This is a Secret (Kami Élete)

Az osztály

A reggel elég gyorsan eltelt. 8 óra körül jött be Kelemen tanár úr kelteni minket. Mondhatni nem volt egy élmény, mert még nem akartam egyáltalán felkelni, főleg, hogy este, olyan 11 fele aludtam el. Noé és Enikő - Így hívták a két lányt, aki nem köszönt nekem, de Andi elmagyarázta, hogy ők milyen álom világba élnek és csak azoknak köszönnek, akik szimpik számukra.-

Szóval Noé és Enikő nem hagyott minket tényleg semennyire aludni még egy keveset, mert egyből előpakolták a smink készletüket és a telefonjaikon berakták a kedvenc, nyávogós dalokat.
- Ezt muszáj? Szeretnék még pihenni egy kicsit!- förmedtem rájuk, miközben felültem az ágyon. Andi és Eszti is felült, mert ők se bírták már.
- Igen, a tanár úr, azt mondta, hogy keljünk fel és készüljünk el, mert lassan reggeli lesz.- mondta Noé, de olyan fölényesen beszélt, hogy azt hittem, hogy megtépem. Utálom az ilyen lányokat. Hanyat dőltem az ágyon, és még becsuktam a szemem egy pillanatra, mire az egyikük bekapcsolta a haj szárítóját. Melyik az az gyépés, aki képes két napra hozni. Nem maradhattam már az ágyban, így felkeltem és bementem a fürdőszobába fogat mosni. Egy picit még fáradt voltam és nem jöttem rá arra, hogy még nem kéne, mert még nem ettünk, na mindegy.

Bementem a szobába és felkaptam egy fekete cicanacit, felhúztam a piros cipőmet és felvettem a kedvenc piros-fekete kockás ingem(fenti képen látható), majd elindultam az étkező felé.

A reggeli vajas kenyér volt és lehetett hozzá választani dzsemet. Én a kedvencemet egy barack és egy erdei gyümölcsöset ettem. Andiékkal beszélgettem közben.
- Figyeljetek gyerekek!- szólalt meg Kelemen tanár úr, de a fiúk még mindig bohóckodtak, mire Vasvári tanár úr, aki amúgy az angol tanárunk lesz, fütyült egyet az ujjaival és csönd lett. Még mindig nem jöttem rá a titok nyitjára, hogy ezt, hogy csinálják a emberek. Nekem sose megy.
- Na végre!- mondta Kelemen és kifújta a levegőt. - Délután lemegyünk a Balaton partjára. Hozzatok fürdő ruhát, ha netán jó lenne az idő. Kettőkor itt lesz a gyülekező az ebédlő előtt, addig meg szabad foglalkozás.- mondta el, majd a fiúk bele fütyültek meg boldogságukban hurrogtak, meg ilyesmi. Én csak nagy mosollyal fordultam Andihoz és Eszterhez.
- De jó lesz.

Reggeli után a lányokkal kiültünk a betonozott foci pálya szélére és néztük a srácokat, ahogy játszanak, közben beszélgettünk. Noé és Enikő, állandóan nevetgéltek, meg összesugdostak, néha felénk néztek, aztán valamin nevettek. Persze néha a fiúk "véletlen" odarúgták hozzánk a labdát, amiért vagy a Gabi vagy az Oli jött. Azt már leszűrtem, hogy ők ketten a bolond tinik az osztályból. Egy kicsit elfancsalodtam, mert még nem voltunk olyan jó közösség, külön a fiúk és a lányok, ráadásul még köztünk is kiváltak ketten.

Az idő elérkezett a kettő órához, így elindultunk összeszedni a cuccainkat, felvettük a fürdőruhákat, rávettük a ruháinkat, majd napszemüveget raktunk a fejünkre és elindultunk. A fiúk már ott álltak a megbeszélt helyen a tanárokkal és már csak ránk, lányokra vártak.

