Halálos Szerelem. [Szünetel]

22.

Nem ez volt életem első csókja. De az biztosan állítom,hogy az eddigi legcsodásabb volt.
Evan ajkai puhák voltak és enyhén sós ízűek. Gyengéd volt és közben mégis határozott.
Karjait körém fonta majd úgy fordított,hogy félig fekvő helyzetben az ölébe tudjon húzni.
Kezemmel végig simítottam a karján,majd a nyakán. Ettől kicsit megborzongot. Majd lassan beletúrtam a hajába és közelebb húztam magamhoz.
Nyelvével végig simított az alsó ajkamon majd bejutást kért. Lassan szétnyitottam a számat.
Jólesően nyögött egyet majd ha lehet még közelebb húzott magához neki a mellkasának.

Mikor levegőhiány miatt elváltunk kinyitottam a szemem. Nem is vettem észre mikor becsuktam.
Zihálva fölnéztem rá. Ő is zihált majd száját egy fél oldalas mosolyra húzta.

Feltornáztam magam valamennyire majd a könyököm segítségével fölültem.

-Ez mi volt?-kérdeztem mikor kicsit csillapodott már a légzésem.

Evan megvonta a vállát.

-Szerintem egy csók.-válaszolta huncut mosollyal.

-Na nem mondod!-löktem meg a vállát.-De miért?

Evan nem válaszolt. Helyette visszafordult a kőhőz és egy bot segítségével megforgatta a kagylókat,hogy süljön a másik oldaluk is.

-Evan?!-böktem meg a combját.

-Igen?

-Miért?

-Nem tudom! Csak úgy jött.-válaszolt némi töprengés után.

Na ez fájt.
Ezek szerint engem csak úgy meglehet csókolni ha ,,csak úgy jön".
Na nem!-gondoltam. Fölhúztam a térdem,átkulcsoltam a kezemmel majd elbámultam a messzeségbe.

Kisvártatva Evan közelebb húzodott és egy gyengéd csókot nyomott a bal vállamra. Mintha villám cikázott volna át a testemen a vállamból kiindulva. Megborzongtam.

-Meg ne bántodj!-hallottam a hangján,hogy mosolyog.-Nem úgy értettem!

-Szerencséd!-fordultam vissza felé.Ahogy fordultam egyet hirtelen megcsapott a kagyló illata. Összefutott a nyál a számban és a hasam megkordult.

Evan még szélesebben elmosolyodott. Vissza fordult a kagylóhoz és így szólt:

-Lassan kész is van!

És valóban. Kb két perc múlva a bottal átemelte a szeleteket kettő fadarabra.
Kerestem egy kisebb és tisztábbnak tűnő bottot meg egy követ és azok segítségével szétszabdaltam a húst.
Megvártuk amig kicsit kihűl majd nekiestünk.

Lehet,hogy azért mert nagyon éhes voltam,de ilyen finomat már régen ettem. Pedig a tengeri herkentyűktől mindig is undorodtam.
Mikor megemlítettem Evannak ő bólintott.

-Mondtam én,hogy kagylót enni jó dolog!-villantott rám egy fél oldalas mosolyt.

Mikor végeztem az evéssel hátradöltem a homokba.
Fölöttem az égen úszkált néhány bárány felhő felettük pedig egy-két repülő utáni csík látszott.

Mi lett volna ha a gépem nem zuhan le?-kérdeztem magamtól.
Valószínűleg a Tahiti-i kirándulásomnak lassan vége lenne és mennék haza. Otthon pedig folytatódna az eddigi majdhogy nem unalmas életem.-elfintorodtam aztán hirtelen eszembe jutott valami.-Vajon keresnek már?

-Min gondolkozol?-rántott hirtelen Evan vissza a valóságba.

-Csak azon,hogy mi lett volna akkor ha a gépem nem zuhan le.

-Micsodád?

-A repülőgépem. Tudod amik ott fönt repülnek.-mutattam föl a csíkokra.-Tudod amivel érkeztem.

-Ja!-válaszolta.-Tudom,hogy szemétség tőlem,de én örülök,hogy nálunk kötöttél ki!

Elmosolyodtam és oldalra fordítottam a fejem.
Evan mellettem feküdt. Jobb kezével könyökölt és tenyerén nyugtatta a fejét fél oldalasan.

-Egyenlőre én is!-válaszoltam neki.

Evan oda hajolt majd egy gyors csókot nyomott a számra.

-Gyere menjünk vissza!-mondta és föl állt. Majd nyújtotta a kezét és engem is fölhúzott.Már álltam a lábamon de a kezemet még akkor sem engedte el.
Lehajoltam és fölvettem a kis gyöngyömet a földről.
A kezembe szorítottam és Evanra néztem.

-Mehetünk!

A vissza út valahogy sokkal rövidebb volt. Talán mert nem álltunk meg nézelődni és kagylót vadászni.
Befordultunk a kis öbölbe mikor Evanra néztem. Megakartam kérdezni tőle,hogy kijövünk-e ide máskor is ám ekkor a tekintete megkeményedet és egy másodpercre megis állt,de aztán úszott tovább.

Előre fordultam megnézni,hogy mit látott és akkor én is megálltam. Csak én ijedtembe.

A parton úgyan is Twan állt keresztbe font karral és nem tűnt túl boldognak.

Na ez most egy viszonylag rövidebb rész lett.
Remélem azért tetszik.
Kommentek és csillagok most is nyugodtan jöhetnek!;)
Puszilok mindenki és szép napot!
♥♥♥