I didn't see that coming [afi]

4.rész

Hosszas ölelkezés után elengedtük egymást.Letöröltem a könnyeim,majd elmosolyodtam.Van valaki,aki szeret,mellettem van,segít,ha baj van.Nekem is lehet normális életem.Köszönöm istenem!

-Cal,ő az a lány?-Kérdezte a szőkés-barna hajó srác.

-Hogy kerültél pont ide?És mit csináltatok Ashtonnal a szobában?-Szegezte nekem a kérdéseket.

-Ti ismeritek egymást?-Eszmélt fel Ash.Felé nyújtottuk a képeket,és elképedten nézte.

-Akkor azt hiszem,hogy magatokra hagyunk titeket.-Intett a többieknek.-A kertben leszünk.

Kimentek,és becsukták az ajtót,mi pedig leültünk a kanapéra,majd beszlélgetni kezdtünk.Sok dologról kellett még beszélnünk.Ismét feltette az a kérdést,amit az  előbb.Hogy kerültem pont ide?!

-Anne,Ash anyja a magántanárom,mivel nem volt pénzem iskolába íratkozni.Ő az árvaházban is sokat törődött velem.Igazából egész életemben csak Anne-el,Ashtonnal,és veled beszéltem.

-Ashtonnal?Hogyhogy beszélsz vele?Jobb kérdés...?Ő hogyhogy normálisan beszél veled?Egy lánnyal sem tud rendesen beszélgetni,mert vagy rámászik,vagy a perverz beszólásaival elkergeti a csajt.

-Szerintem tök jó fej!Rendes,aranyos,kedves...bár főzni nem tud...-Nevettem el magam.-Jobb kedvre derített,segítetr legyőzni a félelmem,hiszen,ha ő nem vesz rá,hogy jöjjek ki,akkor nem találkozunk.-Tátott szájjal hallgatott végig.

-Hűha!Még az anyját sem láttam ekkora átéléssel beszélni róla,nemhogy még egy lányt.

-Mindegy!És te hány éves is vagy?19 ugye?-Váltottam témát.

-Igen!Egy évvel idősebb,mint te.

-Akkor jól tudtam.-Gondolkodtam el.-Akkor...-Csuklott el a hangom.

-Mit "Akkor..." ?-Nézett rám kérdőn.Én csak lehajtottam

 a fejem.

-Mindegy!Hagyjuk!

-Mi a baj?-Emelte fel a fejem az államnál fogva.-Mit akartál mondani?-Biztos,hogy sejti,mit akarok.

-Akkor ezért nem tudott az anyám felnevelni,mert volt már egy kisbaba a családban.-Arcomon végigfolyt pár könnycsepp.Ahogy szemeibe néztem,láttam benne a szomorúságot,a sajnálatot.

-Sajnálom!Ne haragudj rám kérlek!-Fogta meg a kezem.

-Nem azért mondtam!-Vágtam rá rögtön.-Félre ne értsd!Nem haragszom rád,csak...anyára!Bár felesleges.Nem lehet úgy útálni valakit,hogy nem is ismerjük.Talán egyszer mejd megismerem.

-Ha már így szóbajött...elmehetnénk hozzá.Most úgyis otthon van.Megismerkedhetnétek!

-Nem...nem hiszem,hogy ez jó ötlet.Nem állok még kész erre.És,ha nem fogad el olyannak,amilyen vagyok?

-Kedves asszony,megfogja érteni!

-De...jó oké!-Adtam be a derekam.-Benne vagyok!

-Gyere,induljunk!-Állt fel,és nyújtotta a kezét,amit elfogadtam.Kézenfogva indultunk Calumék házához.Kifelé menet még Cal odaszólt a többieknek,hogy ne aggódjanak,vele vagyok,vigyáz rám.De jó ezt hallani!Öt perc kocsikázás után már ott is voltunk.Egy szép,nagy kertes ház előtt álltunk meg.És még ő nem birt engem felnevelni?!Azon sem csodálkoznék,ha aranyból lenne a mennyezet.

Mikor beértünk a házba,egy szőke hajú nő rögtön ráförmedt Calumra.

-Kisfiam ki ez a lány?Megmondtam,hogy ne állj le rajongókkal beszélgetni,főleg ne hozd ide őket!-Ő az anyám?Jó fogadtatás mondhatom...

-Anya,állj már le!Ő itt Skylar!Az örökbeadott testvérem.-Az asszony szemei kikerekedtek,és döbbenten bámult engem,-Akkor én most ki megyek!-Sétált ki Calum a hátsóajtón,vagy nem tudom,hogy milyen ajtón.A nő szemei hirtelen elsötétültek,és hunyorogni kezdett...

Következő részben:

"-Megakart ölni,érted?Megakart ölni!"

"Akkor beugrott: "Meg ne lássalak többet Calum közelében!""

Hali mindenki! ☺ Kicsit korábban hoztam részt,kihasználom a szünetet. (Holnap már suli... >.<  ) Szerintem minden hétvégén fogok hozni egy kis részt,meg esetleg szerdán... Vote/komi,ha tetszik!

#szerivan♥

Wivi I.H.