~13. fejezet~Gondolatok~

298 18 0
                                    

Érezted már, hogy felesleges vagy? Hogy láthatatlan vagy? Hogy nem csinálhatsz semmit, mert rájönnek? Mert nem is letézel.
Csak pár ember tudja, hogy élsz még. Hogy esélyed sincs, hogy megmozdulj?

Felesleges az életed. Senki sincs aki szeretne. Az a sorsod, hogy bujdoss. Azért, hogy ne találjanak meg. Mint ha egy élet-halálra folyó bújocska lenne. Ha megtalálnak, vége. Minden hiába volt.

Soha nem élhetsz boldog életet, mert menekülnöd kell. Nem mutatkozhatsz. Ezért senki nem ismer, és nincs aki szeretne. Aki pedig a családodba van, az meg elárul, cserben hagy. Na így bízz meg emberekben! Hát sok sikert!

🔻🔻🔻🔻🔻🔻🔻🔻🔻🔻🔻🔻

Rengeteget gondolkoztam. 3 napig itthon a zombi külsőmmel. Gondolkoztam a múltamról, a jelenemről, a jövőmről, az én drágalátos Mechimről, és Jorgéról. Meg persze a húgomról. Életem megkeserítőjéről. Döntöttem. Mindenről döntöttem.

A múltam: Nem tudok már mit tenni vele, csak tanulni belőle.

A jelenem: Ez az én döntésem, senki nem fog beleszólni.

A jövőm: Az még soká van, lesz ami lesz!

Mechi: A barátnőm, nélküle ki tudja milyen őrültséget csinálnék, amit később megbánok… Találkoznom kell vele!

Jorge: Ez nem volt könnyű. Végül arra a döntésre jutottam, hogy beszélnem kell vele. Amit meg is fogok tenni. Ha a beszélgetésnek az lesz a vége, amire gondolok, akkor meg van a válaszom számára.

Cande: Ezentúl számomra nem létezik. Ha ő engem eltitkolt, akkor ő meg nem létezik. Ennyi!

Eltitkolt Ikertestvér {CM&JB} | ✅Where stories live. Discover now