+8.Fejezet

32 2 0
                                    

Tudjátok azt az érzést?Mikor még nem keltetek fel de érzékelitek a körülöttetek lévő fizikai világot?Hogy takaró borít és fekszel az ágyban de nem bírod megmozdítani egy izmodat se mert félig az alvás határán vagy még.Szerintem mindenki átélte már ezt.Én akkor szoktam mikor hihetetlenül fáradt vagyok mint például most is.Annyira nem akarok felkelni de már normálisan sem tudok aludni.Mozgásra bírtam az izmaimat akármennyire nem akartak azok megmozdulni és lassan felültem.A tegnapi események végeredménye az lett hogy könyvek társaságában éltem túl az estét.Bár tudnék emlékezni mit olvastam.Annyi biztos hogy mellettem az ágyba a már számomra korábban olvasott Jane Austin Büszkeség és balítélete volt félig nyitva ámbár azt se tudom meddig jutottam az átolvasással ugyanis  egy mondatra se emlékszek az este történtek után.Nem vagyok tisztában vele hogy vajon álom volt vagy valóság vagy alva jártam és az este látott fekete folt a fáradtságom szüleménye lehetett.Ezt akartam hinni,ha ugyanis ez nem igaz akkor megőrültem.

Kopogtatnak az ajtón.A csendet megtörő hangtól összerezzenek.-Luna drágám fent vagy már?El fogsz késni az iskolából.-hallatszott anya hangja.Milyen iskola?Milyen nap is van.Kezemmel az éjjeli kis komódom felé nyúltam és felkaptam a telefonom,hunyorogva néztem a kijelzőn megjelenő napot.Január 5.-e szerda.A szemem kikerekedett,a takarót lehajítottam magamról és befutottam a fürdőszobába.Belenéztem a fehér mosdókagyló felett lógó tükörbe.Fekete hajam kóccsomókba keretezte az arcom,szemem vörös a kialvatlanságtól hatalmas szürke karikák virítottak alatta.Megrémültem a saját képemtől.Valahogy nagyon gyorsan össze kell szednem magam.

A fürdőszobából ordítottam ki anyának hogy időt spóroljak.-Fent vagyok de nagy segítség kéne.-Ordítottam.Anya gyakorlatilag feltépte az ajtót és rögtön a fürdőszoba fehér küszöbén állt.Ahogy szokott az lenni ö kifogástalanul nézett ki.Hosszú szőke haja félig felfogva,arcán semmiféle hiba se volt található,fekete szempillái égnek meredtek szeme karikák nélkül,tökéletes éberséget mutattak.Arca komolyságról megkönnyebbülésre váltott,arcának megfeszített álla ellazult mikor látta mi is a probléma.Ilyenkor gondolkozok el vajon, hogy milyen problémára számítanak tőlem.

-Oh drágám jól vagy? Kicsit fáradtnak tűnsz.-szolt kedvesen,hangja a kaotikus helyzet ellenére nyugodtságot tükrözött.

-Nem aludtam valami jól este.Kicsit szét vagyok szórva.-válaszoltam miközben hideg vizet engedtem a tenyerembe és az arcomat keltettem.-Ki tudnál szedni a szekrényemből egy farmert és egy felsőt?-kérdeztem miközben magamban konstaláltam hogy a hideg víz semmit se segített az arcomon.

-Persze drágám még össze is dobok valami reggelit gyorsan.-felelt anya mosolyogva és el is tűnt a fürdőszoba ajtó küszöbéről.

Gyors fogmosás után semmi sminkre nem volt időm.A hajamból próbálom kiszedni a csomókat,már hisztérikusan fésülöm a kócokat de azok nem akarnak kisimulni.Egyre csak rontottam a helyzeten ezért inkább megfogtam egy fekete hajcsatot,párszor megcsavartam a hajam és felcsatoltam.Nézem a tükörbe a végeredményt,inkább nézett ki szénaboglyának mint stílusos frizurának de hagytam az egészet ugyanis nem maradt több időm erre.

Ahogy elhagytam a fürdőszobát már kint várt egy sötétkék farmer és egy fekete hosszujjú felső és az egyik kedvenc barna övem.Felvettem a nadrágot és ráhúztam a felsőmet,beledobáltam pár füzetet a fekete hátizsákomba úgy hogy nem is tudom milyen tantárgyaim lesznek ma de nincs nekem időm arra hogy megnézzem.Felcsaptam a táskámat a vállamra és rohantam ahogy csak tudtam.Anya a konyhába várt,éppen egy nejlonzacskóba rakott bele két szendvicset ami valószínűleg elég is lesz a mai napra nekem.Az asztalon ott várt már egy félliteres üveg víz amit gyorsan be is sepertem a hátizsákomba.

-Tessék drágám.-Anya odanyújtotta a szendvicseket amit gyorsan kikaptam a kezéből nyomtam egy puszit az arcára és már rohantam is a bejárati ajtó irányába.

Luna-átírás alattWhere stories live. Discover now