"But if you like causing trouble in the hotel rooms."
[De ha szeretsz bajt csinálni a hotel szobákban.]
Talán az erős ittasságom miatt nem lepődtem meg a csókon, és nem is firtattam utána egyáltalán. Vagy talán azért, mert jól esett.
- Hát haver, te tudsz - bólogatott hevesen Ed, mikor visszamentünk az asztalhoz. - Fiut szeretsz, lányt smárolsz le. Ehhez tehetség kell - veregette vállon elismerően. Harry élénken elvigyorodott.
- És ma mellettem fog aludni - kacsintott. - Vagy alattam nem aludni, hahaha - poénkodott, majd összenéztek Eddel és röhögni kezdtek. Lesütöttem a szemem.
- Istenem, csak mondd, hogy nem fotóztad le a csókot... - néztem rá imádkozva.
- Áá, sajnos lecsúsztam róla - húzta el a száját. - De valószínűleg mások készítettek bőven, hidd el - vidult.
- Hát az nem lesz jó - csóváltam a fejem.
- Ezen ráérünk holnap aggódni - vont vállat Harry. - Inkább hozassunk még egy kör italt - mondta, és egyből forgolódni kezdett egy pincérnőt keresve.
- Már holnap van - mutattam oda neki a telefonom óráját sóhajtva. - De had jöjjön amúgy. Egy életünk van.
- Ja, ja, ki kell élvezni - bólintott Harry, majd végre sikeresen leintett egy pincér lányt, és most koktélt rendelt nekünk a felesek mellé. Itt ismét elgondolkodtam, miért engedem, hogy ennyi pénzt költsön rám.
- Úgyse állíthat meg senki, akkor mindegy - vontam vállat, és egyhúzóra megittam a két centes pohár tartalmát.
- Az emlékekért megéri - szólt Ed is, és hozzám hasonlóan ő is elfogyasztotta az italát.
- Már ha fogunk rá emlékezni - röhögtem fel, és Ed is velem tartott, de Harry csak meredt ránk.
- Basszus, ebből milyen jó dalszöveg lenne - csillant fel a szeme, és egyből tollat kért egy pincértől. A srác furcsálva de odaadott neki egyet, majd Harry megfordította a pohár alátétét, és írni kezdett rá.
- Ez hülye - súgtam Ednek, úgy hogy azért Harry is tisztán hallhassa.
- Aranyos, hogy még meglepődsz - felelte. - És részegen még rosszabb. - Harry ezeket is elengedte a füle mellett, és rájöttem, hogy ezt a szokását igazán eltanulhatnám tőle, és még sokan mások is. Eddel még elpoénkodtunk azon, mi fog Harrynek az akcióájból kisülni, de alig tudtuk kiröhögni rajta magunkat, már az orrunk elé tolta, a kis négyzet alakú kartont.
You have just one life,
Let's enjoy it.
Nobody can't stop you,
Do it for memories.Összenéztünk Eddel. Ez a dal a körülményekhez képest nem is volt rossz. Sőt! Kifejezetten jó volt.
- Köszönöm, köszönöm, tudom, hogy jó vagyok - vigyorgott Harry, meghajlást imitálva.
- Eszem megáll. Együtt írtam egy dalt Harry Styles-szal és Ed Sheerannel - ráztam a fejem hitetlenkedve. - Vagy legalábbis egy részletet belőle, de akkor is, ez hű!
- Érezd magad megtiszteltelve - mosolyodott el Ed is, majd a poháralátétet gondosan beraktam a biztonságot nyújtó táskámba.
Eközbe Harry telefonja megrezdült az asztalon. Ed előtt volt, hiszen ezzel fotózgatott minket, így én is könnyen ráláthattam. Egyszerre néztük oda, a kijelzőn lévő Louistól érkező sms-re bambulva. Kérdőn bámultunk fel Harryre, aki gyors mozdulattal kapta el előlünk a telefonját.
YOU ARE READING
Public Relation [ONE DIRECTION FF. !L.S!]
FanfictionHallottál már a Larry Sytlinsonról? Persze, hogy hallottál, mindenki hallott már. És te hiszel benne? Talán igen, és másokat vaknak, vagy butának tartasz, mert nem veszik észre a szerinted nyilvánvalót. Vagy talán nem, és haragszol mindenk...