Egy új kezdet... [SZÜNET]

Kiütés

"Szerintem Daniel egész végig mellettem volt, de én tudomást sem vettem róla, csak felvettem maximum hangerőre a telefonomban a zenét, hogy véletlenül se hallhassam egyetlen szavát se."

Nem hosszú a suliba vezető út, de most David hiányában és a kétszínű barátjának a társaságában nem volt valami kellemes. Alig vártam, hogy beérjek a suliba és megkereshessem Lolt.
-Szia, végre valaki akivel jó viszonyt ápolok.
-Szia csajszi gáz van?
-Ja nem nincs semmi gond. Csak Daviddel nem találkoztam és Daniellel jöttem suliba.
-Uhhh, te szegény a suli leghelyesebb fiúja helyett, csak a második leghelyesebb srác lóg veled?
-Na ezt én nem így értettem.
-Jól van na tudom én azt. Hagyjuk a témát és inkább gyere velem a büfébe.
Egész nap nem találkoztam Daviddel, nem is jött suliban, ezért amikor csak tehettem kerültem Danielt és Lollal voltam. Ma is tesi volt az utolsó óra. A lányok többsége már elment és ketten maradtunk Lollal. Meg kell hagyni nagyon lassan is tudok öltözni, ha nincs mi inspiráljon. Lol egyszer csak kiment és nagyon izgatottan tért vissza, nem értettem semmit...akkor még. Nem siettetett, nem mondott semmit csak állt az ajtóban és várt. Ez eléggé idegesítő, sőt frusztráló volt, ezért gyors tempóra vettem az öltözést. Miután végre elkészültünk kimentünk és hirtelen megláttunk egy diákokból álló kört a járdán, nem értettem semmit, de nagyon rossz érzés fogott el, ezért odarohantam. Mindenki azt skándálta hogy "Üsd! Üsd!" Mikor befurakodtam a körbe azt hittem ott dobok egy szaltót. Megláttam, hogy a két legjobb barát nagyon csúnyán verték egymást a földön fetrengve. Mindkét fiú csúnyán össze volt verve, de amint megláttak még jobban kezdték püfölni egymást.
-Hé fiúk hagyjátok abba. Hello! Valaki segítsen szétszedni őket! - mondtam és megindultam feléjük, hogy leszedjem egymásról őket.
Ezzel csak egy dolgot értem el egy kiütést. Egy ROHADT nagy csattanást éreztem és ezzel elsötétült minden. Szerintem nem sokkal ezután befejeződhetett a verekedés, mert lassan hangokat hallottam, nem ismertem fel, de reméltem, hogy David lesz ott mikor kinyitom a szemem. Nem, nem vagyok szerelmes belé, de most szükségem lenne egy támaszra. Kinyitottam a szemeimet szép lassan, mikor egy embertömeget láttam meg, a kör még most is fenn volt tartva, csak már nem a két fiúnak, hanem nekem. Csodás.
-Úristen! Jól vagy Lil? - kérdezte...David.
-Igen. Ugye mindketten jól vagytok?
-Igen, még. De ha még egyszer meglátom, azt nem éli túl.
-Ezzel ne foglalkozz, csak engedd el őt. Hidd el könnyebb lesz, bármi is történt.
-Rendben. Gyere haza viszlek!