Zajvihar

18

Ezer éve

-baj van.-köszürülte meg a torkát.
-na mi a baj?-ültem fel.
-nem olvastad az emailt?-kérdezte.
-milyen emailt?-értetlenkedtem.
-újra kaptunk egy hetes kampányt pesten.-sóhajtott szomorúan.
-én is?-kérdeztem vissza.
-igen te is.
-menjünk ki egyet sétálni.-dobtam be ötletnek.
-20 perc és a házadnál vagyok.-tette le a telefont.Nem csodálom hogy Cass ennyire nem akar vissza menni Magyarországra hiszen neki se volt valami jó élmény ez az egész.Ne felejtsük el Gyuben őt is átverte és ezért ment el.Bár Bence semmi megbánást nem mutat amit nem értek,olyan mintha el is felejtette volna ezt az egészet.

Indulás előtt ránéztem a gépemen az emailjeimre hogy mégis milyen fajta munkát kaptunk.Nem is kellet sokat kerestem egy nap vagy 15 spam emailt küldtek.Az unreal kért fel minket mert hogy az első divat bemutatójukat rendezik meg és ragaszkodnak hozzá hogy menjünk.Érdekes hogy az ügynökségünk ilyen "kicsi" munkát elfogadott de ha munka van munka van.

-én kioffolom a munkát.-jelentette ki Cass miközben ideges ült le az egyik padra.
-figyu viszont el akartam ezt mondani.-ültem le mellé.
-el lettünk hívva valter szülinapjára.-kijelentésemre csak fogta a fejét a csajos.
-én nem megyek mond meg neki.-nevetett szarkaztikusan.
-de Valtert szeretjük.-értetlenkedtem.
-de akkor se megyek.-tette keresztbe a kezeit.
-de most Bencével hogy vagytok?-játszottam a hülyét.
-sehogy igazábol.-sóhajtott.-sose fogom elfelejteni mit tett.Te Andrissal beszéltél?-kérdezte.
-azóta se semmit.-mondtam egyhangúan.
-neked se tenne jót ez a munka.-tekerte a fejét.
-de Valternek nem akarok csalódást okozni.
-én biztos nem megyek Elcs.-zárta le a témát.
-én meg nélküled nem megyek!
-akkor nem megyünk!-emelte fel a hangját.
-a saját karrierünk basszuk el ezzel.-vágtam vissza.
-dehogy basszuk el!-nevetett szarkasztikusan.-nekem hányingerem van ettől az egész szakmától már te meg világmárkáknak dolgozol mit árthat ha visszamondasz egy amatőr munkát.
-jólvan visszamondom!-mondtam a végét.

Estig beszélgettünk Cassievel majd sötédés előtt indultam gyalog haza.Igaza van ebből a szempontból hülyeség oda mennem csak saját magamat tenném tönkre megint,vissza mennék a számok és a többiek miatt csak a bökkenő az hogy ott van Andris is.Nem is gondoltam bele mivan ha megtartották a gyereket,jólvan hazudtam.Persze hogy belegondoltam többször is,mindennap erre gondolok vajon megvan e a gyerek és együtt nevelik e Lillával.Hisz emlékszem mennyit beszélt nekem Andris arról hogy mennyire szeretne apuka lenni és mondta ezt velem szeretné megvalósítani de hát hiába már manipulált végig és a szemembe hazudott.Gondolat menetemből a telefonom csörgése zökkentett ki. Gyorsan a táskámba nyúltam a készülékemért aminek a kijelzőjén a Valter neve jelent meg.
-Na mizu?-vettem fel.
-Na halo kiscsaj.-köszöntött
-Mizuu?
-Minden okés.Figyu azért hívlak ugye jössz?-tette fel a kérdest mire sóhajtottam.
-mi a baj?-kérdezte újra
-Figyu Valter nemhiszem hogy ez egy jó ötlet lenne.-kezdtem bele.
-De nemár Elcs konkrét ez lesz a legnagyobb bulink.Szeretném hogy ottlennél.
-Cassie nem akar jönni.
-Gyere el és tudod utánad jön
-Tudod mit?Lemegyek egy hétre és ha idegileg nem megyek tönkre maradok a munka végéig.-adtam be a derekam.
Szeretem a fiúkat talán ezért adtam be a derekamat ilyen könnyen.Talán a szívem mélyén vágytam rá hogy vissza menjek Pestre.Nemtudom de hazaérve sietősen bepakoltam egy nagy bőröndőt és máris lefoglaltam egy repjegyet holnapra hisz van hol laknom,kinek árt ha haza nézek kicsit.Bár lehet életem legrosszabb döntését hoztam meg mivel Andris is otthon van.Biztos vagyok benne hogy megtartotta a gyereket,de félek rákérdeznj mert tudom milyen választ kapnék a kérdésemre.

Reggel korán összepakoltam,tigert is vittem magamat a reptérre.Mi már csak ketten maradtunk anyáék megint basztak keresni de hat már hozzá szoktam.A legtöbb gyereknek nincs családja de úgy éreztem a fiúk az én családom.Család helyett család ugye?Akik rászoktattak a cigizésee azonban Szalaytól megtanultam cigit tekerni,Valter megvéd mindentől,Gyuben aki mindig támogatott és vigyázott rám,Tiff és Pogi akikre mindig számithattam és a legmélyebb beszélgetésem velük volt és kihuztak az összes szarból amiből csak tudtak,Kisé aki mindig elvitt kocsikázni ha szomorú voltam,Kolgi aki a leghülyébb volt a közölünk,sajnos meg is kapta a börtit.Andris pedig életem szerelme volt.De csak volt.Minden reggel visszajátszódik a fejemben hogyan búcsúztunk el fél évvel ezelőtt.Rájöttem hogy őt sose fogom elfelejteni szóval megtanultam élnj ezzel.Gondolat menetemből a hangosbemondó szakított ki ami bemondta hogy a Budapesti gépre kezdhetjük a felszállást.