Reggel mikor felébredtem egy sms várt a telefonomon amiben ez állt: Jó reggelt szépségem alig várom már a mai vacsoránk olyan finomat főzök hogy a tíz ujjad megnyalod utána.
Nagyon izgultam azt akarom hogy tökéletes legyen mert tetszik nekem ez az ember attól hogy rossz híre van csak még vonzóbb számomra.
Már négykor elkezdtem a készülődész a nagy estére. Bementem a fürdőbe és egy hatalmas kár forró vizet engedtem magamnak aminek a tetejét vastag hab borította. Lassan beleültem és mosakodtam a víz alá buktam hogy hajam benedvesítsem majd alaposan beledörzsöltem a sampont.
Mindent megcsináltam amit lehetett még arcbő fiatalító maszkot is feltettem hogy még jobb hatást érjek el. Mikor mindennel végeztem már csak egy óra volt a vacsoráig. Bementem a szobába és elkeztem ruhát választani és sminket kerestem hozzá.
Vágül egy lila felül kivágott ám buggyos alul pedig feszes dabadon akadt meg a szemem amelyhez egy fehér bolerót vettem és fehér cipőt pusz egy fehér hosszúpántú táskát.
A sminkem egy fekete - fehét füstös smink lett amit egy roszaszínes - lilás csókálló ruzzsal dobtam fel.
Fél nyolckor elindultam Chedhez annyira izgatott voltam mert hát ha belegondolunk minden esély megvan arra hogy végre megállapodhassak egy olyan ember mellet akki szeret engem.
Ám mikor odaértem az ajtó tárva nyitva volt és az emeleten égett a villany szólongattam Chedet de nem szólt és nem is jött így bementem.
- Ched! Megjöttem- Szóltam de válasz nem érkezett így elindultam a lépcső felé és felmentem a szobába ahol aztán az a látvány várt engem hogy Ched fekszik az ágyon alsó nadrágben és rajta egy fehérneműs lány!
- Te rohadt szemét! - kiálltottam rá a látszólag jól el lévő párocskára mire Ched könnyűszerrel ledobta magárol a lányt.
- Ez nem az aminek látszik Anne. Letepert engem és nem tudtam lerázni magamról.- próbált magyarázkodni Ched.
- Tudod kinek meséld ezt be apukám...Nem is értem mit gondoltam. Téged is a farkad vezet csak egy vagy a többi gyökér közül! Menny inkább és játszadozz tovább a cicababáddal mert ezt a cicababát- Mutattam magamra- elveszítetted egy örök életre. Szóval pá!- mondtam és épp amikor elakartam menni megragata a kezemet.
- Nem ez nem igaz nem tettem semmi rosszat most sem és akkor sem amikor a rossz hírű pletykák elkezdtek terjengeni rólam.- Magyarázta de én már nem láttam a dühtől
- Azonnal engedj el Ched vagy nem állok jót magamért!- Üvöltöttem rá.
- Mi lesz ha nem engedlek el hmm..? Nem vagyok hajlandó elengedni azt akarom hogy itt maradaj és meghallgass és megérts.- mondta mire én akkora pofont kevertem le neki hogy elengedett.
- Ne gyere a közelembe te beteg állat! Mégis mit gondolsz? Erőszakkal akarsz itt tartani? Te normális vagy? Amugy meg nem vagyok egy kicsit se kíváncsi az szánalmas magyarázkodásodra vagy inkább hazugságodra annak érdekében hogy visszacsábíts az ágyadba. És tudodmit igenis hinnem kellett volna Samanthának.- Mondtam és azzal a lendülettel eljöttem a házból.
- Samantha? Találkozhatunk? Beszélgetni szeretnék...
- Persze a közeletekben van egy kávézó ott jó?
- Persze hívon Nocolt és egy tíz perc mulva tali ott.- montam és letettem a telefont majd írtam Nicolnak hogy hol és mikor talizunk.
Ám a megbeszélt időpontban nem csak a két csaj jött el hanem az a tökkel ütött Ched is.
- Mond mit akarsz még? Nem volt elég? Megmondtam hogy kerülj el nagy ívben.- Mondtam és kezdtem nagyon mérges lenni.
- Igen te eleget beszéltél de engem azonban nem hallgattál meg.- mondta tök nyugodt hangon ami engem még jobban dühített.
- Nem mondott eleget a látvány ahogy te fekszel és a szégyentelen rajtad ül és csokolóztok mindezt alsóneműben? Nem sül le a bőr a képedről hogy ráadásul azt akarod hogy a szerencsétlen vigye el a balhét egyedül? Inkább mond meg az igazat és akkor harag nélkül válnak el az utjaink.- Mondtam úgy hogy majd szét repedtem a döhtől.
- Úgy történt ahogy mondtam!- mondta erre én megfogtam a kabátom beültem a kocsimba és elhajtottam az első kocsmáig ahol addig ittam míg tudtam magamró.
