Which way?

5.

Reggel a telefonom zajára keltem. Leila üzent,hogy 7:15-kor itt lesz. Először kissé zavarba jöttem,hogy mit fog szólni ahoz,hogy Scottal vagyok. Ezen gondolkodtam még percekig,aztán felkeltettem Scottot is - vagyis próbáltam felkelteni.
-Hagyjáál. - nyüszörgött.
-Tudod mit? - mondtam és azzal a lendülettel rávetettem magam. Arra gondoltam,hogy majd kapálózni fog,de nem. Meg se mozdult csak élvezte,hogy rajta fekszem.
-Asszem ezt az ébresztést meg tudnám szokni. - szólalt meg végül.
-Három a napja a karjaidban alszom. Ne legyél telhetetlen. - kuncogtam magamban. - Inkább gyere. El fogunk késni. - majd ezzel a mondatommal le is ugrottam róla és becsoszogtam a fürdőbe. Lófarokba kötöttem a hajam, és nekiálltam fogat mosni. Ezek után még felkentem magamra egy halvány tusvonalat, majd kiléptem. Scott már teljes harci szerelésben ült az ágyam szélén rám várva.
-Választottam neked ruhát. - mondta majd hozzám dobta a fekete szaggatott gatyámat,és egy bordó hosszú újjút.
-Hmm, nem rossz válaztás. - néztem elégedetten.
-Ja és tessék. - dobta oda a csipkés bugyimat, a hozzá való melltartóval.
-Ez privát cucc. - mondtam majd elröhögtem magam.
-Bocsi, csak megláttam és megtetszett. - kuncogott.
-Akkor ha megengeded, felöltözöm. - majd kezemben a ruháimmal beléptem a fürdőbe. Úgy 10 perc múlva már lent reggeliztünk.
Anyáékkal nem sokat beszélgettünk. Pakolt nekünk kaját, és már nyargaltunk is ki a lakásból. Meglepő módon Leila még mem volt ott. Persze hisz' még csak 7:10 van.
Míg várakoztunk Scottal, beszélgetésbe elenyedtünk. Igazából semmi izgiről nem beszéltünk, csak a suliról meg, hogy miből írunk ma.
Egyszer csak meghallottam Leila hangját.
-Szia...sztok - mondta majd furán pillantott ránk. - Hát te Scott?
-Ja, csak Leilánál aludtam, és gondoltam akkor már mehetnénk együtt. - kacsintott rám.
-Áá, értem. - válaszolta Leila még mindig kissé furcsa hanglejtéssel.
-Na és mivan veled meg Logannal? - váltottam témát.
-Hát igazából, egész hétvégén együtt voltunk, és azóta kb minden nap randizunk. Nagyon megkedveltem.
-Decuki. - kezdtem ömlengeni. - És még valami amiről tudnom kéne?
-Ja hát.. Tegnap megcsókolt. Nagyjából ennyi. - próbált érdektelen maradni, de láttam rajta az izgatottságot.
-Aztaa - csillant fel a szemem. -Akkor jól éreztétek magatokat.
-Igen! Na és ti mit csináltatok? - kérdezte.
-Hát hétvégén fetrengtünk, meg deszkáztunk. Ja és itt voltak Carolinék. Ezen kívül semmi izgi nem volt.
-Kivéve mikor majdnem...ja ő semmi. - kezdett bele Scott, aztán inkább megtorpant. Éles pillantást vetettem rá. Tudtam hogy a "majdnem" csókunkat akarta megelíteni.
-Majdnem mi? - nézett kérdőn Leila.
-Ja semmi. - mondtuk egyszerre Scottal. Ezzel be is értünk a suliba.
Első óránk biosz volt, amiből röpit írtunk. Egész jó lett.
Scottal ma meglepően sokat hülyéskedtünk. Rajzról ki is küldtek minket, túlzott hangoskodásunk miatt. Bár ez minket egyáltalán nem zavart.
A menzán egymással szemben ültünk, szokásos helyünkön. Körülöttünk Leila és Logan ült, akik szinte már falták egymást. Mosolyogva néztem őket,örültem, hogy barátnőm végre boldog. Én is annak éreztem magam, de egyszer csak egy szöszi ült Scott ölébe, és elkezdte csókolgatni a nyakát.
-Scott mégis ki a faszom ez a csaj? - csattantam fel.
-Ő...izé ő csak...
-Tudod mit? Nemérdekel. - dühöngtem.
-Mit érdekel amúgy? Nem járunk meg semmi. Csak barátok vagyunk! - vágott vissza.
