7

74 4 0
                                    

Mikor másnap felkeltem az idő 8 óra felé lehetett,de a törzs tagjai mégis javában kint sürögtek.
Az ég gyönyörű volt és tiszta. A tenger hívogatóan hullámzott.

Twan a kunyhója előtt ült és valamit farigcsált.
Mikor látta,hogy megyek felé letette ami a kezében volt és elmosolyodott.

-Jó reggelt Jenny!-szólt mosolyogva.

-Neked is Twan!-köszöntem vissza.

-Hogy telt az éjszaka?-kérdezte.

-Köszönöm jól!

Itt egy kis szünet állt be a beszélgetésbe majd Twan megkérdezt:

-Mész fürödni a többi lánnyal?

-Nem tudom! Ha hívnak...

-Várj elintézem!-mondta és oda fordult egy csapat lányhoz akik ezek szerint fürödni mennek.

-Syulang!-kiáltott oda az egyik lánynak.-Gyere vidd el Jennyt fürödni!

-Jövök-szaladt hozzánk egy fiatal lány.

Haja gyönyörű,szelymes szőke volt és majdnem a derekáig leért. Alakja karcsú. Mozgása kecses mint egy balerinának. Arc vonásai gyönyörűek és kellemesek.
Az egész lány szép volt mint egy tavaszi virág.

-Gyere!-mosolygott rám. Megfogta a csuklómat és elkezdett húzni maga után.

-Te vagy Syulang?

-Igen-mosolygott még mindig.

Tisztára mint egy virág!-gondoltam majd megszólaltam:

-Olyan vagy mint egy virág-néztem rá.
Syulang elnevette magát.

-Mi az?-kérdeztem.

-Tudod mi a vicces?-kérdezte még mindig nevetve.

-Mi?

-Az,hogy a Syulang azt jelenti:Virág!-mondta

Most már én is elnevettem magam.

Így értünk ki a fák közül.
A tenger lélegzetesen gyönyörű volt. A nap tündökletesen világította meg a vízet. A hullámok fehér habokkal a tetejükön ömlöttek ki a partra csak,hogy azután vissza húzodjanak a tengerbe.

Syulang viszont nem állt meg,míg egy kis lagunához nem értünk.
A tündöklő és nyugodt vízben fürdött a törzs összes lánya.

-Gyere te is!-mondta Syulang majd ledobta magáról a ruháját és a vízbe szaladt.
Hát...-gondoltam majd követtem a példáját.

A víz nagyon kellemes és langyos volt.
Szelymesen ölelt közül.
Nagyon jó volt csak így itt feküdni és semmire nem gondolni.

A lányok játszottak és fröcskölödtek körülöttem,de én csak feküdtem a víz tetején.

Életemben nagyon sokat költöztünk így soha sehol nem éreztem azt,hogy otthon vagyok.
De ahogy itt feküdtem,úgy éreztem haza értem.

Köszi h olvastok!
Kommenteket is szívesen fogadok!
Ja és olvassátok a Love Storyt!!!

Halálos Szerelem.    [Szünetel]Where stories live. Discover now