×Fuckers×

×Second×

~Vivien

Mióta is vagyunk együtt Mikeyval? Kb gimi második óta... Az is egy vicces story. Volt egy buli, nekem akkor volt barátom, Mikeynak meg valami barátnője. Na szóval, a bulin sokat ittunk és kicsit túl közel kerültünk egymáshoz tánc közben. Nem túlzok ha azt mondom, hogy mindketten nagyon felizgultunk. Mindenkit hátra hagyva (Mikey gatyája előtt egy pulcsit tartva) rohantunk az emeletre egy szobát keresni.

Vadul egymásnak estünk. Ezt most nem részletezném, nem is emlékszem pontosan már, de azt tudom, hogy az az éjszaka ezerszer élvezetesebb volt mint a barátommal bármikor máskor. Nem igazán volt tapasztalatom ilyen téren, úgyhogy nem tudtam, hogy ez lehet jobb is. Viszont amikor Mikeyval voltam, még részegen is hihetetlenül jó volt.

Akkor megtörtént a dolog... párszor, de sajna nem zártuk be az ajtót, úgyhogy a barátnője ránk nyitott. Azonnal rikácsolni kezdett és Sam (az akkori barátom) is becsörtetett a szobába. Plusz még kb 20 ember ott bámult az ajtóban. Alig bírtam magamat takargatni. A csaj elkezdett hisztizni meg bőgni, és az a vicc, hogy Sam is ugyan ezt csinálta. Nevetséges volt. Mikey felhúzta fekete boxerét, majd kitessékelt mindenkit, és ezúttal bezárta az ajtót. Aztán kb folytattuk ott, ahol abbahagytuk. Ezek után elég sokan utáltak minket a suliban.

Valószínű, hogy nem vagyunk normálisak, de nagy szerencsém van, hogy megtaláltam azt a valakit, akivel együtt lehetek őrült, perverz, vicces, kedves, boldog... Szerelmes.

Imádom a horror filmeket. Imádom az extrém dolgokat. Ha mondjuk motorozok, vagy ha a horror legvérfagyasztóbb jelenete jön, felszökik az adrenalin, felgyorsul a szívverésem, a gyomrom egy gombóccá préselődik össze, a motoron ülve 100-ra gyorsítva hallom a szél süvítését de hangosabb a szívdobogásom... Ezt azért mondom, mert Mikey láttán, szavainak hallatán, érintésekor, csókja ízét érezve pontosan ilyen érzések törnek fel belőlem.

Mikey az én drogom. A legjobb, legkielégitőbb heroin. Nem tudnék ettől megszabadulni, nem hagynám el Őt soha. Mintha függő lennék.

Bőrének illata mámorit, haja tapintásától bizsergek, szemei megigéznek, hangja megborzongat...

Valószínűleg ezért vagyok ennyire rákattanva. Láthatóan ő is így érez, vagy valami ilyesmit, mert ehhez nyilván két ember kell.

Mikey nem igazán állt jó fiú hírében az iskolában. Sok rosszaságot csináltunk együtt (khm... néha ott). Mivel minden időnket együtt töltöttük, és délutánonként eléggé lefáradtunk, a jegyeink romlani kezdtek. Ez főleg az én átlagomon látszott, hisz Mikey sosem volt túl jó tanuló. A szüleimnek ez nem tetszett. Megbeszéltük, hogy akkor majd tanulunk, ha már úgyis együtt vagyunk, talán sikerül felhozni a másik átlagát. Nos, tanultunk is, csak nem az anyagot.

Úgy kb egy évnek kellett eltelnie, ahhoz, hogy ne izguljunk fel teljesen a másik társaságában. Vagy legalább is lepleztük. Segített, hogy Mikey elkezdett egy bandában játszani, így mikor a próbákon volt, én tudtam tanulni. Nagyon nehezek voltak a nélküle töltött órák de a közös szerelmünk miatt bevállaltuk ezt az áldozatot. A közös szerelem a zene. Imádunk gitározni. Ha épp nem egymáson lógunk, akkor gitározunk. Mikey sokat tanított nekem, bár én sosem voltam olyan tehetséges, mint ő.

Valami csoda folytán sikerült leérettségiznünk és összeköltöztünk. Mikey azóta fellépésekre jár, én meg egyetemre, de őszintén szólva utálom. Nem bírok bezárva lenni. Utazni és zenélni akarok, Mikeyval az oldalamon. Viszont az összes pénzünket arra költöttük, hogy minél előbb összeköltözhessünk, és korlátlanul élvezhessük egymást. Ez az utazós dolog egyenlőre felejtős.

