15. Fejezet.

7.5K 311 14
                                    


8:57

Verőfényes napsütésre ébredtem, az a tipikus "kelj fel hasadra süt a nap" érzés.

Kikászálódtam, és mikor kiléptem az ajtómon hogy menjek lezuhanyozni Dean elkapott a fürdőszoba előtt.

- ma mennünk kell vásárolni, anyám kérése - tartotta a felkarom erősen, és láttam rajta hogy egyáltalán nem akarja ezt az egészet

- ja rendben, de mikor? - kérdeztem,és lehámoztam magamról a kezeit

- mennyi idő még elkészülsz?

- úgy egy óra - vakargattam a fejem búbját

- rendben, akkor egy óra, kérsz kávét? Ja meg valami kaját? - kérdezte kedvesen

- uhh, azt megköszönném - mosolyogtam

Bementem a fürdőbe gyorsan lezuhiztam, kimentem, megittam a kávém, megettem a műzlimet amit Dean kikészített nekem, és közben ugyan azon gondolkoztam amim egész este. Komolyan megcsókolt?????

- na mehetünk? - támaszkodott Dean a fürdő ajtófélfájának, én meg egy szál köntösbe álltam előtte.

- ha nem bánod előbb felöltöznék - mutattam magamra

- felőlem jöhetsz így is - kacsintott, mégis mire véljem ezt?

- kössz nem.

°=°=°=°=°=°=°=°=°=°=°=°=°=°

Miután végeztünk a vásárlással otthon kipakoltuk a dolgokat.

Vettünk nekem egy full fehér bikinit,ami annyira,de annyira jól néz ki. Dean-nek egy fürdőgatyát ami biztos jól fog állni neki is.

Vettünk mindenféle cuccot a "nagyszerű" nyaralásunkhoz még pl: naptejet, törölközőt,meg ilyeneket.

- azt hiszem életünk legjobb nyaralása lesz, nem? - kérdezte Dean a kanapén ülve

- ja gondolom...de Bady hol lesz? Neki nincs útlevele, és nem is készülne el az indulásig - vakargattam a tarkóm

- biztos hívnak majd hozzá valami babycsőszt - nevetett

- ez nem vicces, ez komoly téma! - rivalltam rá

Dean Parker szemszöge:

Komolyan jó szopatni Miát ezekkel a hülyeségekkel. Azonban mikor a következő mondat elhagyta a száját, köpni nyelni nem tudtam.

- megcsókoltál, és el akartad titkolni - mordult rám hirtelen

- mivan??? Mégis miről beszélsz?? - honnan a fenéből tudhatja? Tony nem lehet ekkora pöcs hogy elmondta neki

- tudom hogy tudod! Ne játszd a hülyét, oké? Elegem van a gyermekded játékaidból, mondd el! - csapott rá a combomra, ami eléggé csípett, persze ezt nem mutattam előtte

- ajh.. Oké megcsókoltalak, mert megkértél rá - biggyesztettem le fejem, és nem tudtam mit is mondhatnék

- csak ezért?? Kétszer is megcsókoltál - akadt ki, szemei szikrát szórhatnának

- azzal a béna kifogással jöttél hogy még nem csókolóztál, és velem szeretnél - nevettem fel

- jó persze, találd ki , aztán te csak úgy lesmárolsz? Ez a mai világban így működik? - tette csípőre ülő helyzetében kezeit

- nálam így működik - röhögtem, és széles idegesítő mosolyra húztam számat

- tudod mit? Hanyagoljuk... Veled nem lehet beszélgetni - azzal felállt, és elindult fel a lépcsőn

Kimondatlan Vágyak ©Onde histórias criam vida. Descubra agora