti köre is megérkezett; Chris, Seungmin, Hyunjin, Felix, Changbin és Jeongin. Mostmár hivatalosan is elkezdődött a buli.

Iszogattak, eszegettek, az emberek alig győztek gratulálni az ifjú házaspárnak, ugyanis a legtöbbjük nem volt ott az esküvőn. Egy igazán szimpla esküvőt tartottak, csak a család meg a nagyon közeli barátok voltak ott, nem is volt olyan puccos semmi, nem szerették volna nagy dobra verni. Bár a nászútuk annál inkább tartalmasabb és drágább volt. 2-3 hónapja már, hogy összeházasodtak, a kapcsolatuk azelőtt, és azután is tökéletesen ment. Persze néha voltak kisebb-nagyobb összetűzések, de ez igazán mellékes. Minden kapcsolatban vannak viták, főleg az egészségesekben. Ha nincs olykor-olykor egy kis konfliktus, akkor az a kapcsolat már rég rossz, legyen az romantikus vagy platonikus, ez lényegtelen. Mindenkinek vannak véleményei magáról meg másokról is, és ha ezt nem tudjuk felnőtt, érett módon rendesen kezelni, akkor kezdődik a baj. Először is, a kommunikáció minden kapcsolat alapja, ha nem mondjuk meg a másiknak azt, ami mondjuk zavar benne, nem tud fejlődni, és ezen a tulajdonságán se tud javítani. De ha megmondjuk, lehet, hogy lesz egy kis bajuszakasztás, viszont még mindig könnyebb egy rövid, egyszerű, komolytalan veszekedésből kibékülni, mint egy nagyobb, bonyolultabból.