Halálos Szerelem. [Szünetel]

15

Furcsa álmom volt:otthon voltam. Pontosabban az egyik otthonomban a sok közül.
San Franciscoban laktunk.
16 éves voltam.
Újra ott voltam. Újra ültem azt ágyamon lábamat felhúztam és átkulcsoltam,hátamat a szekrény hátuljának döntöttem. De nem sírtam! Egyszerűen nem tudtam!! Csak ültem és arra gondoltam,hogy hogyan tudta ezt velem csinálni?!
Egy könnycsepp mégis kicsordult és végig szaladt az arcomon.

Mikor felébredtem az álom hangulata még mindig fölöttem lebeget. És még a könny is az arcomon csordogált.

-Jenny kelj fel!-szólalt meg mögöttem valaki halkan.
Azonnal föl ismertem! Twan.

Fölültem és megfordultam.

-Jenny te sírtál?

-Nem!-mosolyodtam el.-Csak szomorút álmodtam!

-Elmondod?

-Nem érdekes-feleltem.-Hova megyünk?

-Ideje beszélned apámmal!-mondta és a kezét nyújtva fölsegített.

Végig mentünk a táboron,majd megérkeztünk a tűzrakó helyre.
Csak Eltu ült ott csukott szemmel.

-Apám.-szólt Twan.

Eltu megfordult és rám mosolygott.

-Gyere Jennifer-nyújtotta a kezét.-Köszönöm Twan!-mondta a fiának.

Twan sarkon fordult és elment.

-Jennifer-nézet rám Eltu komolyan.-Szeretném ha mindent elmondanál és utána én is válaszolom!

Neki is elmondtam mindent az elejétől a végéig.

Eltu pár percig gondolkozott majd megkérdeztem:

-Hogy nézet ki a fiú?

Ettől a kérdéstől kicsit zavarba jöttem,de válaszoltam:

-Magas volt,izmos,gesztenyebarnás,szőkés haja és kék szeme volt.-feleltem.

Eltu becsukta a szemét és gondolkozott. Végül megszólalt:

-Ő Jacob fia.
A neve pedig Evan.

Remélem tetszet!
Komment vagy csillag jöhet!
♥