Ennyi idő után is ugyan olyan tűzben égek Mikeytól. Semmit sem fakult az egymás iránt érzett szenvedély, sőt.

***

~Mikey

Viv a legfontosabb számomra. Ez nem fog változni. Mindent megteszek, hogy boldog legyen, mintahogy ő is megteszi. (Hálószobán kívül - belül.)

Amíg nem találtam meg őt, addig olyan elveszett voltam. Minden csajban csak a kielégülést kerestem és nem igazán érdekeltek. Nem tudtak lekötni. Az én hercegnőm nélkül viszont nem tudom mi lenne velem. Igazából ő is csak egy kalandnak indult, de egyszerűen nem tudtam mellőle mozdulni. Mint valami mágnes, vonz az a lány. Persze hogy szeretem. Annyi mindent köszönhetek neki de ő ezt nem is tudja. Tudta nélkül tesz boldoggá és teljessé. Ő az én másik felem.

Utáltam a sulit, a szüleimet, a tanulást, mindent és mindenkit, és akkor jött Viv. Berobbant az életembe és hirtelen minden megváltozott. Tetszett benne, hogy nem várta el, hogy én tegyek meg mindent érte, hogy mindig oda menjünk ahova ő akarja, vagy, hogy mindig én menjek át hozzá. Őszintén szólva szerintem nála még ezek sem érdekelnének.

Egyszer volt egy durva veszekedes a szüleimmel, miután hazáértem Viv-éktől. Nem akartam neki elmondani, hisz nem kell az összes problémámat megoldania. Ezek után történt a szokásos esti telefonbeszélgetésünk. Hallotta a hangomon vagy csak megérezte nem tudom, de fél óra múlva ott állt az ablakom alatt a korom sötétben, a hidegben dideregve egy szál pulcsiban.

Beengedtem és jól lecsesztem, hogy meg fog fázni. Gyalog jött 2 hosszú utcányit, sőt futott, egyedül, a sötétben csak, hogy megvígasztaljon. Még mindig nem tudom honnan jött rá, hogy bajom van, hogy szükségem van rá, mikor még én sem tudtam. Azonnal betessékeltem az ágyamba és betakargattam. Kilógtam teáért a konyhába és hoztam neki. Nyilván nem itta meg. Nem érdekelte a hideg, nem érdekelte, hogy elfáradt, hogy a gatyája is kiszakadt (beleakadt egy bokor ágába a sötétben a kertünkben) furcsa mód csak én érdékeltem. Sosem értettem mit lát rajtam. Még senki sem szerettet úgy mint ő. Feltétlenül és kimondhatatlanul. Nem kérdezett semmit. Tudta, hogy nem beszélgetésre van szükségem. Befeküdtem mellé az ágyba, majd szorosan magához ölelt. Hideg arcát az enyémnek nyomta és simogatta a hajamat. Majd felült. Én az ölébe feküdtem és úgy simogatott tovább. Olyan gyengéden nézett rám, még mindig emlékszem.

Aznap is egymást ölelve aludtunk el. Nem hiányzott este a szex, csak erre vágytam. A szótlan szeretetre. Reggel későn keltünk, úgyhogy úgy döntöttünk, hogy már nem érdemes bemenni suliba. A szüleim dolgozni mentek, úgyhogy egész nap kettesben voltunk.

És igen... Reggel letéphettem róla a gatyát, mivel már úgyis el volt szakadva...

Persze az éjszakai ellógása és a sulikihagyás miatt még bajba került de nem zavarta.

Szeretem, hogy ilyen sok közös van bennünk. Szemszín, ízlés minden téren: kaja, hajfestés, tetkók, piercingek, gitár-őrület. A viselkedésünk, a gondolkozásunk, a vicceink, a barátaink, a sok hülyeség és őrültség amiket együtt csinálunk. Az, hogy ő is eszméletlen perverz, csak egy plusz.
Nehezen képzelem el az életem nélküle.

Most végre együtt élünk de tudom, hogy ő utazni szeretne. Ezt egyenlőre nem tudom neki megadni, bár ő sose kérte, de én mégis dolgozom ezen. Arra gondoltam, hogy a koncertekért kapott pénzen leléphetnénk pár hónapra. De ehhez még idő kell és persze siker. Remélem meglesz. Szeretnék én is világot látni. Vele.