Egy új kezdet... [SZÜNET]

Fiúk...

"A szünet végéig beszélgettünk, majd elment a helyére és kezdődhetett egy borzalmas töri óra."

Kemény dolog az iskola váltás, év közben pedig már szívásnak is tekinthető. Ma rájöttem, hogy az előző iskolámban nem vették túl komolyan se a tanítást, se a tanulást. Ma 7 órám volt: töri, matek, nyelvtan, angol, biosz, spanyol és persze a kihagyhatatlan testnevelés óra. Összességében szívás, de 4 dolog még is jó kedvet csal az arcomra: 1.belegondolni, hogy lassan haza megyek Stellához, 2.David nagyon jó fej velem, 3.Lol és a fejlődő barátságunk és a 4. hogy ma nem is találkoztam szinte Vanessával és a csatlós hármassal, ezek miatt még a rémes órarendem sem volt elegendő, hogy tönkretegye a napom.
A matek, magyar és a nyelvi csoportokban szét vagyunk szedve, tehát a képességeink szerinti csoportokba vagyunk elosztva és a szerint tudunk haladni is.
Hetedik óra után David ott állt a suli előtt a haverjai társaságában.

- Hola Dave!
-

Bon Jour Lil!
-Látom már megy, hogy több nyelven kommunikálva is megértsük egymást. -kezdtem nevetni, mire ő is belekezdett - Amúgy neked nem csak 6 órád volt?
-De, de gondoltam megvárlak.
-Köszönöm, most megtisztelve érzem magam.
-Akkor jól érzed, hisz nem várok egy órát akárkire. Tudod a hírnévnek ára van.
-Jahh, bocsi akkor én megyek is. Nehogy elrontsam a gondosan felépítgetett hírnevedet. - ezzel sarkon fordultam.
Jogos kérdés lenne az hogy miért is hisz egy tök helyes srác most mondta, hogy rám megéri várni. Hallottam a hátam mögött ahogy a fiúk összeröhögtek valami eszméletlen nagy poénon. Nem vártam el Davidtől, de mégis jól esett volna, ha utánam jönne és megbeszélnénk, mert most tutira egy zakkant libának tart, de szerintem jogos volt a "sértődésem". Most kifejtem miért is. Mint minden fiúnak sajnos Davidnek is két oldala van akár szeretnénk, akár nem.  Nagyon sokszor ő AZ a srác. Hogy melyik? Aki miatt úgy érzed magad, hogy különleges vagy, ezen pillanatok miatt, egy másodperc alatt úgy földre is kerülhetsz, hogy nagyon nehéz lesz felállnod. Hisz lehet, hogy veled nagyon kedves, meg minden, de ha a haverokkal van akkor más. Ilyenkor pillanatok alatt változik meg és míg egyik percben úgy érzed bármit megtenne érted, egy pillanat múlva a haverjai előtt, kénytelen lesz visszaváltani arra a személyre és ilyenkor egy jó nagy bunkó lesz, akit legszívesebben elküldenél a jó büdös francba.
Egész haza fele vezető úton gondolkoztam, de nem lettem okosabb. Inkább anyuval "műszakot" cseréltem és babusgatni kezdtem az én kicsike lányomat.