Public Relation [ONE DIRECTION FF. !L.S!]

2.

"Since he was eighteen."

[Mióta tizennyolc éves volt.]

Harry hátrébb lépett, és még rosszabbul festett, mint a csók előtt. Eszméletlen szomorúnak látszott. Hogy nem veszik észre ezt az emberek? Talán jó színész... vagy talán nem.

- Akarsz róla beszélni? - kérdeztem, mire végre felpillantott rám a föld pásztázásából.

- Hidd el, nem akarsz meghallgatni - csóválta az ismét lehorgasztott fejét. - Már mindenki herótot kapott a folytonos panaszkodásomtól. Az utóbbi időben olyan vagyok, mint egy hisztis tinilány, mióta... - Nem fejezte be a mondatot. Bólintottam.

- Jó hallgatóság vagyok - vontam meg a vállam. Harry lesütötte a szemét.

- El nem tudod képzelni, milyen hálás lennék, ha végre megint kibeszélhetném magamból úgy rendesen - suttogta.

- Hát, akkor itt a lehetőség, élvezd ki - tártam szét a karjaim.

- Köszönöm - mosolyodott el. - Nem mehetnénk fel hozzám? Nagyon aranyos szállodában lakok...

- Gondolom, mennyire aranyos egy szálloda - szóltam, és elindultunk az utcákon.

- Tényleg cuki. Már sokban voltam, de ez különlegesen szép - bólogatott hevesen.

- Aha - reagáltam le grimaszolva. Nem tudtam egy szállodát otthonomként elképzelni.

De, amikor besétáltunk az áhított hotelbe sem változott az álláspontom. Komolyan mondom, nem voltam még sok szállodába, de még én is voltam már ennél szebben. Persze nem volt rossz, szó sincs róla, de semmi extra. Volt egy olyan sejtésem, ide is inkább emlékek fűzik.

- Hát itt lakom én mostanában - fordult körben a szobájában, ahol megjegyzem rendnek nyoma sem volt.

- Mostanában? - kérdeztem vissza.

- Aha, csak nem rég jöttem ide. Anyáéknal voltam, de most már volt egy kis munka, meg még lesz is. Interjú, ilyesmik.

- Ohh, értem - bólintottam. - Szóóval Louis - vágtam bele, és lerogyott a kanapéra. - Mesélj!

- Tehát... 2011. Augusztásában kezdtünk el járni... Elvitt egy fesztiválra. Az volt életem legjobb napja. És tavaly szeptember végén szakítottunk - húzta el a száját.

- Az majdnem négy év. Ezt hogy tudtátok eddig titkolni? - döbbentem le. - Miért szakítottatok? - ráztam a fejem értetlenül. Valami durvának kellett lenni, ha nem bocsátott meg neki, miközben még mindig ennyire szerelmes.

- Terhes lett tőle egy lány. Szerinted ezen, hogy lehet átlendülni? És a legszebb az, hogy egy szót sem mondott. Akkor tudtam meg, mint Niall, Liam meg a menedzsment többi tagja... Elsőnek áthidaltam, mert tényleg nagyon szerettem, szóval hagytam neki időt, hogy végre mondjon valamit. Aztán már eltelt több, mint két hónap, és meguntam. Így is tisztára elhidegültünk egymástól, és ennek meg semmi értelme nem volt. Felvetettem neki, hogy nem tudom, ő hogy van vele, de ha már elméletileg felcsinált egy csajt, amiről semmit nem tudok, azt már tényleg nevezhetem megcsalásnak. Erre benyögte, hogy nem bízok benne. Még ő szakított velem! Szerintem végig arra várt, hogy felhozzam a dolgot, és végre lepasszolhasson... - csóválta a fejét. - Azóta csak akkor találkoztunk, mikor muszáj volt, és olyankor is próbáltam távol maradni tőle, ahogy lehet.

- De Louisnak már előtte is volt barátnője, nem? - ráncoltam a szemöldököm. - Az az Eleanor vagy, hogy is hívják. Sőt! Ott volt a te ügyed is Taylor Swifttel! Ezekkel mi van?