Eltitkolt Ikertestvér {CM&JB} | ✅

~9. fejezet~"Szökés"~

-ELEGEM VAN!

Cande végig megdöbbentem nézett rám, de nem érdekelt. Elkezdtem bepakolni azt a kevés ruhát amit kipakoltam. Amikor befejeztem Cande ugyan olyan ledöbbenten bámult ki a fejéből, mint mikor neki fogtam a pakolásnak. Fogtam a bőröndjeimet, és kimentem a szobából.
Nem érdekel, hogy mit gondol, vagy akar tenni. De megállítani nem tud. Már nem. Épp a liftbe akartam beszállni, mikor egy ismerős alak szállt ki belőle. Jorge.

-Mit csinálsz azokkal a bőröndökkel? - nézett rám furán
-Elmegyek. Elegem van. Haza megyek Buenos Airesbe.
-Mi történt, miért akarsz haza menni?
-Mint mondtam, elegem van. Az első géppel hazamegyek. Ha megbocsátanál... -céloztam arra, hogy menjen arrébb
-Nem mehetsz haza! Fontos szereped van!
-Én nem a húgom vagyok! Nekem semmi dolgom nincs itt! Helyettesítse magát, mert hogy én nem fogom, az biztos!
-Adri! - mondta kissé bizonytalanul - Fontos vagy! -sóhajtott- Nem beszélhetnénk meg inkább meg a szobámban?
-Nem, el kell érnem a gépemet!
-Adri!
-Ajjajj! Nézd mennyi rajongó jön! -mutattam a háta mögé
-Hol?
Míg ezt kimondta, addig lementem a lifttel. Gyorsan fogtam egy taxit, és mentem egyenesen a reptérre. Direkt megkértem a sofőrt, hogy siessen, mert késésben vagyok. Ami igaz, mert sok időt elvesztegettem. Mikor a reptérre értem mentem is becsekkolni, és szálltam fel a repülőre. Szép hely Madrid, csak van itt egy számomra nem kívánatos személy...

~13 órával később~

Örülök, hogy estére ide értem az időeltolódás miatt. Legalább nyugodt leszek. Nem kell nekem semmi idegesség. És csak azért sem fogok direkt feltűnésmentesen élni egy évig, mert a húgomnak így tetszik. Sőt, többet fogok kijárni, nem fogok itthon gubbasztani. Élni fogom az életem, mint egy normális ember.
Úgy döntöttem, hogy ma már nem megyek sehova, inkább korábban lefekszek, ezért lefürödtem, és lefeküdtem.