-Szerinted én nem tudom? Paraszt! - majd sarkon fordultam, és ott hagytam őket.
Ezek után nem voltam hajlandó a suliban maradni, így hát fogtam magam és haza mentem. Otthon anya fogadott érdeklődve,hogy még is mi a bajom, de semmit nem mondtam neki. Nem tudtam beszélni vele.
Már vagy egy órája ücsöröghettem a szobámban, néha pityeregve, mikor valaki kopogott az ajtómon.
-Igen? - kérdeztem ki.
-Tyler vagyok. Bemehetek?
-Persze, gyere. - mondtam majd gyorsan letöröltem a könnyeimet.
-Nem gondoltam volna,hogy ilyen könnyen beengedsz majd. - mondta és leült mellém.
-Különleges alkalom mikor beszélgetünk, vagy bejössz hozzám szóval..-mondtam elkeseredett hangon.
Bátyám rám mosolygott majd folytatta.
-Mégis mi a baj hugi? Melyik barom miatt sírsz?
-Scott. - adtam neki rövid választ.
-Mit a francot csinált az a gyökér,hogy sírsz miatta? Megölöm... - mérgelődött - Reggel még mindenk oké volt, itt aludt és együtt mentetek suliba.
-Ja..de az reggel volt. - mondtam de közben kissé megcsuklott a hangom.
-De..mégis mi történt? - érdeklődött továbbra is.
-Hát ugye egész hétvégén együtt voltunk....mondhatni összemelegettünk. Bevallott pár dolgot. És mikor azok az idegenek ránk támadtak, megvédett.
-Miféle idegenek?
-Tudod akiket meséltem,hogy miközben deszkáztunk ránk szálltak.
-Jaaa vágom. Na folytasd csak.
-Oké, szóval - sóhajtottam - bevallotta azt is,hogy már régóta több vagyok neki mint barát,de mivel én CSAK barátként tekintek rá,lenondott rólam olyan téren.
-Röviden szeret és beléd van esve. Ezt tudtuk.
-Mivan? - kérdeztem.
-Hát igazából anyáékkal mindig is sejtettük,hogy Scott szerelmes beléd, de téged nem érdekelt. Eddig.
-Aha értem.
-Na de min akadtál ki?
-Hát..ma az ebédlőben valami szöszivel smárolt előttem..És amikor rá kérdeztem kiez,dühösen kiabált velem,hogy semmi közöm hozzá mert nem járunk. Ez az amin kiakadtam. - mondtam, de megint elcsuklott a hangom.
-Az a hülye pöcs. Megmondtam neki hogy ha meg mer bántani kiverem belőle a szart is. Asszem itt az ideje. - szorította ökölbe a kezét bátyám.
-Ty?
-Igen?
-Mondhatok valamit?
-Persze.
-Azthiszem én...én beleszerettem Scottba. És mikor meg akartam csókolni eltolt magától. - mondtam, majd bőgni kezdtem, mire Tyler magához húzott és szorosan megölelt.
-Jaj hugi, ő sem tudja mit érez. Hidd el, csak nem akar megbántani, ezért van más lányokkal.
-Én ezt nem értem. Ha nem akarna megbántani csak velem foglalkozna. Ennek semmi logikája.
-Épp ez a lényeg. Saját magától óv téged.
-De én nem akarom ezt. Én vele akarok lenni.
-Elhiszem. De figyelj, most feküdj le. Kimerültél mára. Aztán holnap délután beszámolót kérek.
-Rendben. - mosolyogtam rá. - Köszönöm Tyler.
-Semmiség El. Szeretelek, és én mindig itt leszek neked. - mondta közben puszit nyomott a homlokomra.
-Én is szeretlek. - majd kisétált és becsukta szoba ajtómat.
****
Reggel egész kipihenten keltem. Időben elkészültem és jó kedvem volt. Még az sem zavart meg,hogy Scott mellett kell ülnöm az órákon. Nem érdekelt, mintha ott se lenne. De egyszer csak hozzám szólt, ami kissé kizökkentett.
-El..én nagyon sajnálom a tegnapot. Nem kellett volna így rád ordítanom.
-Nem érdekel Scott. Hagyj békén és ne cseszd el a kedvem.
-Nem áll szándékomban. Csak bocsánatot szeretnénk kérni. Gyökér voltam tegnap tudom, csak elszaladt velem a ló. Nem akartam. - könyörgött.
Kis szünet után válaszoltam.
-Meg van bocsájtva. Mostmár lezárhatnánk ezt a beszélgetést?
-Veled akarok lenni El.
-Én meg nem szeretném,hogy velem legyél. - makacskodtam.
