Ched hazaért és én csókkal köszöntöttem ő nem tudta hogy én már szövetkeztem a hátamögött de el se akartam mondani hiszen mindjárt itt van mindenki és majd akkor mondom el. Megöleltem és leültünk a kanapéra és beszélgettünk egy pohár vörösbór mellett azt mondtam neki hogy az étel még nincs kész.
- Nagyon szépen puccba vágtál mindent kicsim! Ennyire unatkoztál? - kérdezte iszonyú cuki élettel teli mosollyal az arcán. válaszom csak egy aprócska bólintás volt parányi mosollyal az arcomon. Összeszorult a szívem annyira megszerettem Chedet hogy azt kifejezni szavakkal nem lehet.
Kopogtak. Gyorsan felugrottam és elindultam a konyha fele Chednek pedig oda szóltam hogy nyisson ajtót. Behívta a srácokat mire és kiszaladtam köszönteni őket.
- Sziasztok srácok! Gyertek be mindjárt eszünk. - mondtam neki és addig míg megittak egy pohár bórt én kitátaltam a levest.
Leültünk vacsorázni de mindenkinek feltünt hogy valami nincs velem rendben. csendben ettünk és mindenki engem nézett hogx vajon mikor törik ki belőlem az amiért odahívtam mindekit mert biztosak voltak benne hogy nem csak a vacsi az amiért itt kellett lenniük.
- Na jó elég volt.- tette le a kanalát Ched és kissé kimért hangon szólt hozzám.- mond már el végre miért is hívtál ide mndenkit. - türelmetlenkedett. Egy könnycsepp futott végig az arcomon.
- A mai nap tudjátok takarítottam és megtaláltam egy szerződést az asztalomon.- mondtam és kihelyeztem az asztal köszepére egy összevissza gyürkészett papírt. Ched ingerülten nyúlt a papírért, majd olvasni kezdte és hirtelen felállt miközbe kirugta a széket maga alol.
- Ezt el se hiszem! Hogy gondolod ezt? Elmész?- üvöltötte.- Mi értelme volt ennek?- vont kérdőre de a hangerejét még mindig nem vette visszább.
- Ched mi az a papír?- kérdezte Nicol könnyes szemmel.
- Egy bérleti szerződés!Mi más is lenne!- majd hírtelen felém fordult- Miért engedtél közel magadhoz miért hagytad hogy belédszeressek ha most elmész!Monde ezt meg.- kiabált velem. Nagyon megijedtem csak tokogtam megszólalni se tudtam. Mire ő összegíűrte a papírt a földredobta. láttam hogy a egy könnycsepp csurdúl ki a szeméből azt hiszem lehiggadt. Odasétált hozzám a székemet kifordította az asztaltól és legugolt elég arcát a mellem közé furta és szorosan ölelt közben sírt.
- Anni ugye nem mondod komolyan hogy elmész?- kérdezte Justin homályos tekintettel.
- Nem akarok de nem tudom felmondani azt a lakást és nincs pénzem két lakás fenntartására.
Ched csak szorított megfogtam a fejét két oldalt és felemeltem majd egy puha csókot csomtam rá.
- Én is beléd szerettem.Azért engedtelek közel magadhoz mert kedveltelek és veled akartam lenni. Nem akartalak megbántani.
* 3 héttel később*
Ched lehiggadt én is ki akartamélvezni az időt hogy együtt vagyunk és a srácokkal is rengeteg időt töltöttünk együtt. Egy nap azonban Ched azt mondta hogy vele kell mennem bekötötte a szemem és beültetett a kocsijába majd elvitt egy helyre és amikor kinyitottam a szemem ott volt anya és Justin meg Nicol.
- Ti mit kerestek itt???- kérdeztem nagyon meglepődve. - Anya!- szaladtam oda és öleltem át szorosan anyát.
- Kis lányom. Úgy hiányoztál.- szorított magához erősen.
- Van egy meglapetésünk neked amit nem utasíthatsz vissza, mert min nem engedjük.- magyarázta Justin.
- Tudod egyikünk se szeretné ha elmennél és itt hagynál minket így találtunk egy megoldást arra hogy itt maradhass velünk.- mondta Ched és előhúztak mindannyian anyát is beleértve egy borítékot.- Összegyüjtöttük neked a pénzt egy évi albérleti díjra így itt maradhatsz velünk.