Amikor leértünk a strandra, nagyon sok ember volt, de azért találtunk helyet. Lepakoltuk a cuccainkat, majd elindultunk a vízbe. A szél szerencsére nem fújt, de még így is elég hűvös volt a víz. A tanárok kintről figyeltek minket. Eszter úgy dőlt bele háttal a vízbe, mint aki a halálát játssza el. Bolond lány, de azt, hogy hogy nem fagyott meg, azt még most se tudom. Hirtelen egy sikoltást hallok a mögöttem álló Anditól. Frászt kaptam annyira megijedtem, majd megfordultam. Csak azt láttam, hogy Viktor a hátát fröcsköli a hideg vízzel. Aztán megláttam Luit és Henryt. Mind a ketten tiszta vizek voltak már és elindultak, lassú léptekkel felém. Ajjaj. Gyors reakciómnak köszönhetően elkezdtem futni, a jéghideg vízbe. Ugyan felcsapott néha rám, de az adrenalintól, nem éreztem, de amikor beértek a fiúk és csak annyit éreztem, hogy a hideg víz érintkezik a testemmel, amitől annyira beleborzongtam, hogy a hideg is kirázott és liba bőrös lettem, hirtelen a víz alatt találtam magam. Lui lerántott a víz alá és most már tényleg én is csupa víz voltam. De ahelyett, hogy üvöltöttem velük, jól éreztem magam és csak röhögtem az egészen. Mikor megfordultam és elindultam, láttam, hogy még Andi egész jól megúszta, de sajnos nem érhettem oda a megmentésére, mert addigra már Oli és Gabi a vízbe rántották. Lassú léptekkel sétáltam Andi felé és éreztem, ahogy a lábszáram ellen áll a víz sodrásának, majd a kezemet nyújtottam, hogy segítsek felállni.
- Sajnálom barátnőm, de már nem tudtalak megmenteni a biztos haláltól.- mondtam és eljátszottam, mint aki annyira sajnálja, hogy nem tudta megmenteni a víztől. Andi vette a célzást és elkezdett fröcskölni.
- Nesze!- nevetett a képembe. Persze nem hagyhattam, hogy elveszítsem a háborút, így hát én is elkezdtem. A végére már csak azt vettük észre, hogy mindenki mindenkit fröcsköl.
- De várjunk csak, valakik hiányoznak.- csitítottam le a bagázst, majd a part felé tekintettem, ahol Noé és Enikő szalma kalapban, napszemüveggel napoztak.
- Mi lenne, ha őket is behoznánk a vízbe?- tettem fel a nagy eldöntő kérdést a fiúktól mire négyen elindultak kifele.
- Most megkapják a reggeli ébresztést.- mondtam gonosz vigyorral az arcomon, Andinak és Esztinek. Amúgy Eszti még mindig a hideg vízben a lábain ült, de a hír hallatán felállt és ő is mosolyogni kezdett. A másik pillanatban csak azt látjuk, hogy a lányok sikítva üvöltik, hogy "tegyetek le" meg, hogy "ne", de már késő volt a fiúk levették a szalma kalapot és a szemüveget a fejükről, és behozták őket a vízbe. Odamentem hozzájuk, mielőtt még elengedték volna a lányokat és a mellkasukat és a hasukat bevizeztem, hogy azért szív rohamot ne kapjanak.
- Ne Kami. Szólj nekik, hogy tegyenek le!- síró görcsösen nyávogták a lányok, mire mosolyra húztam a számat.
- Hallottátok.- néztem a négy srácra, aki amúgy Ricsi, Viktor, Lui és Henry voltak, majd bólintottam egyet mire elengedték a kezüket, lábukat és csak egy ploccsanást lehetett hallani és a két lány gyorsan a víz alatt találta magukat. Kicsit csodálkoztam, hogy nem szóltak semmit a tanárok, de ők is biztosan értik, hogy a gólya táborban össze kell kovácsolódnunk.
- Ezt még megbánjátok! - mondta Noé és elsöpörte a vizes haját az arcából, majd Enikővel együtt elkezdett minket fröcskölni. Persze a vége egy nagy háború lett és már tényleg mindenki mindenkit támadott.

Este egy felelsz vagy merszet játszottunk persze a tanárok tudta nélkül, az egyik eldugott kerti asztalnál, majd később mindenki elment aludni, mert reggel korán kellett kelni, a visszautazás miatt.

Remélem elnyerte tetszésed ez az új rész! 😊 Ha igen, kövesd tovább Kami napjait:) Folytatás következik...