Ketten A Világ Ellen (L.T.)

Rock bottom

Ahogy kinyitom a szemem Lou melkasával találom szembe magam. A karjajival teljesen körbefont. Elmosolyodok és visszahunyom a szemem. Végülis csak délutánra megyek dolgozni.

Az álmomból egy ismerős hang ébresztett.
-jó reggelt.-mondja Lottie nem túl kedvesen. Elhúzódtam Louistól ès nyakig betakaróztam. Olyan piros lehetett a fejem mint a paradicsom. Ott állt karba tett kézzel az ajtóba.
-mit keresel itt?-kérdezi Lou teljesen kómásan.
-megakartam làtogatni a beteget de senki se nyitott ajtót ezért bejöttem a pót kulcsal. Úgy látom izgalmas estétek volt.
-kuss-szól vissza Lou.
-vigyázz a szádra Boo nehogy anyu megtudja milyen rossz vagy.-mondja Lottie mire Lou védekezően felemeli a két kezét.
-én megyek felöltözni. Légyszi addig ne öljétek meg egymást.-tekerem magamra a takarót és oda lépek a szekrényhez. Kiveszem a kedvenc farmerom egy lenge pólót és persze fehérműt. Bebattyogok a fürdőbe és gyorsan átöltözök. Összefogom a hajam és ki indulok a fürdőből
Ahogy megyek végig a folyósón meghallom a testvérpár civakodását a konyhából.
-több vizet rakj bele. Így túl sürű.-mondja Lou.
-francokat.
-de az
-nem is
-de
-nem
-de
-nem-mondja Lott. Na jó nekem itt elegem lett az egészből.
-mint az ovisok-röhögöm el magamat és beljebb lépek.-szerintem így jó lesz-keverem meg a nyers palacsinta tésztát.

-mi a tervetek mára?-kérdezi Lott palacsinta sütés közbe.
-munka-emelem fel a kezem.
-mivel ma jön ki az új lemez ezért sajtó tájékoztató.
-és holnap?
-délelött átmegyek anyuhoz.
-én is megyek-ölel át Lou hátulról. Kiszúrom a karjàn a számomra kedvenc tetoválását ami egy papír repülőt ábrázol és elkezdem körberajzolni mire ő szó szerint a nyakamba fúrja a fejét.
-akkor este elmegyünk bulizni.
-felőlem-rántom meg a vállam.
-mehetünk-duruzsolja a nyakamba mire felkuncogok. Lott átrakja a palacsintás tányérra az utolsót is és elénk rakja.
-mit kértek rá?
-én simán kérem
-citromosan-néz fel Lou és a mellettem lévő székre ül.
-pill-emeli fel a mutató ujját Lott és átmegy a konyha másik végébe citromért és cukorért.

-milyen volt?-érdeklődik Lottie
-nagyon fincsi volt!-mosolyodok el.
-volt már jobb-hülyéskedik Lou mire Lott testvériesen bemutat neki.
-nyugi van csak viccelődtem-emeli fel a kezeit Lou. Nálla ez a kézemelgetés valami hülye szokás.

-köszönöm hogy megsüthettem a reggeliteket de most mennem kell sziasztok.-köszön el tőlünk Lott és elindul az ajtó irányába.

A telefonom pittyegése zavarja meg a roppant ,,izgalmas,, focimeccs nézést. Már nem azért de mindig is utáltam a focit. A Louisal való kapcsolatom egyik hátulütője a halál unalmas focis műsorok végigszenvedése. Jó bevallom én se lehetek jobb mikor romantikus per szomorú filmek mennek. Csóri Louis van hogy órákig vígasztalgat. Feloldzam a képernyő zárat és beléptem az üzeneteimhez.
*Gréta* szia babe mizu?
*Me* hi bich semmi extra. Veled? Pötyögöm be az üzenetet. Még így sms-en keresztül is érzem hogy szét van csúszva de próbál úgy csinálni mintha nem is érdekelné Liam.
-kivel írogatsz?-néz rám Louis. Ja mostanába érzem rajta a féltékenységet. Hogy kire féltékeny? A földön élő összes hím élőlényre. Na jó... azért egy kicsit túloztam...csak minden szembejövő férfira. Ez egy bizonyos fokig aranyos de ahogy ő csinálja...
Amikor még nem volt publikus hogy eggyütt vagyunk több pasi is bepróbálkozott nállam amit Lou mindig rossz szemmel nézett és valahogy megpróbálta beégetni a srácot kissebb-nagyobb szerencsével.
-egy helyes fiúval.-húzom az agyát-egy nagyon helyes fiúval.-mikor felnéztem egyből megbántam az elöző két mondatot. Olyan szinten láttam a dühöt a szemébe hogy még én is megijedtem.
-most mi bajod van?-röhögtem kínosan el magam hátha sikerül feloldanom a feszültséget. Hát nem sikerült.
-nagyon vicces vagy mostanába. Szólj ha már unsz légyszíves.-förmed rám.
-úr' Isten! Mi van veled? Már viccelőldni se lehet?-rivallok rá ami még nagyobb hiba volt. Louis hirtelen felpattant és rámórdított.
-NEM. MÁR KIB@SZOTTUL IDEGESÍTENEK A HÜLYE VICCEID. EGYÁLTALÁN NEM VAGY VICCES.-kiabált rám teli torokból. Mi még sose reagált semmire ilyen durván. Általába csak cicaharcolni szoktunk. Sajnos veszekedéskor nem vagyok az a csöndes fajta ezért én a saját magam védelmére keltem.
-MIÉRT TE VICCESEBB VAGY? VAGY ÉRETTEBB? VAGY OKOSABB? HA EZT GONDOLOD NAGYON TÉVEDSZ. MIKOR ADTAM OKOT VALAHA A FÉLTÉKENYSÉGEDRE? MOSTMÁR ROHADTUL IDEGESÍTESZ! INKÁBB HÚZZ EL CIGIZNI VAGY FÜVEZNI VAGY PIÁLNI. MIT ÉTDEKEL MÁR...-kissebb monológom végére már könnyek szöktek a szememre.-tudod mit? Menj a francba!-dobom meg a kanapén lévő párnával és felpattanok. Kirohanok az előszobába, felhúzom a pulcsim és a futó cipőm és hatalmas, falat rengető ajtócsapással nekiindulok az igazi borus London külkerületeinek. Nem nagyon érdekelt hogy farmerba vagyok, így is vágytam a futásra.
Kb. 10 percig teljes erőmből sprinteltem, majd folyamatosan lassítottam, pár perc múlva már csak sétàlni tudtam. Egy szimpatikus buszmegállóban leültem és gondolkodtam. Hogy min? Minden szaron. El akartam vonni a figyelmem de nem sikerült. Rosszul esik hogy nem bízik bennem. Nagyon rosszul. Tudja hogy szeretem és hogy sosem csalnám meg de mégis bizalmatlan.
Elég hüvös van ezért felállok a rozoga padról és elindulok a legközelebbi utcatáblához.
Farrer street 27