-Tudom,hogy nem így gondolod. - folytatta.
-De. De nagyon is így gondolom. - hazudtam - Meg amúgy is! Mit tudsz te rólam és az érzéseimről? Inkább menj és enyelegj a lotyóddal. - csattantam fel.
-Ő nem a...
-Nem érdekel a magyarázkodásod Scott. - zártam le a beszélgetést.
A menzán Leila meglepve vette észre,hogy nem a szokott helyemen ülök így hát mellém ült.
-Mivan veled El? Miért nem a helyeden ülsz? - kérdezte.
-Ezt komolyan kérdezed? A tegnapi balhé után üljek azzal a seggfejjel szemben? Elment az eszed? - förmedtem rá.
-Jó..én csak kérdeztem. Nem kell leharapni a fejem.
-Tudom..sajnálom csak kikészít ez a srác. - mondtam majd lesütöttem a szememet.
-Látszik rajtad El. Teljesen ki vagy borulva. - nézett rám Leila, de cseppet sem nyugtatott meg sőt.
-Kössz, a bíztatást. - morogtam.
-Nem azért, de most komolyan. Süt rólad az iránta érzett düh. Ha ölni tudnál a tekinteteddel, biztosra veszem, hogy ő már nem élne. - mondta barátnőm. Tudtam,hogy igaza van. Tényleg úgy érzem,hogy ki tudnám nyírni.
A nap másik fele már hamar eltelt. Mikor haza értem Tyler már várt rám,hogy számoljak be neki mindenről. Nagyot nevetett mikor elmondtam neki,hogy koptattam le Scottot. Sok idő óta most igazán jól mulattunk kettesben.
Sokáig beszélgettünk, majd mindketten elmentünk aludni. Mielőtt lefeküdtem volna, még kinéztem az ablakomon. Egyszer csak megláttam Scottot az udvarunkban. Így hát lerohantam.
-Te meg mi a faszt keresel itt? - ordítottam rá.
-Téged. - jelentette ki lágy hangon.
-Nem akarlak látni.
-De akarsz.
-Nem akarlak.
-Dehogynem. - erősködött.
-És mivan akkor ha igen? - dühöngtem. - Tudod mit? Igen kurvára látni akarlak, sőt nem csak látni,érezni is. Veled akarok lenni.
-Látod,mondtam. - mosolygott.
-Ettől függetlenül még nem érdekelsz. Ha annyira engem akarnál, mit csináltál tegnap a lotyóddal az ebédlőben? - néztem rá kérdőn.
-Figyelj El. Az nem tudom mi volt. Én sem értettem saját magam. Csak egy kirohanás volt. Részben dühös voltam magamra,hogy eltaszítottalak mikor meg akartál csókolni.
-Baszhatod. - mondtam kellő lazasággal.
-Szeretlek El. - mondta nyugodt hangon. - Mindig is szeretni foglak.
-Épp ez a baj,hogy én is kurvára szeretlek. De csak barátok vagyunk, és azok is maradunk. Nem akarom elcseszni a kapcsolatunkat.
-Kit érdekel. Csak ereszd el magad, én vigyázok rád.
-Nem lehetünk együtt Scott.
-Több mindent tudok rólad mint bármelyik barátnőd! Ennyire nem bízol bennem?
-Nem az ,hogy nem bízom benned! - csattantam fel - És igen több mindent tudsz rólam mint bárki. Részben ezért sem lehetünk együtt.
-Nem értem a logikád El. - nézett rám lágyan. - Én csak veled akarok lenni. Nem érted? SZERETLEK cseszdmeg. - mondta szenvedélyesen.
-....megőrjítesz. - mondtam majd nem bírtam tűrtőztetni magam. Magamhoz húztam és ajkamat az övére tapasztottam. Ő is viszonozta a csókomat, majd nyelveink együtt közös ütemre kezdtek el mozogni. Élveztem.
De egyszer csak ellöktem magamtól.
-Mennem kell. Ez nem helyes. - suttogtam fülébe majd sarkon fordultam.
-Fenébe a szabályokkal. - kiabálta és utánamfutott. Neki szegezett a bejárati ajtónak, és heves csóktatába kezdtünk. Látszott rajta,hogy élvezi, én is élveztem.
Már nyitotta volna az ajtót mikor megszólaltam ajkai szorításából.
-Scott.. - suttogtam. - Nem jöhetsz fel. A bátyám itthon van, és eléggé pipa rád. Mielőtt megkérdeznéd miért, mindent tud.
-Értem. - mondta majd mielőtt sarkon fordult volna,megcsókolt. - Holnap találkozunk El.